Mikor repülnek ki a családi fészekből a fiatalok?

Hírek2018. máj 21.Szabó Anna

Miért tolódott ki a fiatalok családalapítása Magyarországon, amikor háromszor annyian tanulnak a felsőoktatásban, mint a rendszerváltás idején, és a hallgatók 65 százaléka valamilyen formában dolgozik? Hogyan egyeztethető össze a gyerekvállalás és a munka, amikor a munkakereslet még mindig nagyobb arányú, mint a kínálat? Ezeket a kérdéseket járták körbe a Magyar Közgazdasági Társaság szakmai kerekasztal-beszélgetésén.

A leghamarabb Észak-Európában, a legkésőbb pedig a szegényebb uniós országokban, illetve a magas munkanélküliséggel küszködő déli államokban költöznek el otthonról a fiatalok az Európai Unió statisztikai hivatalának legfrissebb jelentése szerint. Míg a svédeknél és dánoknál 21 évesen repülnek ki a családi fészekből, addig

Horvátországban, Görögországban és Olaszországban közel 30 éves korukig a szülőkkel maradnak a fiatalok.

Ennek egyik legfőbb oka a felsőfokú tanulmányok kitolódása, illetve az anyagi függetlenedés hiánya. Az euróövezet déli államaiban elsősorban a magas munkanélküliség a döntő: az olaszok és a görögök esetében a 30 év alattiak körében 20-25 százalék a regisztrált munkanélküliek aránya.

Hol áll Magyarország?

Magyarország a lista középmezőnyében helyezkedik el, nálunk a nők átlagosan 26,3 éves korukban, a férfiak pedig 28,6 évesen hagyják el a családi fészket. A családalapítás kitolódásának egyik legfőbb oka a felsőfokú képzésben részt vevők számának felfutása, a függetlenedés halasztása.

A munka mellett egyetemre járók azonban sokkal nagyobb arányban vállalnak gyereket, mint korábban

– hangzott el a Magyar Közgazdasági Társaság munkaügyi szakosztályának kerekasztal-beszélgetésén, amelyet a Károli Gáspár Református Egyetem BTK Szociológia Tanszékével együttműködésben rendeztek. A statisztikák szerint a tanulás és a gyerekvállalás Magyarországon is összeegyeztethetetlen: a felsőoktatásban tanulók körében ezer főre 1-2 gyerek jut – mondta Spéder Zsolt, a KSH Népességtudományi Kutatóintézet igazgatója Szülővé válás a munkapiac és iskolarendszer változó körülményei között címmel tart áttekintő előadásában.

A felsőoktatásban tanulók 65 százaléka dolgozik

Kitért arra, hogy míg

a rendszerváltás idején körülbelül 100 ezren vettek részt a felsőoktatásban, 2012-re ez a szám négyszeres lett, igaz, a hallgatók közel fele ekkor esti vagy levelező tagozaton tanult.

Mára némiképp csökkent a hallgatók száma, és növekedett a nappalin tanulók aránya, a gyermekvállalást illetően azonban nem változott a helyzet. A munka mellett tanulmányokat folytatóknál sokkal nagyobb arányban vállalnak gyermeket, mint azok, akik „csak” tanulnak: ezer főre 4-11 közötti születés jutott az 1961 és 1983 között született nők körében végzett felmérésük szerint. Jelenleg az egyetemi képzésben részt vevők 65 százaléka teljes vagy részmunkaidőben, vagy alkalmi munkát végez - derül ki a legfrissebb felmérésekből.

Munka és/vagy család?

A tanulás költségei és a szülői függőség mellett a családalapítás elhalasztásának másik fő oka a túlkereseti munkaerőpiac, ahol a munkavállalók között erősödött a verseny, és felértékelődött a képzettség, a munkaerő-piaci verseny miatt pedig összességében nőtt a család és a munkahely összeegyeztethetetlensége is.

A 25-29 évesek körében csökkent a gyermekvállalók aránya, a 30-34 éveseknél viszont emelkedett.

A felmérések szerint a foglalkoztatottság a másik vízválasztó a családalapításnál: a foglalkoztatottak sokkal nagyobb arányban vállalnak gyereket, mint ahol nem biztos a keresőképesség. Összességében azonban a foglalkoztatottak gyerekvállalási hajlandósága is visszaesett, ezzel együtt pedig emelkedett a gyerekről lemondók vagy a családalapítást elhalasztók száma.

A mobil elmosta a munka és a magánélet határait

A mobiltechnológiák és az otthonról is végezhető munka rugalmasabbá tette az dolgozó édesanyák helyzetét, ám ha nem húznak határvonalat, akkor könnyen vége lehet az otthon és a munkahely közötti megosztottságnak - mondta Nagy Beáta, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára a Nők és férfiak munka-magánélet egyensúlya a mobiltechnológia korában címmel tartott előadásában.

A szakértő a családbarát vállalatok szerepét, a gyerekekkel töltött minőségi idő fontosságát, a munkahelyről az otthont „kontrolláló” mobiltelefont, és az idővel való „zsonglőrködést” helyezte elemzésének fókuszába.

Mint mondta, a munkahelyre bejárás idejét meg lehet spórolni a mobiltechnológiákkal, és az édesapák is több minőségi időt töltenek együtt a gyerekeikkel, másrészt a munka folyamatosan és hívatlanul betolakodhat a magánéletbe, amit „kiber-rabszolgaságnak” nevezett.