Át kell állnunk az uniós források nélküli létre Nagy Márton szerint
HírekA magasabb fejlettség úgyis az uniós források nélkül fogunk működni, az EU-s támogatásokat kiválthatja a külföldi működő tőke és a hazai hitelprogramok - mondta Nagy Márton gazdaásgfejlesztési miniszter a vg.hu-nak.
Mivel jelentős az energiaimportunk, ezért az energiaárak emelkedése egyszerre ütötte meg a gazdasági növekedést, a külkereskedelmet, a költségvetést és az inflációt is. Az ikerdeficit törvényszerűen elmozdította az árfolyamot. Az energiaárak hatása és az árfolyam leértékelődése együttesen 60-70 százalékban felelősek az inflációért, 20-30 százalékban pedig az ár-profit spirál. Ez a három hatás mára megszűnt - mondta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az infláció alakulásáról a vg.hu-nak adott interjúban.
Hangsúlyozta, hogy az inflációt 5 százalék alá visszaszorítani lesz majd igazán nehéz feladat, hiszen az inflációs várakozásokat nem lesz könnyű lehozni.
Az uniós forrásokkal kapcsolatban elmondta: a külföldi működőtőke jobb, mint az EU forrás. A formáját tekintve mindkettő deviza és vissza nem térítendő forrás. Hatását tekintve viszont az FDI jobb, a tőke elosztását a piac végzi, nem mi határozzuk meg, ezért pontosan tudja, hogy „mit kell csinálnia”. Az uniós forrás elosztását a kormány végzi, ránk van bízva és persze megpróbáljuk jól csinálni.
Az igaz, hogy az uniós források hiányoznak a magyar gazdaságból, nem dominánsak a gazdaság finanszírozásában. Könnyen kiváltható forrás
- tette hozzá.
Kiemelte: közép- és hosszú távon a magasabb fejlettség mellett úgyis EU forrás nélkül fogunk működni, egy bizonyos fejlettségi szint felett törvényszerűen nettó befizetővé válunk.
Mint mondta, a magyar gazdaságnak át kell állnia így is, úgy is egy uniós forrás nélküli létre.
Ez nemcsak FDI-t jelent, hanem hitel- és tőkeforrást is. Nemzetközi összehasonlításban a magyar 57,5 százalékos GDP arányos FDI állomány viszonylag még mindig alacsony, nem is beszélve a hitelpenetrációról, a vállalati hitelek GDP arányos 17 százalék körüli arányáról.
Mindkettő megduplázódhat 2030-ig, miközben a vásárlóerő paritáson mért egy főre eső GDP EU átlaghoz viszonyított arányos fejlettségünk 77,8 százalékról 90 százalékra emelkedhet - fogalmazott a Világgazdaságnak a miniszter.
