Miért pont augusztus 1-jén vezették be a most 80 éves forintot?
HírekA hiperinfláció és áruhiány közepette vezették be 1946 augusztus 1-én a forintot. A dátum nem véletlen, az aratások utánra időzítették, hogy már lehessen kenyeret venni az új pénzből. A gyárak árukészleteket is visszatartottak, hogy már új pénzt kaphassanak az augusztus 1-je után piacra vitt termékekért. A hó eleji fizetéseket pedig már forintban adták ki. A forint aranyfedezete csak öt nappal a bevezetés után érkezett haza külföldről.
Az 1946. augusztus 1-jén bevezetett magyar forint története nemcsak a hazai, hanem a világtörténelem egyik legérdekesebb pénzügyi bravúrjának számított.
A forint bevezetésével a világtörténelem messze legsúlyosabb hiperinflációjának vetettek véget: 1946 júliusában az árak már 15 óránként megduplázódtak.Az átváltási arány annyira felfoghatatlanul magas volt, hogy az összeg kiírásához 29 nullára volt szükség:
Ez lényegében azt jelentette, hogy a korábbi fizetőeszköz, a pengő teljesen elértéktelenedett: az emberek az utcára söpörték a hasznavehetetlen bankjegyeket, vagy begyújtottak velük.
Egy új valutába senki sem bízott volna fedezet nélkül, a forint stabilitásának kulcsa a világháború végén külföldre menekített aranytartalék hazahozata volt. A Magyar Nemzeti Bank dolgozói a II. világháború végén 29 tonna aranytartalékot menekítettek ki Ausztriába egy vonattal, hogy ne kerüljön szovjet vagy német kézre.
Az aranyat az amerikaiak lefoglalták, majd hosszas diplomáciai tárgyalások után az amerikaiak 1946 augusztusában hiánytalanul visszaszolgáltatták az aranytartalékot Magyarországnak, ami azonnali szilárd alapot adott az új forintnak.A forint aranyfedezete azonban nem ért Magyarországra augusztus 1-re, csak öt nappal később.
Augusztus 1-jén a magyarok arra ébredtek, hogy a kaotikus és kiszámíthatatlan milliárdok helyett világos, fix árak jelentek meg a boltokban:
-
Egy kilogramm kenyér 0,96 forint lett.
-
Egy liter tej 0,90 forintba került.
-
Egy kg cukor 7 forintot ért.
Mivel az árakat szigorúan az aranyalaphoz és kemény árellenőrzéshez kötötték, a lakosság bizalma napok alatt visszatért – a gazdaság pedig szinte azonnal erőre kapott.Az augusztus 1-i időzítés az aratás miatt volt fontos, hogy már kenyeret lehessen vásárolni az új pénzből - ezért döntött a dátum mellett a Nagy Ferenc vezette kormány. A választásokat egyébként a Független Kisgazdapárt nyerte 57 százalékos elsöprő többséggel, de a Szövetséges Ellenőrző Bizottság nyomására koolaíciós kormányt kellett alakítani a Magyar Kommunista Párt, a Sociáldemokrata Párt és a Népi Parasztpárttal.A kormány az átváltási arányt 1 forint = 400 000 quadrillió pengőben határozta meg. A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy a régi papírpénzeket (milpengő, b-pengő) már át sem váltották, hanem elértéktelenedett hulladékként utcakőre söpörték őket.A forint nem lett volna tartós a gazdaság mesterséges újjászervezése nélkül. Az árakat és a béreket központilag rögzítették az utolsó békeév, 1938 áraihoz viszonyítva (a fogyasztói árak átlagosan a háború előttinek nagyjából a négyszeresére lettek beállítva.
Hogyan kapták az emberek a fizetésüket
1946-ban az augusztus 1-je csütörtöki napra esett. Ezen a reggelen az egész országban egyszerre indult el a kifizetési hullám. A vállalatok, gyárak és állami hivatalok augusztus 1-jén reggel már készpénzben, forintban fizették ki a dolgozóknak a járandóságukat vagy azok előlegét.Először csak a 10 és 100 forintos bankjegyek, valamint az 1, 2 forintos és filléres érmék jelentek meg. Emiatt a cégeknek alaposan ki kellett számolniuk a bérkifizetéseket.
A munkabéreket a háború előtti reálértékhez képest csökkentve határozták meg (a munkások órabére az 1938-as szint 30–50 százaléka, a közalkalmazottaké 22–35 százaléka lett). Ennek ellenére az új fizetések már vásárlóértékkel bírtak, mert a megélhetési cikkek árait is alacsonyan rögzítették:
A stabilitást és a bizalmat akarták visszahozni a forint elnevezéssel
Az első bankjegyeken még nem szerepeltek történelmi személyek – csak a későbbiekben került a 10 forintosra Petőfi Sándor, a 20 forintosra Dózsa György, a 100 forintosra Kossuth Lajos, az 500 forintosra Ady Endre arcképe.
A forint neve a középkori olasz városállam, Firenze olasz nevéből és a város címerében szereplő liliomból (fiorino, azaz „kis virág”) ered.
Magyarországon I. Károly (Károly Róbert) vezetett be először gold, vagyis aranyalapú forintot 1325-ben.a középkori Magyarország Európa pedig legnagyobb aranytermelője volt, a kontinens termelésének mintegy 80 százalkát adta.A magyar aranyforint – közismert nevén a körmöci arany, a körmöcbányai pénzverő után – világhírűvé és Európa egyik legkeresettebb, legértékállóbb valutájává vált. Amikor tehát 1946. augusztus 1-jén a hiperinfláció után új fizetőeszközt kerestek, a forint elnevezés választása tudatos volt: a névhez évszázados történelmi bizalom, stabilitás és a magyar államiság aranykora kapcsolódott.
