Mínusz 160 fokos hidegzuhany Európára: Mi áll Washington LNG döntése mögött? - Az Oeconomus Intézet elemzése
HírekA Biden-adminisztráció bejelentése, hogy bizonytalan időre felfüggeszti az új LNG exportkapacitások engedélyezését, általános megütközést keltett az EU-ban és az Egyesült Államok ázsiai szövetségeseinek körében is.
A lépés ismét felszínre hozza az energiabiztonság és energiaversenyképesség kérdéskörét, különösen azok után, hogy például Németország az orosz gázfüggést drámai sebességgel a sokkal drágább amerikai LNG-től való függésre cserélte le, súlyos gazdasági áldozatokat hozva ezzel. Az amerikai döntés mögött meghúzódó érvek ráadásul rendkívül relevánsak az európai zöldátállással kapcsolatban is - írja elemzésében az Oeconomus Intézet.
Az amerikai zöld lobbi, köztük a Rockefellerek és a Michael Bloomberg által támogatott klímavédelmi csoportok nagyon erős politikai kampányt folytattak az LNG ellen, és ez nyomás alá helyezte az amerikai kormányt is.
De ennél sokkal többről van szó: ahogy a döntés indoklásában is szerepel, az amerikai LNG globális és villámgyors térhódításával egy teljesen új helyzetben találta magát az Egyesült Államok. Az LNG a Föld klímájára, a helyi környezetvédelemre és a belföldi gázárakra gyakorolt hatásainak átgondolására – a 2022-ban kitörő háború és energiaválság közepette – eddig nem volt idő.
Ne feledjük, olyan, hogy amerikai LNG export, lényegében csak 2016 óta létezik: még a 2010-es évek első felében is az USA nettó gázimportőr volt.
A robbanásszerű palagáz-kitermelési forradalom és a 2016-ban befejezett első, tankerhajók fogadására alkalmas LNG terminál megnyitása után indulhatott csak meg az amerikai gáz exportja.
Innen azonban nem volt megállás: Folyamatosan dőltek meg az export volumen rekordok, nyíltak meg az újabb és újabb terminálok, és mára az Egyesült Államok a világ első száma LNG exportőre.
Az amerikai export sikeréhez természetesen nagyban hozzájárult az orosz-ukrán háború kitörése is: Az EU leválása az orosz vezetékes gázról drasztikus, szó szerint azonnali 180 fokos fordulatot igényelt az európai gázimportot végző vállalatok beszerzéseiben.
Míg a háború előtt az EU által vásárolt gáz 50 százaléka Oroszországból érkezett, mostanra a vásárolt gáz csaknem fele LNG, és ennek a fele pedig amerikai import. Németország esetében az amerikai import 80 százalék.
Megfordítva: Az amerikai LNG export kétharmada Európa felé kerül exportálásra.
Jóindulatú megfogalmazásban: Az EU tagállamai a figyelmeztetések ellenére évtizedekig hagyták fennmaradni az orosz gázfüggőséget, ami csak az amerikai LNG felfutása és Washington LNG támogató politikája miatt nem okozott még nagyobb katasztrófát 2022-ben. Rosszindulatú megfogalmazásban: Az Egyesült Államoknak geopolitikai és üzleti értelemben is érdekében állt Európa orosz gázfüggésének lecserélése az amerikai gázfüggésre.Logikailag ezek nem zárják ki egymást.
Az amerikai LNG export tehát olyan szinteket ért el, amin minden érintett szereplő meglepődött, és nem látszott a folyamat vége: változatlanul szinte záporoztak Washingtonra az LNG projektek engedélyezési igényei az új fúrásoktól a terminál megnyitásokig.
Mindez pedig elodázhatatlanná tette a szembenézést a fiatal LNG iparág előnyeivel és hátrányaival is.
Mik az előnyök? Röviden és nagyon leegyszerűsítve: az LNG a méretgazdaságos – a cseppfolyósított földgáz 600-szor kevesebb helyett foglal, mint gáz halmazállapotban – tengeri szállítása lehetővé teszi, hogy úgy kereskedjenek a vállalatok a gázzal, mint az olajjal.
Rugalmasan lehet adni-venni, bárhová eljuttatni, sőt szállítás közben is változhat a cím. Gondoljunk bele, mekkora előny ez a vezetékes gázhoz képest!
Az LNG tehát az eladóknak és a vásárlóknak is maximális rugalmasságot biztosít, és gyorsan alkalmazkodhatnak a piaci szereplők a változó piaci körülményekhez, a gazdasági régiók változó gázigényéhez. Igaz, az LNG-t szállító hajók fogadásához, azaz a terminálok felépítéséhez, komoly beruházásokra van szükség.)
A teljes elemzés itt olvasható.