Míg máshol lelassult a bérnövekedés, nálunk még mindig erős

Elemzések2020. júl 1.Fellegi Tamás

A frissen megjelent adatok szerint áprilisban, a járvány legrosszabb hatású hónapjában sem esett vissza a hazai bérnövekedési dinamika. Megnéztük, mi történt régiónkban, és ezek alapján mi várható a felzárkózásban.

Kedvező adatok

Kedvezően alakultak az áprilisi béradatok, amit a KSH ábrája is mutat: mind a teljes bruttó, mind a rendszeres bruttó bérek alakulása hasonló az előző években látotthoz, vagyis márciusban és áprilisban jelentős ugrás van a bérszintben a megelőző hónapokhoz képest. Ez pedig örömteli, mivel a járvány okozta válság egyik kedvezőtlen hatása az lehetne, hogy lelassul, esetleg megáll a béremelkedés, és az eddig zavartalannak tűnő bérfelzárkózási folyamat legalábbis átmenetileg elakad. Ennek szerencsére eddig semmi nyoma.

Forrás: KSH

Az áprilisi bruttó bér a közmunka figyelmen kívül hagyásával 410 600 forint lett, ennek nettó összege 273 ezer forint, ha hozzászámítjuk a kedvezményeket, nagyjából 282 ezer forint az összeg, ami nagyjából 805 eurónak felel meg. Az összehasonlíthatóság kedvéért érdemes megnéznünk az első hónapok átlagát is, mivel néhány régiós országban még csak az első negyedéves statisztikák állnak rendelkezésre, ez az összeg nagyjából 785 euró.

Román összevetés

A legjelentősebb változás az adatokban eddig Romániához képest mutatkozik, ami annyiból különösen érdekes, hogy a román bérek az elmúlt években folyamatosan és dinamikusan zárkóztak fel, a válság előtt már a 700 eurót is elérte a havi átlagos nettó bérszint. A mostani válság azonban nem csak, hogy megakasztotta a bérnövekedést, de egyenesen nominális csökkenésre is sor került.

A hivatalos román statisztikai adatok szerint az áprilisi bérek 3,4 százalékos csökkenést mutatnak a márciusi adatokhoz képest, miközben a növekedés dinamikája már tavaly lassulást mutatott, a januári adat pedig jelentős visszaesést hozott a decemberihez képest. A 3181 lejes áprilisi adat jelenleg 657 eurónak felel meg, ami lényegesen alacsonyabb, mint a korábbi csúcsérték.

Visegrádi országok

A lengyel adatok esetében hasonló a helyzet annyiban, hogy áprilisban a bérek 3,3 százalékkal voltak alacsonyabbak, mint márciusban, tavaly áprilishoz képest pedig 1,9 százalékos a növekedés (miközben az első negyedévben összességében még 5,6 százalék volt a tavalyi első negyedévhez képest). A lengyel nettó átlagbér így nagyjából 855 eurónak felel meg, miközben korábban már 880 is volt (kétségtelen, hogy ebben a zloty gyengülése is szerepet játszott). A lengyel előny mindenesetre érdemben csökkent a magyar átlaghoz képest.

Szlovákia esetében még csak első negyedéves adatok ismertek: akkor 6,2 százalékkal volt magasabb a bérszínvonal, mint egy évvel korábban, ez 830 eurós átlagot jelent. Csehország tekintetében ugyancsak az első negyedéves adatokra támaszkodhatunk: itt 5 százalékos volt a növekedés az előző év hasonló időszakához képest, vagyis a növekedés dinamikája alacsonyabb volt, mint nálunk. A nominális összeg, ami hosszú ideje jóval magasabb, mint a többi visegrádi országban, 960 euró volt.

Fejlett országok

Ami a nyugat-európai, a felzárkózásban mértékadónak tartott országokat illeti, a leglényegesebb Ausztria és Németország esetében még csak tavalyi egész éves adatok vannak, így még nem látjuk, milyen hatásai vannak a válságnak. Nagy-Britanniában viszont a februárig jellemző éves 3 százalékos mértékű jellemző béremelkedés után márciusban 1.2 százalék volt a növekedés, áprilisban 0,9 százalékos csökkenés mutatkozott.

Konklúzió

Összefoglalva az látszik, hogy a magyar bérdinamikában egyelőre még semmilyen érdemi visszaesés nem érzékelhető, míg máshol, ahol áprilisi adatokat közöltek, nominális csökkenés mutatkozik. Azt vélhetően nem várhatjuk, hogy a járvány okozta gazdasági nehézségeknek továbbra se legyen hatása a bérnövekedésben, arra azonban van esély, hogy ez kisebb lesz, mint a legtöbb európai országban, ahogy az eddigi GDP adatok és becslések is hasonló folyamatokat mutatnak. Ennek az lenne a jelentősége, hogy a régión belül Magyarország az eddiginél előkelőbb helyre kerülne a bérszintet illetően (is), a gazdagabb országokhoz képest pedig az eddigi ütemben folytatódhat a felzárkózás üteme, még ha ez részben abból is adódik, hogy ott visszaesés következik be. A következő hónapok adatai már mutatni fogják, tartós-e ez a trend.