Mi a gond a beszerzési menedzser index-szel?
HírekTévedés azt gondolni, hogy a feldolgozóipari beszerzési menedzser indexek emelkedés javulást mutat. E helyett arról van szó, hogy az előző hónaphoz képest kevésbé rossz a helyzet.
A beszerzési menedzser index (BMI) egyike a világ legjobban figyelt konjunktúra mutatóinak. Piacokat mozgat, politikusok figyelik, befektetési döntéseket hoznak meg alakulása alapján. Az index, amelyet felmérések alapján állít össze az IHS Markit piackutató cég - többnyire jó indikátora annak, hogy milyen irányba megy az adott gazdaság. Egyik legnagyobb előnye, hogy gyors, a hivatalos statisztikákat, például az ipari termelés alakulását, vagy a GDP-t jócskán megelőzi. A koronavírus járvány kapcsán is gyorsan és pontosan jelezte előre, hogy nagy recesszió várható.
A Financial Times szerint azonban a mutató értékelésével mutatkoznak problémák.
Nézzük meg először is, hogy állítják össze az indexet. A felmérés során megkérdezik a beszerzési menedzsereket, hogy az adott hónapban cégük gazdasági aktivitása csökkent, romlott, vagy szinten marad az előző hónaphoz képest. A kérdés az előző hónapra vonatkozik, ez a viszonyítási alap, nem pedig a vállalkozás úgymond “normális” üzletmenete.
A válaszokból aztán egy indexet képeznek, amelynek 50 alatti értéke a gazdasági visszaesést, 50 feletti értéke pedig a gazdasági fellendülést jelzi előre. Az 50-es érték értelemszerűen stagnálásra utal.
Az IHS Markit módszertani magyarázata szerint a felméréseket minden hónap második felében végzik el.
Az idén áprilisban a fejlett gazdaságok nagy része zárva volt a járvány miatt. A termelési láncok márciusban fagytak le, vagy a helyi korlátozások, vagy a beszállítói láncok széttöredezése miatt. Áprilisban még tartott ez a folyamat. A hónap vége felé azonban, majd május elején számos üzem és gyár kezdte el újra a termelést. Németországban például a Volkswagen április 27-én indította újra Wolfsburgi gyárát. A járvány által sokkal jobban sújtott Olaszországban a feldolgozóipari munkások május elején térhettek vissza a gépsorokhoz.
Ennek alapján meglepő - jegyzi meg az FT -, hogy az áprilisi és a májusi feldolgozóipari BMI továbbra is visszaesést mutat. Az olasz index 45,4 volt májusban az áprilisi 31,1 pont után. A német mutató 36,6 lett májusban az áprilisi 34,5 után. Mindegyik jóval a fellendülést jelző 50 pontos határ alatti érték. Ebből az következne, hogy májusban tovább romlott még a gyenge áprilisi adathoz képest is a feldolgozóipari aktivitás.
Érdekes volt a piaci reakció, amely egyértelműen javulásként értelmezte az adatokat - kisebb lett a visszaesés az 50 ponthoz képest, mint egy hónappal korábban. Mintha nem vették volna figyelembe azt, hogy a BMI az előző hónaphoz képest méri a folyamatokat, vagyis a májusi helyzet ez alapján még rosszabb, mint az áprilisi volt.
Chris Williamson, az IHS Markit vezető közgazdásza szerint elképzelhető, hogy az értelmezéseket az torzította, hogy ki mennyire gondolja széttöredezettnek a beszállítói láncokat. A szállítási határidők ugyanis általában gyorsabbak, ha kisebb a kereslet, s ez a “pozitívum” javítja a kompozit mutatót. Most azonban feltehetően nem ez volt a helyzet, hiszen a korlátozások miatt keresleti és kínálati sokk egyaránt érte a gazdaságokat.
Williamson magyarázata a következő: a kompozit indexet öt alindex adja, köztük a termelés, a rendelésállomány és a szállítók szállítási sebessége. Az öt komponens többnyire együtt mozog: amikor a kibocsátás csökken, akkor a szállítások mérséklődnek és azok sebessége is rövidül (lehúzva a BMI-t), hiszen csökken a kereslet a komponensek iránt. Ugyanez fordítva is érvényes, ha nő a kereslet, megnövekszik a szállítási idő. A pandémia miatt azonban a tavaszi hónapokban a szállítási idő megmelkedett, ami torzította a májusi indexeket. Így célszerű nagyobb hangsúlyt fektetni a termelési alindexre. Ez Kínában például márciusban 61 pontra emelkedett a februári 18 pontos mélypont után - szezonális kiigazítás nélkül, majd áprilisban és májusban is a növekedést jelző, 50 feletti tartományban maradt. Hasonló volt a helyzet szintén viszonylag hamar korlátozásokat bevezető Olaszország esetében - a hónap/hónap termelési adatok (szezonális kiigazítás nélkül) markáns növekedést mutattak. (Miközben a kompozit indexek továbbra is visszaesést jeleztek.)
A kínai termelési adatok robbanásszerű javulása után arra lehetett számítani, hogy az európai alindexek is hasonlóan javulnak. Ez azonban nem következett be, az áprilisban a termelés visszaesését jelző beszerzési menedzserek fele még májusban is ezt nyilatkozta.
Egy autós hasonlattal élve: ha valaki 100 km/h sebességgel megy, majd lefékez 70-re, az viszonylag nagy relatív sebességcsökkenés. (A kínai BMI a januári 50 pontról februárban 35,7 pontra zuhant.) Aztán ha lassan gázt adunk és mondjuk 5 kilométer per órával növeljük a sebességet, az valóban gyorsabb érzetet kelt, mint amikor 70-nel megyünk, viszont jókora távolságra van továbbra is a kezdeti 100-as sebességtől.
Magyarra lefordítva: a dolgok kevésbé rosszak, mint amilyenek az előző hónapban voltak, de még mindig nagyon rosszak.
