Mennyire lehet felelős a közgazdaságtan az értékválságért?

Christian Felber osztrák közgazdász A közjó gazdasága című sikerkönyvéről beszélgetett Lehmann Kristóf, a Magyar Nemzeti Bank Nemzetközi Monetáris Politikai és Gazdaságtudományi Ismeretterjesztési Igazgatóság igazgatója, a CORVINUS MNB Intézetének vezetője, egyetemi docens, a beszélgetés moderátora; Telegdy Álmos, a Magyar Nemzeti Bank vezető oktatási és kutatási szakértője, a CORVINUS MNB Intézetének egyetemi docense és Világi Balázs, a Magyar Nemzeti Bank Gazdaságtudományi Ismeretterjesztési főosztályának vezetője, a CORVINUS MNB Intézetének egyetemi docense egy online pódiumbeszélgetésen.

A közjó gazdasága című sikerkönyv a közjó alapkérdéseinek a közgazdaságtanba való beillesztéséről, beágyazottságáról, illetve a beágyazottság hiányáról szól, továbbá gazdasági, társadalmi értelemben fenntartható fejlődésről, vállalati működésről és modellekről.

A könyv szerzője egy alternatív közgazdasági modell alapkérdéseit kutatja, az emberi méltóság, a szolidaritás és a fenntarthatóság közgazdaságtanba beemelésével kapcsolatban. A könyv alapgondolata az értékek és a közgazdaságtan eltávolodása.

Telegdy Álmos kifejtette, a könyvnek két alaptétele van: az egyik, hogy melyik a fontosabb, a verseny vagy az együttműködés, a másik pedig, hogy profitmaximalizálást hajtsanak végre a vállalatok, valamiféle pénz kimaximalizálást vagy valamilyen közjó maximalizálást.

Világi Balázs azzal kapcsolatban, hogy felelős-e a közgazdaságtan az értékválságért, hozzátette, hogy vitathatatlanul a közgazdaságtan is felelős. Szerinte két okból van az elemző közgazdászoknak is felelőssége, és ez a közgazdasági elemzések kétféle típusához kötődik. Az egyik típus során tulajdonképpen csak leírják a folyamatokat, értékmentesen, nem tesznek a jólétre vonatkozó javaslatokat. De van egy másikfajta elemzés, aminek célja kifejezetten a normatív megállapítások tétele.

Világi Balázs szerint elindult egy változás.

„Két Nobel-díjas közgazdászt idéznék. Egyik Joseph Stiglitz, akinek szeptemberben a Növekedés.hu-n jelent meg egy írása. Ő azt monda, teljesen újra kell írni a gazdasági szabályokat. Robert Shiller Nobel-díjas pénzügyi közgazdász pedig megjelentetett egy könyvet (Finance and the Good Society), ahol a pénzügyi rendszer újragondolására tett javaslatokat. Ehhez kapcsolódik A közjó gazdasága című könyv, amit bár nem egy szűken vett közgazdász írt, de éppen ezért érdekes, mert más szempontokat hoz be.”

Lehmann Kristóf kiemelte, hogy a könyv egyik központi eleme egy új közjó modell felállítása. Ebben az új közjó modellben gyakorlatilag egy másfajta, vagy más sík mentén szerveződő céges vállalati modellt épít fel a könyv szerzője. Gyakorlati példákat is hoz számos országból.

Világi Balázs elmondta,

a könyv 15 ma is működő olyan példát hoz, amelyek sikeres alternatív gazdaságszervezési módokról szólnak.

Ezek között vannak szövetkezetek, etikus bankok, vagy olyan közösségi alapon fejlesztett webes platformok, mint a Wikipédia. Ezekben a kezdeményezésekben valamilyen szinten több közös van: van nonprofit elem, alternatív cégszervezési módok, a munkavállalók jólétének a figyelembevétele, a közjó maximalizálására való törekvés, vagy a közösségi finanszírozás.

„Ennek a 15 példának az a jelentősége számomra, hogy egy teljesen más piaci logika alapján működő közegben ezek tartósan működnek és sikeresek”

– tette hozzá.

Telegdy Álmos szerint

érdemes kiemeli a könyv azon gondolatát, miszerint nagyon rossz, hogy csak pénzügyi mutatókkal mérjük a vállalatok teljesítményét. Manapság a profitot nézik, és semmi mást.

Továbbá, Christian Felber, a könyv írója azt mondja, hogy minden nagy befektetésnél valamiféle közjó kalkulációt kéne elvégezni, ezt szintén fontos gondolatnak tartotta. Egyik másik lényeges pontja a könyvnek, hogy a túlzott jövedelemkülönbségek nagyon károsak. Ugyanakkor felhívta rá a figyelmet, hogy az hiányzott a könyvből, hogy hogyan döntjük el mi az a közjó. (A közjó gazdasága című kötet a Pallas Athéné Könyvkiadó gondozásában jelent meg.)