Mennyire nőtt nálunk az infláció? Hol állunk a többi európai országhoz képest?

Több statisztika is megjelenik a következő, pünkösd miatt négynapos héten, közöttük a májusi infláció, az államháztartás központi alrendszerének májusi adatai, valamint a külkereskedelem áprilisi teljesítménye.

Az európai infláció az olajválság óta nem látott szinten

Szerdán publikálja a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a fogyasztói árak májusi alakulását.

Áprilisban 9,5 százalékkal nőttek a fogyasztói árak az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Leginkább az élelmiszerek és a tartós fogyasztási cikkek ára emelkedett. Az éves maginfláció 10,3 százalékosra növekedett a márciusi 9,1 százalékról. Egy hónap alatt 1,6 százalékkal nőttek a fogyasztói árak.

A jegybank eddig megjelent előrejelzése szerint idén 9-10 százalék körül alakulhat az infláció, a májusi érték 10,5 százalék körül alakulhatott.

Banki elemzők szerint 11 százalék körüli szinten tetőzhet az infláció.

Az euróövezeti infláció 8,1 százalékra emelkedett májusban az Eurostat közlése szerint,a drágulás zömét az energiaárak közel 40 százalékos emelkedése okozta.

Az EU-ban a legmagasabb inflációt a Balti államokban mérték, Észtországban 20,1 százalékot. A legalacsonyabb pénzromlási ütem Máltán (5,6%) és Franciaországban (5,9%) volt.

A legnagyobb európai gazdaságban, Németországban 8,7 százalékos volt az infláció, amire az 1973-as olajválság óta nem volt példa.

A környező államok közül Szlovákiában 11,8 százalék, Szlovéniában 8,7, Ausztriában 8,1 százalékos drágulást mértek májusban az Eurostat adatai szerint.

Jól húz az ipar, kivéve az autógyártást

Márciusban az ipari termelés 3,6 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, munkanaphatástól megtisztítva 4,2 százalékkal nőtt a termelés. A februárinál 0,1 százalékkal kisebb volt a szezonálisan és munkanappal kiigazított ipari kibocsátás. Az ipari export volumene 2,4 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál.

A feldolgozóipari exportértékesítés 27 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 18,2 százalékkal visszaesett, a 15 százalékos súlyú számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásáé 5,1 százalékkal nőtt. Az idei első negyedévben az ipari termelés 5,5 százalékkal nőtt. A külpiaci eladások volumene 5,1, a hazai értékesítésé 8 százalékkal emelkedett.

Külkereskedelem: csökkent az exportunk márciusban

Márciusban 708 millió euró volt a termék-külkereskedelmi hiány, februárhoz képest az export kiigazított volumene 6,4, az importé 4,4 százalékkal csökkent. Márciusban az export euróban kifejezett értéke 8,8, az importé 25 százalékkal nőtt. A külkereskedelmi egyenleg tavaly márciushoz mérve 1,6 milliárd euróval romlott. A KSH által a második becslésben közölt idei márciusi adat 205 millió euróval kedvezőtlenebb a május eleji első becslésben szereplőnél. A kivitel volumene márciusban 5,6 százalékkal csökkent, a behozatalé 0,6 százalékkal bővült.

A külkereskedelmi termékforgalom forintban mért árszínvonala a kivitelben 18, a behozatalban 26 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához viszonyítva. A cserearány 6,7 százalékkal romlott, a forint árfolyama az euróhoz mérten 3,1, a dollárral szemben 11 százalékkal gyengült.

Államháztartás hiánya két és félszerese a tavalyinak

Csütörtökön közli a Pénzügyminisztérium (PM) a gyorstájékoztatóját az államháztartás központi alrendszerének május végi helyzetéről. Az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt, úgynevezett központi alrendszere 326,2 milliárd forint hiánnyal zárt áprilisban, ezzel a négyhavi deficit 2635,6 milliárd forintra nőtt, ami a 3152,7 milliárd forintos éves előirányzat 83,6 százaléka. Az első négyhavi hiány több mint két és félszerese az egy évvel korábbinak, 152,5 százalékkal magasabb annál. A központi költségvetés deficitje éppen háromszorosa lett a tavalyi 890 milliárd forintnak, a tb-alapok hiánya viszont mindössze 13,4 százaléka a tavalyi 139,1 milliárd forintos összegnek. 

Szállodák forgalma még elmarad a járvány előtti szinttől

Szintén csütörtökön adja ki a KSH a szálláshelyek áprilisi forgalmának adatait. A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma márciusban 1,427 milliót tett ki, több mint öt és félszeresére nőtt 2021 márciusához képest, 2019 azonos hónapjához mérten azonban 28 százalékkal csökkent.

A szálláshelyek összes bruttó árbevétele folyó áron hat és félszeresére, 32 milliárd forintra nőtt a tavalyi bázisidőszakhoz képest. A márciusi adatok szerint a belföldi vendégéjszakák száma 747 ezer, a külföldieké 680 ezer volt.

A belföldi vendégek által eltöltött éjszakák száma - elsősorban a járványügyi korlátozások miatti alacsony tavalyi bázis következtében - 2022. márciusban több mint négy és félszeresére nőtt 2021 azonos hónapjához viszonyítva, azonban 23 százalékkal elmaradt a járvány előtti, 2019. márciusitól.

A külföldi vendégek által eltöltött éjszakák száma hétszeresére emelkedett, de még így is 31 százalékkal kevesebb volt a 2019 azonos időszakinál.