Ilyen a boldogság kémiája

A boldogság megtalálása sokszor nehéz, nem is létezik rá recept, a tudománynak azonban erre is van válasza: íme öt tudományos alapokon nyugvó tanács arra vonatkozóan, hogyan lehetünk boldogabbak a mindennapjainkban.

Mindenki tapasztalta már élete során, hogy vannak bizonyos ételek, tárgyak vagy épp cselekedetek, amelyektől rögtön jobban érezzük magunkat. Hogy miért? A bennük rejlő vagy épp az általuk kibocsátott ingerek hatására termelődő kémiai anyagok, hormonok miatt.

Dopamin– lelkesedés és motiváció

Különböző drogokhoz is szokták hasonlítani a hatását, mivel ezek a szerek az agy dopamin szintjét növelik. A dopamin nevű neurotranszmitter az agy örömközpontjával van összefüggésben, élvezetet stimulál és motivál is. Egyszerűsítve, a dopamin teszi lehetővé számunkra a boldogság, az élvezet, az eufória és a motiváció érzését. A dopamin szintje többek között hatással van a viselkedésre is.

A dopamin szintet könnyű növelni: már napi nyolc óra alvás és a rendszeres testmozgás is segít a dopamin egyensúlyban tartásában.

Dopaminszintünk továbbá jelentősen emelkedik, miközben feladatokat tervezünk, és hajtunk végre, függetlenül attól, hogy az elvégzett munka kisebb vagy nagyobb volumenű.

Endorfin– boldogság

Az endorfin akkor kerül a véráramba, ha például testmozgást végez az ember, így rövid időn belül sokkal energikusabbnak érzi magát a nap hátralevő részében.

Fontos kiemelni, hogy az endorfin a stressz legnagyobb ellensége: minél több endorfin szabadul fel, annál kevesebb stresszt és szorongást fog érezni.

A rendszeres testmozgás mellett a nevetés az egyik legegyszerűbb módja az endorfin szintjének növelésére. Tanulmányok kimutatták, hogy a piros chili paprika fogyasztása és az étcsokoládé is serkenti az endorfin termelődését.

Oxitocin– szerelem

Az oxitocin az úgynevezett "szerelmi hormon" több fizikai és pszichológiai hatást is kivált a nőkből és férfiakból egyaránt. Ez a hormon felel többek között az intimitás, a bizalom és az egység érzésének elmélyítéséért.

Az oxitocin hatása alatt az emberek jobban megbíznak egymásban, és hajlamosabbá válnak az együttműködésre,

így a hormon elengedhetetlen az erős kötések létrehozásához és a társadalmi kölcsönhatások javításához. A UNC School of Medicine kutatói az ölelés emberi szervezetre gyakorolt hatását megfigyelve arra a következtetésére jutottak, hogy már 20 másodperc ölelkezés után tapasztalható a szervezetben oxitocinszint-emelkedés.

Szerotonin– a hangulat szabályozása

A szerotonin fontos szerepet játszik a hangulat, az étvágy, a testhőmérséklet, az alvás és az étvágy szabályozásában. Főként akkor termelődik, ha elégedettnek, teljesnek vagy fontosnak érezzük magunkat. Alacsony szintje esetén akár depresszió, migrén és egyéb rosszullétek is előfordulhatnak. Az agy nem tud különbséget tenni a valós és képzelt dolgok között, így mindkét esetben szerotonint termel, ezért termelődésének beindítása érdekében idézze fel mi mindent ért már az életben. Kutatások szerint abban az esetben,

ha ízlésünknek megfelelő otthonunkban tartózkodunk, a jóleső érzetek miatt a szervezet szerotoninszintje megemelkedik.

Amygdala – érzelmi reakciók

Az amygdala egy kisebb, mandula alakú rész az agy alsó felén, amely arról ismert, hogy rögzíti az érzelmi reakciókat.

A legfontosabb érzelmek, vagyis a fájdalom, a félelem, a harag, az öröm és a küzdelem, valamint a menekülés közti választás itt keletkezik.

Megjelöli a tapasztalatainkat aszerint, hogy veszélyesek vagy nem. Az amygdala dominanciája esetén ugyanakkor az érzelmeink rabjaivá válunk. Az amygdala aktivációját részben elnyomja a tudatosság központunk. Ha nevén nevezzük az érzéseinket azzal tudatosabbá is tesszük azokat, így hatásuk és intenzitásuk is csökken. (Az everydaypower.com nyomán)