Hová fektessük a pénzünket: a kötvény, ami lenyomhatja az alapkezelőket

Elemzések2019. ápr 30.Harsányi Péter

Jelentős hozamfölényt biztosíthat az államilag garantált Nemzeti Kötvény számos befektetési alaphoz képest. Írásunkban rávilágítunk, hogy milyen befektetési alapokat múlhat felül az új szuperállampapír.

A Nemzeti Kötvényről röviden

A június elejétől induló Nemzeti Kötvény az ötéves futamideje alatt megközelítőleg 5 százalékos kockázatmentes átlaghozamot biztosít.

További komoly előnye ennek az új lakossági állampapírnak, hogy szükség esetén bármikor szabadon visszaváltható, így a rövidtávú időhorizonttal rendelkező befektetők számára is vonzó lehet.

A visszaváltás már 3 hetes tartás után nem okoz veszteséget, illetve a kamatforduló napjánál van egy 10 napos időszak, amikor a befektető 100 százalékos árfolyamon visszakapja a tőkéjét, azaz a visszaváltásnak nincsen díja.

Ezenfelül a június elejétől elérhető Nemzeti Kötvény adómentességet élvez.

Milyen jellegű befektetési alapokat verhet meg az új állami konstrukció?

Komoly érdeklődés övezheti a Nemzeti Kötvényt, ugyanis minden eddigi lakossági állampapírnál kedvezőbb kamatozású lehet. Mai írásunkban ugyanakkor azt taglaljuk, hogy milyen, akár kockázatos befektetési alapok helyett érheti meg inkább Nemzeti Kötvényt vásárolni.

Az elkövetkezendő években a piaci körülményektől függően az abszolút hozamú, a származtatott és még az ingatlanalapok is komoly hátrányba kerülhetnek a Nemzeti kötvénnyel szemben.

A mai anyagunkban az abszolút hozamú és származtatott alapokat vizsgáljuk meg (definíció a cikk végén), míg az ingatlanalapokról a soron következő elemzésünkben írunk. A tiszta részvényalapokra jelenleg nem térünk ki, miután ezen alapok tényleges ajánlott befektetési időtávja sokkal hosszabb, jellemzően 8-10 év, és a kockázatosságuk is teljesen más.

A kulisszák mögül – milyen nehézségekkel szembesülnek az abszolút hozamú és származtatott alapok?

Az abszolút hozamú és származtatott befektetési alapok jelenleg komoly kihívások elé néznek, amit a szektorból való tőkekiáramlás is mutat.

Az ilyen fajta alapok jellemzően mindig mínusz 2 százalékról „indítják” az évet, ennyit tesznek ki ugyanis az éves vagyonkezelési és letétkezelési díjak, valamint a kapcsolódó kereskedési költségek. Ahhoz, hogy egy alapkezelő elérje a Nemzeti Kötvény által kínált 5 százalékos szintet, valójában 7 százalékos hozamot kell kitermelniük a portfólió menedzsereknek. Ekkor azonban még mindig csak a kockázatmentes hozamnál járunk.

Egy racionális befektető alsóhangon 2-3 százalékpontos felárat elvár ahhoz, hogy a pénzét kockáztassa. Ennek fényében legalább 7-8 százalékos hozammal lennének elégedettek a megfelelően képzett befektetők. Így a mögöttes átlaghozamnak – a díjakat is beleszámolva – már 9-10 százaléknak kellene lennie az elkövetkezendő 5 évben.

Egy ekkora hozamot kitermelni az elmúlt 10 év drasztikus piaci emelkedését követően, amikor már majdnem minden eszközosztály drága, nagy valószínűséggel nem lehet.

Érdekes emellett még megnézni, hogy mekkora kockázatos kitettséget (többek között részvényeket vagy kockázatosabb vállalati és feltörekvő kötvényeket) kellene felvállalnia egy alapkezelőnek ahhoz, hogy ez egyáltalán ideális piaci körülmények között elérhető legyen.

Az abszolút hozamú és származtatott alapok képesek lehetnek a piacok eséséből is profitálni, azonban a tapasztalatok azt mutatják, hogy az ilyen jellegű erősen spekulatív stratégiák csak kis százaléka sikeres hosszabb távon több ok miatt is, ezért a lenti példában külön ezzel a szemponttal most nem foglalkozunk.

Ha tehát az elmúlt időszakból indulunk ki (és a legjövedelmezőbb részvény kategóriára fókuszálunk az egyszerűség kedvéért), akkor a jó években hozzávetőlegesen átlagosan 10-15 százalékkal emelkedtek a részvénypiacok,

bár a jelenlegi szintekről a növekedési potenciál egyre korlátozottabb és megnőtt egy-egy rosszabb évnek is az esélye, ami nagyon visszahúzhatja az átlaghozamot.

Mindazonáltal nagyságrendileg 50 százalékos kockázatos kitettséget kellene felvennie egy abszolút hozamú vagy származtatott alapnak ahhoz (ami az iparágban már magasnak számít), hogy egy 10-15 százalékos piaci emelkedésből ténylegesen 5,0 - 7,5 százalékot megfogjon egy adott évben.

