Jövő héten az MNB Monetáris Tanácsának kamatdöntő ülésére érdemes figyelni.
- Az augusztusi GKI-konjunktúraindexszel indul a jövő hét
A GKI gazdaságkutató intézet augusztus 24-én, hétfőn publikálja az aktuális konjunktúraindexét.
Az üzleti bizalmi indexből és fogyasztói bizalmi indexből álló mutató áprilisban hatalmasat zuhant, közel 30 pontot esett egyetlen hónap alatt, ilyenre korábban nem volt példa. A járvány okozta gazdasági válság hazánkat súlyosan érintette.
Az üzleti szférán belül az ipari bizalmi index tizenegy éves, az építőipari bizalmi index hét éves negatív csúcsán volt áprilisban. A hazai gazdasági szereplők kilátásainak áprilisi sokkszerű zuhanása után május-július között számottevő pozitív korrekció következett be.
Az üzleti bizalmi index értéke júliusban a 2013 eleji szintnek felel meg. Az iparban viszont nehézkesen megy az újraindulás.
Júliusban a bizalmi index lényegében nem változott az egy hónappal korábbihoz képest. Ugyan a rendelésállományok megítélése javult, de a termelési kilátások romlottak. Az építőipari várakozások sem változtak érdemben. Az ágazat előző háromhavi termeléssel és a rendelésállományokkal kapcsolatos elégedettsége is romlott kissé.
A GKI konjunktúraindexe az áprilisi -33,1-ről fokozatosan, júliusra -18,2-re emelkedett. A fogyasztói bizalmi index április és július között 22,9 ponttal, míg az üzleti bizalmi index 12 ponttal emelkedett.
Az augusztusi fogyasztói bizalmi index értékét már publikálta a GKI. A fogyasztói bizalmi index áprilisi zuhanását követően három hónapon át lassuló ütemben, de emelkedett, már mintegy 60%-át dolgozta le áprilisi esésének.
Augusztusban ugyanakkor a várakozások kissé romlottak, a júliusi -26.9-es értéket -29,6 követte. Ez sokkal rosszabb válság előtti, márciusi -12,1-nél.
A hazai gazdaság jövőbeli kilátásairól a Danube Capital R&A Zrt. júliusban publikált Negyedéves Makrogazdasági Kitekintője révén ad betekintést, amelyben két, egyenlő valószínűségű pályát (enyhe és súlyosbodó vírushelyzet) fogalmaztunk meg, ami a járvány második hullámának jellegétől, mértékétől függ; a fő kérdés, hogy a gazdaság milyen mértékben lesz korlátozva az elkövetkező időszakban. A legfontosabb megállapítások a Danube Capital szakmai blogján olvashatók ide kattintva.
Az áprilisi nagy zuhanáskor a lakosság legnagyobb félelme a munkája elvesztésének lehetősége volt. A lakosság körében május-június után júliusban is enyhült a munkanélküliségtől való félelem, de a járvány előttinél még így is sokkal rosszabb a kép.
A lakosság saját pénzügyi helyzetének alakulását és a saját jövőbeli megtakarítási képességet egyaránt közepesen javulónak értékeli. Ez utóbbi mutató már valamivel a februári szint felett áll.
Enyhe vírushelyzet esetén a koronavírus-járvány lefutása kezelhető mértékű lesz, így
nem várjuk, hogy az idén március-áprilisihoz hasonló teljes gazdasági leállás következik be.
A második hullám lefutása az elmúlt hónapokban elrendeltekhez képest kisebb mértékű korlátozások mellett mérsékelt gazdasági érintettséggel járna, továbbá a járványügyi készültség is megfelelő szinten lenne.
Ebben az esetben az idei évben 3,7%-os gazdasági visszaesés következne be, míg jövőre 3,9%-os felpattanás jöhet.
Második gazdasági pályánk esetében idehaza súlyosbodó helyzettel kalkulálunk (ahogy akár az USA-ban, akár Európai számos országában látható), emiatt járványügyi szigorító intézkedéseket vezethetnek be ismételten, akár kijárási korlátozást is.
Következésképp második gazdasági pályánk esetében erősebb korlátozásokat feltételezünk.
Ebben az esetben – tavaszhoz hasonlóan - ismét számíthatunk 1-1,5 hónap szigorúbb korlátozásokra, akár lezárásokra is, mely a gazdaság teljesítményére is jelentősebb negatív nyomást helyezne.
