Mi lesz jövőre a cafeteriával?
HírekHelyes lépésnek tartja a szakértők zöme a béren kívüli juttatások jövőre tervezett egyszerűsítését. Ám aggályos, hogy néhány indokolt társadalmi és gazdasági cél – így az egészség- és nyugdíjtakarékosság, a lakhatás – elősegítése is kikerülhet a rendszerből. Ha a kormány mégis fontosnak tartja e célok cafeterián keresztüli támogatását, a megmaradó SZÉP-kártya keretösszegének emelésével vagy felhasználási céljainak bővítésével is megteheti ezt – vetette fel a Növekedés.hu-nak Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. 2019-től számos ismert cafeteria-juttatás kikerülhet a kedvező adózási körből, ami legalább másfél millió, elsősorban a költségvetési és a nagyvállalati szférában dolgozó alkalmazott számára jelenthet komoly változást: jelen állás szerint csak a legnépszerűbb SZÉP-kártya és néhány kis jelentőségű juttatás őrzi meg az adóelőnyét. Ha a parlamenti képviselők elfogadják, jövőre nem lesz értelme Erzsébet-utalvánnyal, helyi bérlettel, diák-, illetve lakáshitelre törlesztési támogatással, egészségbiztosítással kedveskedni a dolgozóknak, mert
az erre szánt összeget is munkabérként kell majd fizetni.A béren kívüli juttatásnak, vagyis népszerű nevén a cafeteriának épp az volt a lényege, hogy a munkáltató – a rendes munkabérnél jóval kedvezőbb adózás mellett – extra vagy kiegészítő jövedelemhez juttathatja a munkavállalót. Az alábbiakban mutatjuk a tervezett változtatások előnyeit és hátrányait.
Csökken az adminisztráció
Sokan üdvözlik az egyszerűsítést, hiszen tagadhatatlan, hogy a cafeteria-rendszer jelen formájában átláthatatlanul bonyolult, és jelentős adminisztrációs teherrel jár. A legnépszerűbb juttatások száma tíz felett jár, de ezeken felül is számos olyan jogcím van, amelyet alig ismernek a cégek vagy a dolgozók, ezért kevesen választják őket. Varga Mihály pénzügyminiszter úgy látja, mindezek miatt a kisebb cégek jellemzően egyáltalán nem fizetnek béren kívüli juttatásokat a foglalkoztatottjaiknak. Egyetért ezzel Parragh László is: tapasztalata szerint minél nagyobb egy vállalat, annál inkább él ezzel a lehetőséggel, míg a kisebb cégek nehezebben viselik az ezzel kapcsolatos többletbürokráciát és a könyvelési terheket. – Az utóbbi időben azonban bővülni kezdett a vállalati kör – fejtegette a Növekedés.hu-nak Makár Andrea, a BDO Magyarország vezető cafeteria tanácsadója. Ez részben amiatt következett be, mert a kormány az elmúlt években olyan jogcímekkel bővítette a rendszert, amelyeket többé-kevésbé hasznosnak tartott a szakma, a munkáltatók és a dolgozók egyaránt. Deaz is szerepet játszott a cafeteria terjedésében, hogy erősödik a verseny a munkaerőpiacon, és senki sem akar lemaradni.
Értelmes elemeket is kidobnának
Most azonban úgy tűnik, az egyszerűsítésnek áldozatul esik a mobilitási célú lakhatási, a lakáscélú munkáltatói támogatás valamint a diákhitel törlesztéséhez való adómentes céges hozzájárulás. Háttérbe szorulnak a hosszú távú öngondoskodási célok is, mint a nyugdíjra való takarékoskodás vagy az egészség megőrzése. Így a munkáltatónak jövőre már nem éri meg önkéntes nyugdíj- , egészség- és önsegélyező pénztári befizetést valamint kockázati biztosítást kínálni a dolgozóknak, miután ezek kedvezményes – 40,71 százalékos – adózása, illetve adómentessége is megszűnik. Sőt, a sportrendezvényekre szóló belépők és a kultúrautalványok sem adhatók adómentesen. Ennél ellentmondásosabb a 2016-ban bevezetett kedvezményes készpénz-juttatás – évente százezer forintig 34,22 százalékos adóteherrel lehet adni a dolgozóknak – megítélése. Ez utóbbit rendszeridegennek tekintették az adószakértők is, főleg azok után, hogy elvileg úgy kell nyújtani, hogy ne tűnjön rejtett béremelésnek. Ugyanakkor – érthető módon – nagyon népszerű az alkalmazottak körében. Még májusban jelent meg a BDO felmérése, amelyből kiderült: a cafeteria-tanácsadási szolgálatait igénybe vevő vállalatok körébena juttatások összértékének 20 százaléka készpénz-kifizetésként jut el a dolgozókhoz (38 százalékát utalják SZÉP-kártyára, 9 százaléka pedig Erzsébet-utalványként).Jövőre ez az elem is kihullik a kedvezményes körből. Vegyesen fogadják a cégek a mobilitási célú lakhatási támogatás adómentessségének megszűnését is: ez a cafeteriaelem lényegében azt jelenti, hogy például egy munkaerőhiánnyal küszködő győri cég albérlet-támogatással csábíthat magához dolgozókat az ország keleti feléből. Ez elsőre jól hangozhat, de Parragh László szerint egy miskolci vagy egy nyíregyházi munkaadó egyáltalán nem örül annak, hogy ez a támogatás most létezik, hiszen nekik is szükségük van a munkaerőre. A kamara elnöke úgy látja, ma már nem célszerű a dolgozókat elvinni az ország egyik pontjáról a másikra, mert mindenhol munkaerőhiány van, ezért egyetért e támogatási forma megszüntetésével.
