Minket is érint, hogy a helyreállítási program alaposan átrendezi az EU-büdzsét

Az EU-csúcson két nagy csomagról született döntés: a hétéves közös költségvetésről, és a helyreállítási programról. A hétéves költségvetés száma 1074 milliárd euró lett. A mostani költségvetés - hogyha a huszonnyolcakat nézzük - 1136 milliárd euró nagyságú volt. Ha kivesszük belőle az Egyesült Királyságra jutó költségvetési kiadásokat, akkor a jelenlegi költségvetési keretünk felső határa 1083 milliárd euró.

Ennek tükrében kell látni a következő pénzügyi keret nagyságát, ami 1074 milliárd euró – hangsúlyozta a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) fórumán Iván Gábor, az Európai Unió Tanácsának általános politikai igazgatója, az MKT Európai Uniós Szakosztályának alelnöke.

Az a történelmi sajátosság következett be, hogy először fordul elő, hogy egy pénzügyi keret nagysága kisebb az összehasonlítható árakon, mint az előző költségvetési kereté volt. Hozzátette, a korábbi költségvetési kereteket nem kísérte helyreállítási csomag.

Ha a többéves pénzügyi keret szerkezetét nézzük, akkor a szakértő szerint azt látjuk, hogy a kohéziós támogatások körülbelül 31 százalékot tesznek ki. A mezőgazdasági támogatások szintén 31 százalékot, és az összes többi kiadás, adminisztrációs kiadások teszik ki a fennmaradó egyharmadot.

Kialakult nagyjából egy egyharmad-egyharmados arány, egy csökkenő tendenciával a közös mezőgazdasági politika és kohéziós politika tekintetében.

Érdemes megemlíteni, hogy a kutatás-fejlesztést szolgáló Horizont program, az Erasmus, a digitális program, vagy a külső határvédelmet szolgáló programok jelentős mértékben növekedtek. A programok, amelyeket sok tagállam a modern vagy a jövő programjainak nevez, 18-20 százalékát teszik ki a teljes költségvetésnek – hangsúlyozta.

A helyreállítási program keretéről Iván Gábor elmondta, 750 milliárd euróról beszélünk. Akkora keretről, amekkorát a Bizottság javasolt. Ugyanakkor ennek szerkezete jelentősen megváltozott a legutóbbi brüsszeli csúcs négynapos vitája alatt. Hozzátette, a bizottság három célkitűzést tűzött ki maga elé mikor erre javaslatot tett.

Egyrészt jelentős segítséget kíván nyújtani a tagállamoknak a válsághelyzet kezelése céljából, másrészt volt egy olyan célja, hogy segítse a privát szektor beruházásait, a harmadik cél pedig a válságból leszűrt tanulságok kezelése, a problémák megoldásának segítése volt.

Ebből messze a legnagyobb részt a tagállamoknak szánt segítség jelenti. A legnagyobb eszköz a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (Recovery and Resiliance Facility). Ez az eszköz végül 672,5 milliárd euró támogatást kapott, azzal a feltétellel, hogy ezen belül a hitelek aránya nagyobb, mint a vissza nem térítendő részaránya. Ezen a helyreállítási eszközön belül 360 milliárd eurót jelent a hitelek aránya, és „csak” 312,5 milliárd eurót a vissza nem térítendő rész.

Kitért arra is, hogy a helyreállítási program legfontosabb sajátossága az, hogy egy korlátozott program több szempontból is. Egyrészt méretben, másrészt időben, és van egy hatálybeli korlátozottsága is.

A 750 milliárd eurós helyreállítási program létrejöttéről a szakember elmondta, ez egy hitelfelvételnek lesz az eredménye, amire ilyen mértékben még nem volt példa.

Az új perspektívákkal kapcsolatban hozzátette, többek között az a megállapodás született, hogy az Unió kiadásainak ezentúl legalább 30 százalékának klímavédelmi célokat kell szolgálnia. Ez a globális színtéren egyedülálló kezdeményezés. Hozzátette, a kutatás-fejlesztési támogatások, az Erasmus-támogatás, vagy a külső határvédelem, ezek a célkitűzések több pénzt kapnak, mint a korábbi pénzügyi keretekben kapott támogatás.

Iván Gábor szerint ez a helyreállítási alap, és az ezzel járó hitelfelvétel felvet két kérdést:

• Egyensúlyban marad-e a költségvetés?
• Történik-e közös felelősségvállalás a 750 milliárd euró esetében?