Moszkva bekeményít: megbünteti az Oroszországot elhagyó nyugati vállalatokat

Az orosz kormány új korlátozásokat vezet be a vagyonértékesítésre, és bővíti azoknak a feltételeknek a listáját, amelyeknek meg kell felelniük ahhoz, hogy elhagyhassák az országot - írja a La Tribune.

Sok nyugati vállalat már korábban úgy döntött, hogy nem folytat többé üzleti tevékenységet Oroszországban, bár a G7-országok mintegy száz vállalata még mindig ott működik.

A Kreml szigorít az Oroszországban továbbra is működő külföldi vállalatokkal szemben. A The Financial Times című brit üzleti napilap szerint az orosz hatóságok most megtiltották az oroszországi vagyonukat értékesítő nyugati vállalatoknak, hogy az eladásból származó bevételt dollárban és euróban vegyék ki.

"Tekintettel arra a háborúra, amelyet a Nyugat egésze folytat Oroszország ellen, beleértve a gazdasági háborút is, természetesen különleges rendszer vonatkozik ezekre az Oroszországot elhagyó nyugati vállalatokra" - mondta újságíróknak Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője. Hozzátette: "Nyilvánvalóan nem lehet szabad a kilépés".

Az új korlátozásnak arra kell ösztönöznie a vállalatokat, hogy rubelben bonyolítsanak le tranzakciókat, ami a nemzeti valuta megerősítését szolgálja, amely már több hónapja nehéz helyzetben van, és amelyet a szankciók súlytanak. Dmitrij Peszkov azonban nem volt hajlandó részletezni az új mechanizmust, biztosítva arról, hogy egy ilyen intézkedés "nem kapcsolódik a rubel árfolyamának eséséhez".

A Kreml szóvivője azt is megerősítette, hogy "Oroszország továbbra is nyitott ország", és "továbbra is érdekelt" a külföldi befektetésekben. A gyakorlatban azonban egyre hosszabb az Oroszországot elhagyni kívánó külföldi cégek kötelezettségeinek listája. 

Például egy különleges orosz kormánybizottságnak kell jóváhagynia minden olyan nagyobb tranzakciót, amelyben "barátságtalannak" minősített országokból származó vállalatok vesznek részt.

Ezen kívül a külföldi csoportoknak a piaci árhoz képest legalább 50%-os árengedménnyel kell eladniuk eszközeiket, és az érintett eszköz becsült értékének 15%-át kitevő kivonulási adót kell fizetniük az orosz államnak.

Vlagyimir Putyin orosz elnök személyes jóváhagyása is szükséges a stratégiai energia- és pénzügyi szektorban végrehajtott valamennyi tranzakcióhoz.

Idén nyáron a Danone francia tejipari multinacionális vállalat és a Carlsberg dán sörgyártó vállalat szenvedte meg ennek a megtorló politikának a hatását.

Miközben a két ipari óriás éppen oroszországi tevékenységeinek értékesítésén dolgozott, az orosz állam váratlanul egyoldalúan átvette az országban lévő eszközeik feletti ellenőrzést.

Veszélyes maradni, amikor a jogi környezetet most már nyíltan az önkény és az állami rablás jellemzi a külföldi érdekek kárára

- mondta az AFP-nek szeptember elején Julien Vercueil, Oroszországra szakosodott közgazdász. 

Számos nyugati vállalat már korábban úgy döntött, hogy felhagy az oroszországi tevékenységgel.

Továbbra is azt a tendenciát látjuk, hogy csökken a nyugati vállalatok tevékenysége orosz területen,  és a maradás "jelentős reputációs költségeket" jelent.

Meg kell azonban jegyezni, hogy ez az orosz piac elhagyásáról szóló döntés pénzügyi szempontból erősen megfontolandó.

A Financial Times szeptember eleji elemzése szerint, amely 600 európai multinacionális vállalat éves beszámolóját vizsgálta, ezek legalább 100 milliárd eurót veszítettek "oroszországi tevékenységeik eladása, bezárása vagy leépítése miatt.

A francia Renault autógyártó például 2,2 milliárd eurós száraz veszteséget szenvedett el, és elvesztette egyik fő piacát, amikor 2022 májusában elhagyta Oroszországot.

A legnagyobb veszteséget azonban az olajipari nagyvállalatok szenvedték el, például a brit BP, amely az elsők között vonult ki teljes mértékben Oroszországból 2022. február 27-én, több mint 22 milliárd eurós becsült veszteséggel.