Nem kell a kettős pénzrendszer
Az utalványokért sem nagy kár: az Erzsébet-, az étkezési vagy az ajándékutalványok anomáliáira már több szakértő is felhívta a figyelmet. Parragh László szerint az országban lényegében kettős pénzrendszer alakult ki a cafeteria következtében. Azért is tartja helyénvalónak e kedvezmények alapos megritkítását, mertaz ország egyes területein valóságos másodpiaca alakult alakult ki az utalványoknak, ami a visszaélés és az adóelkerülés melegágya is egyben.Még az alkalmazottak körében is sokan gondolják úgy, hogy inkább fizetést, ne pedig pénzhelyettesítő utalványokat adjanak a vállalatok. Ugyanakkor a kamara elnöke biztos abban, hogy a mostani drasztikus egyszerűsítés ellenére idővel újra elburjánzanak a cafeteria-elemek, mert mindig felbukkannak újabb érdekcsoportok, újabb javaslatokkal.
Kiszámíthatatlan a bérekre gyakorolt hatás
Kérdés, hogy minderre hogyan reagálnak a cégek. – Egyáltalán nem biztos, hogy azok a munkáltatók, amelyek a rendelkezések miatt változtatásra kényszerülnek, vállalják azt, hogy a juttatásnak megfelelő összeget egy az egyben nettó munkabérben adják oda – fejtegette Makár Andrea.A dilemmát érzékelteti, hogy száz forint nettó jövedelem munkabérként való kifizetése 182 forintjába kerül a munkáltatónak. Cafeteriaként viszont – a juttatás fajtájától függő kedvezmény miatt – most csak 100, 134 vagy 141 forintra rúg a közteher.Nem csoda, ha a Cafeteriatrend szakértői magazin gyors felméréséből az derül ki, hogy a cégek közül csak minden tizedik lenne hajlandó többet áldozni a dolgozóira, vagyis arra, hogy az eddig juttatásokra fordított összeget jövedelemként adózva adja ki úgy, hogy az alkalmazottak nem érzik meg a különbséget nettóban. Mások viszont lehet, hogy kevesebbet kapnak majd kézhez, hacsak nincsenek jó alkupozícióban. Ez a dolgozók korábbi számításait is keresztülhúzhatja, hiszen
főleg vidéken sokan aszerint döntöttek az adott állás mellett, hogy milyen cafeteria-elemekkel csábította őket a munkáltató.Igaz, most országosan nagy a munkaerőhiány, ezért elképzelhető, hogy ki lehet harcolni a megfelelő béremelést. Ám Makár Andrea úgy érzi, épp a kiskeresetűek járhatnak a legrosszabbul, akik számára sokat jelentenek a legnépszerűbb cafeteria-elemek, ugyanakkor az ő béreik az átlagosnál lassabban nőnek. A Cafeteriatrend számítása szerint
a munkavállalók juttatásokból adódó nettó bevétele átlagosan 25-30 százalékkal csökkenhet.Nyerhet viszont az állam, ha több adóbevétel folyik majd be, igaz, ez bizonytalan, mert a kisebb cégek körében újra elterjedhet a “borítékos kifizetés”, ha szinte nincs mit adni cafeteriaként.
Mi marad?
A SZÉP-kártyának továbbra is kedvező, 34 százalék körüli lesz az adóterhe.A vendéglátás, a szállás és a szabadidő alszámlák éves kerete is megfelel majd az ideinek, vagyis 150 ezer, 225 ezer és 75 ezer forintot lehet adni a fenti célokra. Ilyen kedvező adózással a versenyszférában 450 ezer, a közszférában 200 ezer forint jár a dolgozóknak, e téren sincs változás. Ezzel kapcsolatban Parragh László indokolatlannak tartja, hogy
a magánszférában és az államigazgatásban eltérő a SZÉP-kártyára adható összeg.Ugyanakkor azzal egyetért, hogy vannak olyan kiemelt társadalmi – egészségmegőrzés, nyugdíjra való felkészülés, lakhatás – célok, amelyek miatt érdemes használni a cafeteria-rendszert, ám a kormány ezeket most kigyomlálta. Most úgy tűnik, elsősorban azt preferálja, hogy belföldi szállodában és étteremben költse a pénzét a dolgozó. – Adott esetben azonban bele lehet építeni a SZÉP-kártyába más költési lehetőségeket is, akár a keretösszegek emelésével vagy a felhasználási célok bővítésével – tette hozzá a kamara elnöke. Ami a SZÉP-kártyán kívül megmaradt cafeteria-elemeket illeti, ezek még a következők:
- 40,71 százalékkal adózhat majd az önkéntes biztosító pénztárakba célzott szolgáltatásra (vagyis nem a dolgozó egyéni számlájára) befizetett összeg, továbbá
- azok a munkavégzéshez szorosabban kapcsolódó juttatások, mint például
- a cégtelefon magáncélú használata,
- a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás,
- a reprezentáció és üzleti ajándék címén adott termék és szolgáltatás.
a bölcsődei, óvodai költségekhez való hozzájárulás, egyedüliként ugyan, de adómentes marad. Sőt, kifejezetten kedvezően változik a szabályozás, és megengedi, hogy a szülő nevére kiállított számlával is igénybe lehessen venni a juttatást.Ugyanakkor Makár Andrea kiemelte: az őszi adótárgyalások során még sok minden változhat, és finomodhat a kormány eredeti elképzelése.
