Adatdömping a jövő héten, egyebek mellett a hazai részletes GDP-adatokat is megismerhetjük
- Hétfőn publikálja a friss kereseti adatokat a KSH
Augusztus 31-én, hétfőn január-júniusi kereseti adatokat publikál a KSH.
2020. májusban a bruttó átlagkereset 9,4%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva (április: 7,8%). Az idei január-májusi időszakban a reálkereset 5,1%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához képest, míg a fogyasztói árak 3,5%-os növekedést mutattak ugyanezen időszak alatt.
Júliusi előrejelzéseinkben már jeleztük, hogy idén január elsejével 8-8%-kal nőtt a minimálbér és a garantált bérminimum összege és a bértárgyalások alkalmával megkötött megállapodások is érvénybe léptek január 1-jétől.
Ugyanakkor a járvány hatására a privát szférában kialakult atipikus foglalkoztatási formák (részmunkaidőben dolgozók, fizetés nélküli szabadságolások, vállalkozás szüneteltetése stb.) csökkenthetik a teljes bértömeget (összetétel-hatás). Továbbá az állami szférában is összetétel-hatás miatt (közfoglalkoztatottak arányának várható növekedése) az év elején bejelentett 8%-os béremelésnél kisebb mértékű lehet idén az átlagbér-növekedés.
Enyhe vírushelyzetet feltételező pálya esetében nemzetgazdasági szinten 4,8%-os bérnövekedés várható 2020-ra a tavalyi évhez képest, majd 2021-ben a bérnövekedés dinamikája 7%-on, 2022-ben 6,3%-on alakulhat a gazdaság helyreállásának, gazdasági növekedésnek a hatására. Súlyosbodó vírushelyzet esetén pedig idén kisebb mértékben, 3,3%-kal, jövőre 4,7%-kal nőhetnek a bérek idehaza az előző pályánál kedvezőtlenebb munkaerőpiaci kondíciók miatt.
- 2020 második negyedévének beruházási adatait ismerhetjük meg hétfőn
A hazai második negyedéves, részletes GDP-adatok megjelenése előtt egy nappal, augusztus 31-én ismerhetjük meg annak egyik résztételét, a második negyedéves beruházási adatokat. 2020 I. negyedévében – részben a koronavírus-járvány hazai és nemzetközi gazdasági hatásai miatt – 1,8%-kal csökkentek a nemzetgazdasági beruházások az egy évvel korábbihoz képest, ezzel megtört a nemzetgazdasági beruházások hosszabb ideje tartó bővülése.
Az idei második negyedévben tetőzött a koronavírus-járvány, valamint az ellene hozott korlátozó intézkedések is rányomhatták a bélyegüket a beruházási aktivitásra, így a második negyedévben az első negyedévinél drasztikusabb visszaesés várható e területen.
Előretekintve, enyhe vírushelyzetet feltételező pályánk esetében a nemzetgazdasági szintű beruházások idén 6,4%-kal csökkenhetnek, jövőre pedig 3,9%-kal nőhetnek éves alapon. Súlyosbodó vírushelyzet pályánkon azonban ennél negatívabbak a kilátások, 2020-ban 9,1%-kal eshet vissza a beruházási dinamika, míg 2021-ben 2%-os növekedést mutathat fel.
- Kedden közlik a részleteket a második negyedéves hazai GDP kapcsán
Szeptember 1-jén, kedden a 2020. második negyedévre vonatkozó, részletes hazai GDP-adatokat közöl a KSH. Az előzetesen közölt adatok szerint a bruttó hazai össztermék a piaci várakozásoknál is kedvezőtlenebbül alakult, 13,6% volt a gazdasági visszaesés idehaza 2020. második negyedévében (év/év alapon mérve). Az adat a Danube Capital előrejelzésével (14,4%) összhangban alakult. A KSH közlése szerint a koronavírus okozta járvány miatt kialakult rendkívüli helyzet hatására a legtöbb nemzetgazdasági ág termelése visszaesett, így a szolgáltatások és az ipar egyaránt nagymértékben hozzájárultak a gazdasági teljesítmény alakulásához.
