MEKH: rövid és középtávon nincs mód az orosz eredetű földgáz teljes kiváltására

Horváth Péter János a kétnapos rendezvény nyitónapján tartott előadásában arról beszélt:

régiós szinten egész Közép-Kelet-Európa tengerpart nélküli tagállamaira az orosz gázforrások dominanciája jellemző, és Magyarországnak, valamint a hasonló helyzetben levő uniós tagállamoknak rövid és középtávon nincs reális lehetősége mellőzni az orosz eredetű földgázforrásokat.

Ugyanakkor hangsúlyozta: a 2009-es gázválság óta Magyarország mindent megtett az energiahordozó beszerzési kockázatainak csökkentésére a szükséges infrastrukturális feltételek megteremtésével, valamint a nagykereskedelmi piac egészséges működésének ösztönzésével.

Az elmúlt évtizedben kiépült határkeresztező vezetékek, a hosszú távú szállítási szerződések, az európai összehasonlításban is magas stratégiai földgázkészlet, valamint a hazai termelés megfelelően garantálják az ellátásbiztonságot - mondta.

Emlékeztetett arra is, hogy biztosított a magyar-szerb gázvezeték kétirányú működése, amely hozzáférést biztosít a dél-kelet-európai hálózatokhoz, emellett üzembe állt a szőregi biztonsági gáztároló, amelyben 1,2 milliárd köbméternyi állandó biztonsági készletet raktároz az ország.

Az orosz-ukrán háború nyomán kialakult helyzetet elemezve kifejtette: Oroszország Európa első számú primerenergia-beszállítójaként egymaga termeli meg az unióban felhasznált földgáz több mint 40 százalékát, valamint a kőolaj bő egynegyedét. Oroszország az elmúlt évtizedekben megbízható üzleti partnerként viselkedett, ám a háború és az EU által kilátásba helyezett, részben életbe léptetett szankciók új és ellentmondásos helyzetet teremtettek - fogalmazott.

Az elnök szerint a szankciók lebegtetése például a háború kitörését követően rekordmagasra emelkedett tőzsdei gázárak miatt éppen Oroszország bevételeinek növekedéséhez vezetett. Árfelhajtó hatása volt annak is, hogy a háborút megelőző időszakban a Gazprom tulajdonában levő európai gáztárolókat nem töltötték fel.

Az Európai Bizottságnak a teljes orosz gázfüggőség 2030-ig megszüntetni kívánó tervéről úgy vélekedett: ambiciózus, de túlzottan optimista, mivel túlbecsüli az alternatív energiaforrások reálisan elérhető szintjét és a megvalósítható keresletoldali intézkedések hatásait.

A gyors és teljes függetlenedés akadályai között említette, hogy Európának jelenleg nem áll rendelkezésére kellő mennyiségű, nem orosz eredetű vezetékes földgáz, és nem épült ki elég a cseppfolyósított (LNG) energiahordozó visszagázosítását szolgáló terminálból sem.

Álláspontja szerint különösen kritikus helyzetbe kerülhetnek azok a tengerpart nélküli tagállamok - így Ausztria és Magyarország -, ahol nincs mód úszó terminálok gyors telepítésére, és korlátozott a hozzáférési lehetőségük a más tagállamokban található terminálokhoz is a szállítási útvonalak kapacitásának szűk keresztmetszeti miatt.

A MEKH elnöke arról az uniós javaslatáról is beszélt, amely szerint az EU területén található gáztárolókat 2022-ben legalább 80, később pedig legalább 90 százalékig kötelező lenne feltölteni. Aláhúzta:

ennek kapcsán a magyar és az európai hatóságok egyaránt azt képviselik, hogy a feltöltési arányok meghatározásánál elsősorban az adott tagállam fogyasztását kell figyelembe venni. Ezzel elkerülhető, hogy a nagyobb tárolókapacitással rendelkező országok, köztük Magyarország aránytalan terhet viseljenek. Ezen felül az Európai Unió ellátásbiztonságát szolgáló betárolt mennyiségek költségfinanszírozásához az EU-nak is hozzá kell járulnia - vélekedett.

Horváth Péter János hangsúlyozta: mindezeket figyelembe véve Magyarország az orosz energiabehozatalt érintő uniós szankciókat továbbra sem támogatja, hasonlóan azokhoz a közép-európai tagállamokhoz, amelyek jelentősen függenek az orosz gáztól, és nem képesek a rövid vagy középtávú kiváltására.

A szankciók még azon országok számára is "gazdasági sokkot" okoznának, amelyek képesek az orosz gázt egyéb forrásokból származó energiahordozóval helyettesíteni - zárta elemzését a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal vezetője.