Jövő héten az MNB kamatdöntésére érdemes figyelni
- A GKI konjunktúraindexével indul a jövő hét
A GKI február 22-én, hétfőn publikálja az aktuális konjunktúraindexét. Az üzleti bizalmi indexből és fogyasztói bizalmi indexből álló mutató a tavaly áprilisi történelmi mélységéből (-33,1 pont) júliusra fokozatosan, -18,2 pontra emelkedett, tükrözve a koronavírus-járvány első hulláma utáni gazdasági helyreállást. Ezt követően ingadozást tapasztalhattunk a mutató alakulásában.
Tavaly novemberben a koronavírus második hullámának terjedésével az index újra esett; viszont ezt követően, tavaly decemberben és idén januárban is erősödött a mutató (rendre -19,7 és 16,3 pont).
A koronavírus-járvány második hulláma során januárban volt a legmagasabb szinten a konjunktúraindex, de még így is messze elmaradt a járvány előtti szintektől (2019. év vége: -1,1 pont).
Az üzleti bizalmi index idén januárban tovább emelkedett, mivel az építőipar kivételével minden ágazat derűlátóbbá vált, de ezzel együtt is csak a tavaly márciusi szintet az iparnak sikerült megközelítenie. A fogyasztói bizalmi index februári értékét már előzetesen közölte a GKI, eszerint a januári emelkedést követően ebben a hónapban kismértékben visszaesett a mutató, így továbbra is jelentősen nyomott szinten áll a fogyasztói bizalom idehaza. A fogyasztói bizalmi index februári romlása a teljes GKI-konjunktúraindexre is rányomhatja a bélyegét.
A fogyasztói bizalom alakulása a kiskereskedelem, illetve a háztartások fogyasztásában, míg az üzleti bizalom alakulása a nemzetgazdasági beruházásoknál játszik fontos szerepet (bizalom csökkenése esetén visszafogva, növekedése esetén erősítve azokat), így összeségében mindkettő kihat a magyar gazdaság teljesítményére.
A Danube Capital 2020. december közepi előrejelzési pályája szerint idén 4,5%-os, jövőre 4,1%-os éves átlagos gazdasági növekedésre lehet számítani idehaza.
- Kedden tartja kamatdöntő ülését az MNB Monetáris Tanácsa
Február 23-án, kedden tartja következő kamatdöntő ülését az MNB. Várakozásunk szerint a Monetáris Tanács az ülés keretében változatlan, 0,6%-os szinten hagyja az alapkamatot. Továbbá várhatóan az egyhetes betét kamata is marad 0,75%-on a február 25-i, csütörtöki tenderen.
A januári kamatdöntő ülés közleményében a jegybank hangsúlyozta, hogy szeretnének biztonságos távolságot tartani a nullaközeli kamatszintektől a rövid oldalon. Ez megerősíti várakozásunkat, miszerint a hazai alapkamat az idei és a jövő évben egyaránt 0,6%-on marad.
A kamatok szinten tartása mellett a monetáris politikai eszköztár egyéb elemei tekintetében sem várunk változást az MNB februári kamatdöntésekor. Előretekintve a makrogazdasági előrejelzések következő jegybanki felülvizsgálata márciusban esedékes, várhatóan ezek birtokában tekinti át ismételten a jegybank a monetáris politikai eszköztárat (kamatdöntő ülés: március 23., Inflációs jelentés: március 25.).
Továbbra is várható az MNB állampapír-vásárlási programjának tartós jelentléte az előttünk álló időszakban, vagyis egyben a hozamgörbe jegybank általi kontrollja is fennmaradhat. A következő technikai felülvizsgálatot a program kapcsán a jegybank jelzése szerint a 2000 milliárd forintos állomány elérésekor hajtják végre (jelenlegi állomány: 1319 milliárd forint). Egyes hosszabb lejáratok esetében (31/A, 38/A és 41/A) elérte vagy közelít a jegybank az általa meghatározott 50%-os határhoz (jegybank vásárlásai a kintlévő állomány arányában), ezért is dönthetett úgy az MNB januárban, hogy kész tízévesnél rövidebb lejáratú állampapírokat is vásárolni.
Az MNB nemkonvencionális eszköztárának járvány alatti felpörgetése (pl. állampapírvásárlási-program, NHP, NKP) is nagymértékben hozzájárult – egyéb elemek mellett – a jegybankmérleg jelentősebb bővüléséhez. Az MNB mérlegfőösszege 2019-ben 10-12 ezer milliárd forint volt, ehhez képest 2021 januárjára közel duplájára, 20 ezer milliárd forint fölé emelkedett. Az MNB mérlege a 2020-as jelentős bővülés mellett is régiós összehasonlításban átlagos méretű. Így mutatkozik még tér e tekintetben az emelkedésre. Ezt az MNB januári közleményében is megerősítette, miszerint a koronavírus-járvány okozta kockázatok kezelését és a növekedés gyors és fenntartható helyreállítását kész célzott módon, mérlege további növelésével támogatni.