Ezen a súlyosbodó vírushelyzetet feltételező pályánkon 2020-ban 7,4%-os visszaesést szenvedhet el a magyar gazdaság, míg 2021-ben 1,8%-os visszapattanás várható.
- Kedden tartja kamatdöntő ülését az MNB Monetáris Tanácsa
Az MNB Monetáris Tanácsa augusztus 25-én, kedden tartja soron következő kamatdöntő ülését, ahol várakozásunk szerint nem módosítja az alapkamat szintjét a jelenlegi 0,6%-ról.
A döntés során a jegybank a következő szempontokat mérlegelheti:
A külső környezet továbbra is támogathatja az MNB laza monetáris politikájának fenntartását: a Fed egymás után többször is kamatot vágott (az irányadó ráta visszakerült a 2008-as 0-0,25% szintre), illetve jelentős kötvényvásárlási programot működtetnek a tengerentúlon. Az ECB is a gazdasági stimulus jegyében – több egyéb gazdaságösztönző intézkedésen felül – jelentős összegben vásárol állampapírt. Továbbá a régiós országok mindegyikében a monetáris lazítás jelei voltak megfigyelhetők az alapkamat esetében (a lengyel jegybank 0,1%-ra, a cseh 0,25%-ra, a román jegybank pedig 1,75%-ra csökkentette az alapkamat mértékét).
A legfrissebb inflációs adatokat tekintve 2020. júliusban a fogyasztói árak átlagosan 3,8%-kal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. A maginfláció 4,5% volt, ami 90 havi csúcsot jelent. Ez a tényező a további monetáris lazítás ellenében hat. Előretekintve a jelenleg ismert információk, adatok alapján 2020 harmadik negyedévének végére a headline infláció – a bázishatásokból kiindulva – elérheti az MNB inflációs toleranciasávjának felső, 4%-os határát, majd az utolsó negyedévben akár át is lépheti a 4%-ot. Azonban ezt követően már, hosszabb távon, a negyedéves pálya tekintetében nem várható, hogy az infláció az előttünk álló években 4% fölé kerülne. A következő években az infláció lassulásával számolhatunk. (Részletek a Danube Capital legújabb Negyedéves Makrogazdasági Kitekintőjében).
További fontos szempont lehet a laza monetáris politika fenntartása szempontjából a vártnál gyengébb gazdasági növekedés a második negyedévben (-13,6%). Az alapkamat csökkentése kapcsán fontos megemlíteni, hogy az utóbbi években jelentősen vesztett fontosságából, ugyanis 2016 folyamán a kötelező tartalékráta vette át szerepét. Ugyanakkor a négy éve stabil jegybanki alapkamat csökkentése erős üzenet a gazdaságpolitika részéről, hogy minden lehetséges eszközt mozgósítsanak a gazdasági szereplők, a vállalatok, a lakosság támogatására.
Az alapkamat csökkentése alapvetően az alacsonyabb BUBOR-ráták és a hitelezési dinamika felpörgetése felé mutat, mivel a hozamgörbe hosszabb lejáratain a fedezett hiteltenderek és a jegybank állampapír-vásárlási programja a domináns faktor.
A koronavírus-járvány gazdasági hatásainak kezelése még komplexebbé tette a monetáris politikai eszköztárat. Várakozásunk szerint az MNB gazdaságösztönző programjai – köztük a beruházásokat legközvetlenebb módon támogató célzott eszközein, a Növekedési Hitelprogram Hajrá!-n és a Növekedési Kötvényprogramon – keresztül biztosítja a szükséges további gazdaságösztönzést. Emellett az állampapír-vásárlási program (eddig vásárolt mennyiség közel 178,9 Mrd Ft) – a jelenlegi piaci vélemények, kommentárokat alapul véve is hatásosnak bizonyultak, a forint árfolyama és hazai hozamok is stabilizálódtak az áprilisi szintekhez képest, a hazai hozamgörbe laposabbá vált.
Az MNB véleményünk szerint továbbra is elkötelezettséget mutat a tartósan alacsony kamatkörnyezet irányában, és ez a jegybanki eszközök mellett a kommunikációban is tükröződik.