Saját és piaci várakozások szerint az idei második negyedév mutathatja a legnagyobb gazdasági visszaesést mind idehaza, mind nemzetközi szinten, ezt követően a harmadik negyedévtől javulhat a helyzet. Ugyanakkor ezt megakaszthatja a járvány esetleges második hulláma, amely várakozások szerint az ősz folyamán érkezik. Tehát a járvány körüli bizonytalanság továbbra is megmaradt.
Ennek kapcsán két, egyenlő valószínűségű pályát (enyhe és súlyosbodó vírushelyzet) fogalmaztunk meg makrogazdasági előrejelzéseink során, ami a járvány második hullámának jellegétől, mértékétől függ. Jelenleg a fő kérdés, hogy a járvány második hulláma miatt a hazai gazdaság milyen mértékben lesz korlátozva, milyen mértékben szükséges újra alkalmazni a tavaszi intézkedéseket az elkövetkező időszakban. Enyhe vírushelyzet pálya esetében az idei évben 3,7%-os gazdasági visszaeséssel, míg jövőre 3,9%-os felpattanással számolunk. Súlyosbodó vírushelyzetet feltételezve ugyanakkor 2020-ban 7,4%-os visszaesést szenvedhet el a magyar gazdaság, míg 2021-ben 1,8%-os visszapattanást várunk.
- A hazai kiskereskedelmi szektor friss, júliusi teljesítményét publikálják csütörtökön
Az április-június hónapra vonatkozó gazdasági indikátorok, hangulatindexek alapján 2020 júliusára már túljutottunk a vírus okozta járványhelyzet mélypontján, amely a hazai kiskereskedelmi adatokon is látható. A még márciusban is tapasztalható bővüléssel szemben az év negyedik hónapja 10,2%-os csökkenést hozott, májusban pedig 2,1%-kal maradt el a kiskereskedelmi üzletek forgalma az előző évitől; júniusban pedig lényegében nem változott év/év alapon. A legfrissebb, idén júliusra vonatkozó kiskereskedelmi adatokat szeptember 3-án, csütörtökön publikálja a KSH.
Várhatóan a júliusi adat az egy évvel ezelőtti közelében lesz, enyhe bővülés várható. Ahogy Európában, úgy hazánkban is egyre inkább mutatkoznak a koronavírus-járvány második hullámának jelei, ez pedig a következő hónapokban ismét visszavetheti a kiskereskedelmi forgalmat és mélyítheti a válságot. Amennyiben az első hullámhoz hasonló lezárásokra lesz szükség, az újabb elbocsátásokhoz és jövedelemkieséshez vezethet, emiatt csökkenhet a kiskereskedelmi fogyasztás szintje.
- A magyar ipari termelés júliusi, előzetes adatai érkeznek pénteken
Az ipari termelés volumene 2020 májusában 30,7%-kal, míg júniusban 7,8%-kal csökkent 2019 azonos időszakához képest.
A KSH adataiból látható, hogy az előző évinél erősebb évkezdést követően drámaian érződött a koronavírus hatása áprilisban, ami a mélypontot jelenthette, hiszen az autógyárak is leállították a termelést. Azonban az ipar felépülése lassabb, mint amit sok ágazatban tapasztalhatunk. A visszaesés még májusban is jelentős volt, ennél a júniusi adat már kedvezőbbnek bizonyult, a visszaesés azonban továbbra is jelentős.
A kérdés az, hogy a gyárak milyen ütemben tudják felfuttatni a termelést, amely leginkább a kereslet élénkülésének ütemétől függ.
Az ipar teljesítményét eddig leginkább az autóipar húzta le, ez az ágazat pedig különösen függ a nemzetközi kereslet alakulásától.
Hosszú távon a hazai beszállítók akár piacot is szerezhetnek a járvány következtében, amennyiben az autógyárak az ellátásbiztonságot és a rövidebb beszállítói láncokat kezdik el előnyben részesíteni a költséghatékonysággal szemben. Kérdéses azonban, hogy a járványban meggyengült autógyárak valóban a költségesebb, de akár megbízhatóbb beszállítók mellett döntenek-e egy ilyen helyzetben.
