Mikor éri meg egy cégnek a hitelfelvétel?

Nagyon sokféle céllal vehet fel hitelt egy vállalkozás: beruházásai finanszírozására, valamilyen fizetési nehézség áthidalására, de akár szabadon használhatja folyószámlahitelét is. Futamideje lehet hosszú-, közép- és rövid távú. A rövid távú rendszerint valamilyen akkut probléma kezelésére szolgál, likviditási gondot orvosol, átmeneti segítséget nyújt. A hosszú távú hitel pedig rendszerint valamilyen fejlesztés, beruházás, bővítés megvalósítását célozza.

De hogyan lehet kiszámolni, hogy megéri-e hitelt felvenni, illetve milyen paraméterek mentén és milyen feltételekkel?

Első körben célszerű vázolni, milyen beruházást, fejlesztést tervezünk és az hozzávetőlegesen mennyibe kerül. Emellett azt is meg kell vizsgálni, hogy vajon a fejlesztés valóban szolgálja-e a vállalat érdekeit, tehát például növeli-e a termelékenységét, esetleg felgyorsítja az ügyintézést, vagy környezettudatosabb működést tesz lehetővé.

Eredménye lehet kapacitásbővítés, ami növeli a bevételeket, de javíthatja a hatékonyságot is, ami hasonló szintű bevételek mellett csökkenti a költségeket. Továbbá a piacot is érdemes górcső alá venni, amelyen a vállalkozás működik, például, hogy az esetleges kapacitás-, vagy szolgáltatásbővítésre van-e kereslet.

Nem mindig könnyű számszerűsíteni egy beruházás hasznát. Egy új gép beszerzésnél viszonylag könnyen ki lehet számolni, mennyivel nő a termelési kapacitás, és az mennyi pluszbevételt hozhat. Ám egy panzió fogadóterének felújítása nem garantálja, hogy azonnal több lesz a vendég, sok esetben mégsem odázható el az ilyen fejlesztés. Az ehhez hasonló esetekben csak hozzávetőlegesen lehet megbecsülni egy beruházás hasznát.

Ha ez megvan, a várható hasznot össze kell vetni a beruházás költségével. Tíz év távlatában vajon a plusz gép, vagy új gyártósor hoz-e annyi többletet, amennyiből kijön a beruházás értéke?

A panziónál maradva: nehéz megmondani, hogy a fogadótér felújítása pontosan mekkora bevétel-növekedést eredményezhet. A felújítást megoldhatjuk 1 millió és 5 millió forintból is. Ha a szállásszolgáltatás szárnyal, és extra növekedéssel lehet számolni – mert mondjuk a szomszédban megnyitott egy termálfürdő – akkor ki tudja termelni a cég az 5 millió forint költséget, egyéb esetben jobb leszorítani a kivitelezés árát.

Más a helyzet, ha gépet, eszközt szerzünk be. Ott ki lehet számítani, mekkora bevételt generálhat az új eszköz. Ha egy fuvarozócég vásárol egy kisteherautót 20 millió forintért, de az ebből származó pluszbevétel tíz év alatt csak 16 millió forint, akkor nem éri meg megvenni. Ha viszont helyette vásárol egy használt járművet 10 millióért, akkor a cég szempontjából még a várhatóan magasabb szerviz-költségek mellett is megérheti a beruházás.

Annál jóval összetettebb a számítás, hogy az egyszeri költség – ebben az esetben a 10 millió forint – megtérül-e. Egyéb tényezőket is figyelembe kell ugyanis venni.

Maradva a példánknál, nem elég, ha tíz év alatt csak az autó ára jön vissza. A beruházás lényege ugyanis az, hogy pluszt hozzon. Vagyis ne csak az autó ára jöjjön vissza, hanem a többletbevétel kitermelje az inflációt, illetve az adott ágazatban jellemző bővülést is – elvégre ez maga a beruházás célja.

Ez azt jelenti, hogy ha a cég megveszi 10 millió forintért a kisteherautót, akkor tíz év alatt vissza kell, hogy jöjjön a 10 millió, évenkénti 2 százalékos inflációval, plusz az ágazatra jellemző bővüléssel számolva – ami szektoronként igencsak eltérhet, ám átlagosan kifejezheti a GDP közeli 3 százalék, hosszú távon viszont érdemes konzervatívan számolni. Mindez a példa nyomán már összesen 16,3 millió forint.

Tehát az újonnan beszerzett autónak 16,3 millió forint bevételt kell hoznia tíz év alatt – ez évi 1,63 millió forint. Ez alapján kell eldönteni, megéri-e a beruházás vagy sem.

Ha mindezt hitelből akarja finanszírozni a cég, a kalkulációba bele kell számolnia a hitel kamatát és költségeit is. Ha a hitel kamata 2 százalék, akkor az eredetileg számolt 16,3 helyett csaknem 20 millió forint bevétel termeli ki a beruházás értékét. Minél nagyobb a hitel kamata, annál nagyobb növekedést kell produkálni a cégnek a beruházás révén, hogy az megérje. Ez egy ponton túl azonban már irreális – ha például az éves GDP-növekedés, vagy az adott szektorban jellemző bővülés dupláját kell elérnie a vállalkozásnak.

Pontosan emiatt élénkíti a gazdaságot a kamattámogatott hitel (mint az NHP fix): a kisebb kamatot jóval nagyobb biztonsággal tudja kitermelni a vállalkozás, minél alacsonyabb a kamat, annál könnyebben elérhető ez a cél. Ám a jelenlegi alacsony kamatkörnyezetben a rugalmasabb, tágabb lehetőségeket kínáló piaci konstrukciókat is érdemes megragadni. A változó kamatozású hitelek annyira olcsók, hogy szinte nem is kérdés, megéri-e felvenni azokat.

Az viszont több tényezőtől is függ, hogy ez a kamatszint meddig tartható. Hosszútávon a piac minden szereplőjének fel kell készülnie a gazdasági környezet esetleges romlására, tehát a most még rendkívül alacsony kamatszint bizonyos mértékű emelkedésére. A fix kamatozású hitelek esetében ettől nem kell tartani, ám ezek a konstrukciók emiatt valamivel drágábbak is. Bármelyik mellett is dönt a vállalkozás vezetése, szükség lesz egy jó beruházási tervre is.