A Monetáris Tanács döntése során figyelembe vett gazdasági tényezők:
Idén januárban az infláció 2,7%-on stagnált (év/év alapon), így továbbra is a jegybank 3%-os célja alatt tartózkodik. A belső árnyomás azonban továbbra is magasnak számít idehaza, a maginfláció a tavaly decemberi 4%-ról 4,2%-ra gyorsult januárban.
Előretekintve, a bázishatásokat figyelembe véve egészen áprilisig 3% körül ingadozhat a fő inflációs mutató. Ugyanakkor az idei évben kétszer várható kilengés az inflációban: áprilisban, ill. ősszel-decemberben 4% környékére vagy afölé is pattanhat az infláció. Azonban itt fontos látni, hogy a távoli időpont miatt ez utóbbi esetben nagyobb az előrejelzési bizonytalanság.
A külső környezet továbbra is támogatja az MNB laza monetáris politikájának fenntartását. Az USA-ban az irányadó kamatsáv rendkívül alacsony, 0-0,25%-os szinten áll, és a Fed folytatja az állampapír-vásárlásokat is (havi 80 milliárd dollár állampapír és 40 milliárd dollár jelzáloglevél vásárlás). A tengerentúlon idén is várható a 0% közeli kamatkörnyezet és a laza monetáris politika fenntartása.
Az ECB tavaly decemberben kibővítette a pandémiás eszközvásárlási programját (PEPP) és fenntartotta az extrémen alacsony kamatkörnyezetet is (betéti rendelkezésre állás kamatlába -0,50%). Előretekintve, 2021-ben is a jelenlegi alacsony kamatkörnyezet és a támogató monetáris politika fenntartására lehet számítani az eurózónában. Emellett a régiós országok jegybankjainak többsége is nullaközeli szinten tartja az irányadó rátákat (lengyel jegybank: 0,1%, cseh jegybank: 0,25%, román jegybank: 1,25%).
- Csütörtökön friss kereseti adatokat ismerhetünk meg
Február 25-én, csütörtökön publikálja a KSH a 2020. decemberre vonatkozó kereseti adatokat, és egyben a 2020-as átlagos értékeket is megismerhetjük. 2020 novemberében a bruttó átlagkereset 8,6%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva (október: 8,8%), vagyis kismértékben lassult a bérdinamika novemberben, ami még így is magasnak tekinthető. A tavaly január-novemberi időszakban mind a bruttó átlagkereset, mind a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 9,6%-kal nőtt (év/év alapon).
A Danube Capital 2020. decemberi előrejelzései szerint a 2019-ben megfigyelhető kétszámjegyű bérnövekedés 2020-ban lelassulhatott, egyszámjegyűvé válhatott, továbbá az átlagbér-dinamika csökkenő üteme az előrejelzési horizonton is tovább folytatódhat,
2021-ben a bérnövekedés dinamikája 7,3%-os, majd 2022-ben 6,9%-os lehet.
Idén január végén megszületett a megállapodás a minimálbérről és a garantált bérminimumról, mely szerint mindkettő 4%-kal emelkedik idehaza februártól. Ez enyhe lefelé mutató kockázatot jelent az átlagbérre vonatkozó prognózisunk tekintetében és így közvetetetten a GDP-várakozásunkra vonatkozóan is a tavaly decemberi előrejelzésünk pályájához képest.
- 2021. januári munkaerőpiaci adatokat közöl pénteken a KSH
Február 26-án, pénteken ismerhetjük meg a 2021. januárra vonatkozó foglalkoztatottsági és munkanélküliségi adatokat. A KSH tájékoztatása szerint az őszi járványhullám miatti enyhébb foglalkoztatáscsökkenést követően tavaly év végén ismét 4 és fél millióan dolgoztak idehaza, megközelítve a járvány előtti szinteket (2019. december: 4 513 ezer fő). 2020-ban – az év egészét tekintve – a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 460 ezer volt, 52 ezer fővel kevesebb, mint 2019-ben.
Továbbá 2020 decemberében 4,3%-os volt a munkanélküliségi ráta, mely 0,2 százalékponttal magasabb volt a novemberinél. A 2020. év egészét tekintve a munkanélküliek átlagos létszáma 198 ezer fő volt, a munkanélküliségi ráta éves átlagban 4,3% volt.
Idén a nemzetgazdasági szintű foglalkoztatás 1,1%-os növekedésére számít a Danube Capital éves szinten a 2020-as 1,2%-os csökkenést követően.
A munkanélküliségi ráta is a 2020-as éves átlagos 4,3%-ról 3,9%-ra csökkenhet majd idénre, ezt követően 2022-ben tovább 3,6%-ra.