Mindeközben, ha azt feltételezzük, hogy a másik 50 százalékos kitettséget egy 2 éves átlagidejű hazai diszkontkincstárjegyekből és kötvényekből álló portfólióba fektetik, akkor az abból származó hozam jelenleg – a hozamgörbe változatlansága mellett – még 0,3 százalék lenne az egész alapra vetítve. Ezzel kiegészítve valahol 5,3 - 7,8 százaléknál lehetne a hipotetikus átlaghozam 5 éves távon egy nagyon kedvező esetben, amiből még le kell vonni a megközelítőleg 2 százalékot kitevő éves díjakat, azaz még így is vonzóbb lehet a Nemzeti Kötvény kockázatmentes hozama.

Csakhogy a fentiekkel kapcsolatban több probléma is felmerül. Egyrészről az alapok jellemzően hosszú távon nem generálnak alfát,

azaz döntő többségük alulteljesíti a piacot, így például egy 10-15 százalékos részvénypiaci emelkedésből általában csak kevesebbet fognak meg.

Másrészről az alapok egy 10 éves piaci emelkedést követően már nem szoktak ekkora, 50 százalék körüli kockázatos kitettséget vállalni, mert ilyenkor nagyobb a piaci kilengések és a negatív korrekciók esélye. Inkább komolyabb tőkepiaci zuhanásokat követően érdemes bevásárolni, amikor a befektetői pozícionáltság és az értékeltségi szintek támogatók, illetve a kockázatok nagy része már beárazódott.

Jelenleg viszont nem ez a helyzet. Ennek ellenére sok portfólió menedzser az alapok kockázati kitettségének megemelésével válaszolhat a Nemzeti Kötvény okozta kihívásokra. Ezzel ugyanakkor az a baj, hogy így

az alapkezelők egy üzleti döntést hoznak az ügyfelek megtartása érdekében és nem pedig befektetési döntést, ami az ügyfelek tényleges érdekeit szolgálná.

Mit mutat a múlt?

Összességében tehát elmondható, hogy a fenti forgatókönyv jó eséllyel túlontúl optimista.

Ezt jól mutatja az is, hogy a BAMOSZ adatai alapján az alapkezelőknek csupán nagyon kicsi százaléka tudta elérni a fent említett 7-8 százalék körüli tényleges éves átlaghozamot 5 éves időtávon,

ráadásul mindezt egy kivételesen jó piaci környezetben és ki tudja mekkora kockázatvállalás mellett. Ezzel szemben az alapkezelők túlnyomó többségének az átlaghozama rendre 5 százalék alatt volt, sőt több alap átlaghozama a negatív tartományban mozgott az elmúlt 5 évben.

Ennek tetejébe a következő 5 évben feltehetően sokkal nehezebb időszak elé nézünk, miután az eszközök árazása magas, és a nemzetközi kockázatok is megemelkedtek.

További hátrányok

Emellett további hátránya az abszolút hozamú, illetve származtatott alapoknak, hogy amennyiben nincsen magasabb szinten az aktuális piaci körülmények miatt a befektetési jegyek árfolyama a visszaváltás pillanatában a vételi árfolyamhoz képest, abban az esetben - akár komolyabb - veszteséggel történhet meg a visszaváltás. Az abszolút hozamú és származtatott alapok befektetési időhorizontja legalább 5 év.

Végezetül a hozamgörbe is történelmi mélypontokon navigál, ahonnan már nem várható nagyobb mértékű süllyedés.

Az elmúlt 10 évben ugyanakkor a befektetési alapok teljesítményét nagyban segítette a hozamok minden lejáraton történő süllyedése, aminek köszönhetően a kötvényállományon időről időre árfolyamnyereséget realizálhattak az alapkezelők. Jelenleg azonban ezzel a hatással már nem számolhatunk.

Mekkora összegről beszélünk?

A teljes alapkezelői szektor jelenleg megközelítőleg 6340 milliárd forintos állománnyal büszkélkedhet. Ezen belül az abszolút hozamú alapokban a BAMOSZ adatai alapján idén márciusban 917 milliárd forint volt, míg a származtatott alapokban ennél jóval csekélyebb, 173 milliárd forintos összeg parkolt.

A kihívással teli környezet és a szektorszinten jellemzően gyenge hozamok következtében a tőkekiáramlás már elkezdődött, az elmúlt egy évben 170 milliárd forinttal csökkent e két kategória összesített vagyona.

A júniustól induló Nemzeti Kötvény pedig újabb komoly összegeket szippanthat ki az alapkezelőktől.

Az adósságkezelő (ÁKK) szempontjából mindazonáltal kiemelten fontos lenne egy átfogó reklámkampány elindítása annak érdekében, hogy szélesebb körben is megismerje a lakosság a Nemzeti Kötvény nyújtotta igen komoly előnyöket.

Ez azért is fontos, mert a megfelelő pénzügyi tudatossággal nem rendelkező ügyfeleknek könnyebben eladható egy-egy növekedési sztori, illetve több befektető csak akkor reagál, amikor már akár kétszámjegyű mínuszban van a portfóliója.