Cigarettaháború Európában – az árát a magyar vásárló fizeti meg, brutális drágulás jön

Az irányadó számítások szerint legalább 1000 forintos, csaknem 50 százalékos, de inkább azt meghaladó mértékben drágulhatnak a cigaretták Magyarországon, amennyiben életbe lép az Európai Bizottság drasztikus jövedékiadó-emelést kilátásba helyező reformja. A svéd kormány is élesen bírálja a tervezetet, amely az alternatív dohánytermékeket éppúgy érintené, mint a hagyományos cigarettát.

Nem most hallunk először arról, hogy Brüsszel egységesítené a dohánytermékek adózását. Ezúttal viszont nem csupán technikai korrekcióról van szó, hanem egy olyan beavatkozásról, amely alapjaiban formálhatja át a dohánypiacot – és a trafikok jövőjét – Magyarországon is.

A Bizottság elképzelése szerint a jelenlegi 90 eurós minimumadó ezer szál cigarettára 215 euróra ugrana. Ez nem csupán 139 százalékos emelés – hanem egy figyelmeztető lövés is azok számára, akik eddig még abban bíztak, hogy marad mozgástér a tagállamok kezében. A nikotinpárnák, a hevített dohány és a szivarok sem ússzák meg: utóbbinál egyes esetekben 1000 százalék feletti emelés jöhet.

A trafik a frontvonal

A most belengetett szigorítás vásárlóerő-paritásos értékelés alapján azt jelentené, hogy legalább ezer forinttal emelkedik egy doboz ára – márpedig ez egy olyan határ, amelyen túl nem az államkassza, hanem a feketepiac felé veszi az irányt a vevő.

Nem véletlen, hogy a Magyar Dohány Kiskereskedők Szövetsége riadót fújt. Egy újabb drágulás nemcsak a legális forgalmat sodorhatja veszélybe, hanem mintegy négyezer trafikos vállalkozás és húszezer munkavállaló napi megélhetését is. Ez azonban csak a történet egyik fele.

A másik, hogy miközben a hivatalos szektor veszít, az illegális szereplők új lendületet kapnak. Az adóemelés – bármennyire nemes cél vezérli – a valóságban könnyen felérhet egy meghívóval azoknak, akik drónnal, csomagküldéssel vagy a közösségi médián keresztül szállítanak hamis vagy nem engedélyezett termékeket.

Svédország már most jelezte: nem hajlandó ölbe tett kézzel nézni, hogy uniós köntösbe bújtatva vegyék el a döntés jogát a tagállamoktól. Elisabeth Svantesson pénzügyminiszter nem kertelt: szerinte a javaslat sem szakmailag, sem jogilag nem védhető.

A svédek a nikotinpárnákat – amelyek náluk nagy szerepet játszottak a dohányzás visszaszorításában – ártalomcsökkentő eszköznek tekintik, nem adócsapdának. De vajon meddig tartható fenn az a helyzet, amelyben az EU központosítottan próbál beavatkozni olyan területekre, amelyek eddig a nemzeti egészségpolitikák hatáskörébe tartoztak? A válasz nem egyértelmű, de a konfliktus kontúrjai már most is kirajzolódnak.

Franciaország és Hollandia példája intő jel: ott, ahol korábban meredek adóemeléseket vezettek be, az illegális fogyasztás is soha nem látott szintre emelkedett. A feketepiac már nem csak hátsó udvari csencselés – hanem globális hálózat, amely kihasználja a digitális eszközök és a szabályozási hézagok adta lehetőségeket.

A folyamat visszafordíthatatlan: 2028-ra a tervezet szerint új uniós minimumszabályozás lépne életbe, négyéves átmeneti időszakkal. De az árakat már most megmozgatta. A piac érzékeny, a vevők bizonytalanok, a kereskedők idegesek.

A jövedékiadó-emelési tervezet ráadásul a cigarettaárakon is túlmutat, az EU-s nemzetek önrendelkezését is súlyosan érinti: a 27 tagú uniós tagság jelentős része egyetért abban, – köztük Magyarország – hogy a nemzeti szuverenitás megőrzése kardinális jelentőségű az adópolitikában. A kritikusok szerint az adóreform figyelmen kívül hagyja a tagállamok gazdasági és társadalmi sajátosságait, a feketepiac térnyerésének kedvez, politikai vitákat, gazdasági torzulásokat okozhat.