Mikor repülnek ki a családi fészekből a fiatalok?

Hírek2018. máj 21.Szabó Anna

Miért tolódott ki a fiatalok családalapítása Magyarországon, amikor háromszor annyian tanulnak a felsőoktatásban, mint a rendszerváltás idején, és a hallgatók 65 százaléka valamilyen formában dolgozik? Hogyan egyeztethető össze a gyerekvállalás és a munka, amikor a munkakereslet még mindig nagyobb arányú, mint a kínálat? Ezeket a kérdéseket járták körbe a Magyar Közgazdasági Társaság szakmai kerekasztal-beszélgetésén.

A leghamarabb Észak-Európában, a legkésőbb pedig a szegényebb uniós országokban, illetve a magas munkanélküliséggel küszködő déli államokban költöznek el otthonról a fiatalok az Európai Unió statisztikai hivatalának legfrissebb jelentése szerint. Míg a svédeknél és dánoknál 21 évesen repülnek ki a családi fészekből, addig

Horvátországban, Görögországban és Olaszországban közel 30 éves korukig a szülőkkel maradnak a fiatalok.

Ennek egyik legfőbb oka a felsőfokú tanulmányok kitolódása, illetve az anyagi függetlenedés hiánya. Az euróövezet déli államaiban elsősorban a magas munkanélküliség a döntő: az olaszok és a görögök esetében a 30 év alattiak körében 20-25 százalék a regisztrált munkanélküliek aránya.

Hol áll Magyarország?

Magyarország a lista középmezőnyében helyezkedik el, nálunk a nők átlagosan 26,3 éves korukban, a férfiak pedig 28,6 évesen hagyják el a családi fészket. A családalapítás kitolódásának egyik legfőbb oka a felsőfokú képzésben részt vevők számának felfutása, a függetlenedés halasztása.

A munka mellett egyetemre járók azonban sokkal nagyobb arányban vállalnak gyereket, mint korábban

– hangzott el a Magyar Közgazdasági Társaság munkaügyi szakosztályának kerekasztal-beszélgetésén, amelyet a Károli Gáspár Református Egyetem BTK Szociológia Tanszékével együttműködésben rendeztek. A statisztikák szerint a tanulás és a gyerekvállalás Magyarországon is összeegyeztethetetlen: a felsőoktatásban tanulók körében ezer főre 1-2 gyerek jut – mondta Spéder Zsolt, a KSH Népességtudományi Kutatóintézet igazgatója Szülővé válás a munkapiac és iskolarendszer változó körülményei között címmel tart áttekintő előadásában.

A felsőoktatásban tanulók 65 százaléka dolgozik

Kitért arra, hogy míg

a rendszerváltás idején körülbelül 100 ezren vettek részt a felsőoktatásban, 2012-re ez a szám négyszeres lett, igaz, a hallgatók közel fele ekkor esti vagy levelező tagozaton tanult.

Mára némiképp csökkent a hallgatók száma, és növekedett a nappalin tanulók aránya, a gyermekvállalást illetően azonban nem változott a helyzet. A munka mellett tanulmányokat folytatóknál sokkal nagyobb arányban vállalnak gyermeket, mint azok, akik „csak” tanulnak: ezer főre 4-11 közötti születés jutott az 1961 és 1983 között született nők körében végzett felmérésük szerint. Jelenleg az egyetemi képzésben részt vevők 65 százaléka teljes vagy részmunkaidőben, vagy alkalmi munkát végez - derül ki a legfrissebb felmérésekből.

Munka és/vagy család?

A tanulás költségei és a szülői függőség mellett a családalapítás elhalasztásának másik fő oka a túlkereseti munkaerőpiac, ahol a munkavállalók között erősödött a verseny, és felértékelődött a képzettség, a munkaerő-piaci verseny miatt pedig összességében nőtt a család és a munkahely összeegyeztethetetlensége is.

A 25-29 évesek körében csökkent a gyermekvállalók aránya, a 30-34 éveseknél viszont emelkedett.

A felmérések szerint a foglalkoztatottság a másik vízválasztó a családalapításnál: a foglalkoztatottak sokkal nagyobb arányban vállalnak gyereket, mint ahol nem biztos a keresőképesség. Összességében azonban a foglalkoztatottak gyerekvállalási hajlandósága is visszaesett, ezzel együtt pedig emelkedett a gyerekről lemondók vagy a családalapítást elhalasztók száma.

A mobil elmosta a munka és a magánélet határait

A mobiltechnológiák és az otthonról is végezhető munka rugalmasabbá tette az dolgozó édesanyák helyzetét, ám ha nem húznak határvonalat, akkor könnyen vége lehet az otthon és a munkahely közötti megosztottságnak - mondta Nagy Beáta, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára a Nők és férfiak munka-magánélet egyensúlya a mobiltechnológia korában címmel tartott előadásában.

A szakértő a családbarát vállalatok szerepét, a gyerekekkel töltött minőségi idő fontosságát, a munkahelyről az otthont „kontrolláló” mobiltelefont, és az idővel való „zsonglőrködést” helyezte elemzésének fókuszába.

Mint mondta, a munkahelyre bejárás idejét meg lehet spórolni a mobiltechnológiákkal, és az édesapák is több minőségi időt töltenek együtt a gyerekeikkel, másrészt a munka folyamatosan és hívatlanul betolakodhat a magánéletbe, amit „kiber-rabszolgaságnak” nevezett. 

SIKERSZTORIK
Ő volt a történelem leggazdagabb embere
A világ aranykészletének a felével rendelkezett. Legendás utazása során annyi aranyat szórt el, hogy azzal az egész régióban évekre tönkretette a nemesfém értékét. Egy hihetetlen történet.
Siker2019. márc 16.
Depresszió elleni orrsprayt fejlesztett ki a Johnson & Johnson
Az amerikai gyógyszerhatóság engedélyezte a partidrogként is használt ketamin származékát tartalmazó orrspray-t.
Hírek2019. márc 16.
Nagyon jó film lett a most díjazott Rossz versek
Először nyerte el magyar film a Monte Carlo-i Filmfesztivál fődíját: a Rossz verseket az Emir Kusturica vezette zsűri díjazta.
Siker2019. márc 16.
Bill Gates szerint ez a 10 újítás megváltoztatja a közeljövőt
Erős lista a Microsoft egykori alapítójától. Reméljük, hogy nem téved és ezek az újdonságok hamarosan megkönnyítik majd az életünket. Az egészségügyi pontok különösen figyelemreméltók.
Tech2019. márc 15.
Ezeket az órákat hordják a legnagyobb cégek vezetői
A legsikeresebb vezetők számára egy óra a presztízs és az imázs fontos része. Mutatjuk, milyen órákat hord néhány meghatározó nagyvállalat vezetője.
Hírek2019. márc 10.
A leggazdagabb orosz nők
Oroszországban a gazdag milliárdosok többsége férfi, ismert oligarchák, acélipari, olajipari csoportok tulajdonosai. Vannak azonban olyan nők is szép számmal, akik vagy alanyi jogon, vagy esetleg éppen egy előnyös válás révén immár önállóan is százmilliárd forint körüli vagyonnal bírnak.
Siker2018. júl 15.
5 kifejezés, amelyet a sikeres emberek soha nem használnak
Nem várhatjuk el, hogy megértsük a másikat, ha nem fordítunk rá elég figyelmet. Összegyűjtöttünk 5 olyan kifejezést, amelyet jobb, ha elkerülünk.
Siker2018. nov 30.