A Tanács saját jelzése alapján folyamatosan értékeli a beérkező gazdasági adatokat és az inflációs kilátások változását. A növekedési kilátások tartós romlása esetén a jegybank programjain keresztül kész biztosítani a szükséges további gazdaságösztönzést. Fontos szem előtt tartani azt is, hogy
a jegybanki kommunikáció egyre borúsabb képet mutat a március óta eltelt időszakban: az MNB márciusi Inflációs jelentésében még 2-3% körüli gazdasági növekedést prognosztizált, a későbbiekben a jegybanki kommunikációja már óvatosabb hangvételűnek mondható.
Az MNB a legutolsó gazdasági előrejelzéseit részletesen tartalmazó júniusi Inflációs jelentésében lefelé módosította az idei és a jövő évi GDP-növekedésre vonatkozó előrejelzésüket a márciusi prognózisukhoz képest, 2020-ban 0,3–2,0%, 2021-ben 3,8–5,1% GDP-növekedést vártak. A következő előrejelzés a szeptemberi Inflációs jelentésben kerül publikálásra.
Várakozásunk szerint az MNB az év első felének gyengébb gazdasági teljesítménye után erősebb gazdasági növekedést helyez kilátásba az év második felére, „V” alakú kilábalást feltételezve.
- Pénteken munkaerőpiaci adatokat ismerhetünk meg
A KSH augusztus 28-án, pénteken közli a KSH a friss, 2020. május-júliusi időszakra vonatkozó munkaerőpiaci (foglalkoztatottság, munkanélküliség) adatait.
Március és április folyamán, a járvány által leginkább sújtott hónapokban a foglalkoztatottak átlagos havi létszáma az előző hónaphoz képest 130 ezer fővel csökkent, májusban azonban már kismértékben, 31 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma áprilishoz képest, bár az egy évvel korábbihoz képest továbbra is kevesebben dolgoztak májusban (134 ezer fővel).
Az óvintézkedések betartása mellett a következő hónapokban egyre többen térhetnek vissza a munka világába.
2020 júniusában a munkanélküliségi ráta 5,1% volt (májusi: 4,7%). Az előző hónaphoz képest a munkanélküliek száma 25 ezer fővel, a 2019 júniusához képest pedig 92 ezer fővel nőtt.
Az inaktívak száma jelentősen, a májusi 59 ezres csökkenést is jócskán meghaladva, 84 ezer fővel csökkent, a korábban munkahelyüket elvesztett személyek nagy része ugyanis – a személyes kapcsolatok korlátozásának feloldását követően – aktívan kezdett munkát keresni. Közülük 58 ezren el is kezdtek dolgozni, növelve a foglalkoztatottság szintjét. További 25 ezren azonban – annak ellenére, hogy aktívan kerestek munkát, és 2 héten belül munkába is tudtak volna állni – nem találtak munkalehetőséget, így ők a munkanélküliek számát növelték.
A KSH adatai szerint a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 457 ezer fő volt júniusban. Ez a májusi létszámhoz képest 58 ezres növekedést, míg a tavaly júniusi adathoz képest 38 ezres csökkenést jelent. 2020 júniusában a 15-64 évesek foglalkozatottsági rátája 69,4% volt, ami az egy évvel korábbi rátához képest (69,9%) enyhe csökkenést jelent.
A munkanélküliségi ráta enyhe vírushelyzetet feltételező előrejelzési pályánk esetében, ahol a feltételek szerint a járvány második hullámának lefutása kezelhető mértékű lesz és kisebb korlátozások mellett mérsékelt gazdasági érintettséggel járna, 2020-ban 3,9%-on alakulhat a 2019-es 3,4%-ot követően, majd 2021-től a mutató ismét csökkenő pályára állhat (2021: 3,5%, 2022: 3,1%).
Súlyosbodó vírushelyzetet alapul vevő pálya esetében ugyanakkor várakozásaink szerint a koronavírus-járvány második hulláma miatt, illetve a megfékezése érdekében hozott szigorúbb intézkedések következtében a vállalatok egy része vagy nehéz pénzügyi helyzetbe kerül vagy az eddigieknél is drasztikusabb intézkedéseket hoz (főleg létszámleépítés), illetve az egyéni vállalkozók közül is többen veszítik el megélhetésüket. Továbbá csak később indulna el a gazdasági helyreállás, az idei évben még csak kevés munkavállaló térhetne vissza korábbi állásába.
Ebben az esetben a munkanélküliségi ráta 2020-ban 4,5%-ra emelkedik, 2021-ben 4,2%-ra mérséklődik, mely a javuló tendencia 2022-ben is folytatódik (3,8%). Az elemzés erre a hivatkozásra való kattintással érhető el.
