Navracsics: Jönnek az uniós pénzek, hetedik helyen állunk a források lehívásában

Amikor 2022 nyarán a kormány hivatalba lépett, az volt a célja, hogy elkerüljük az uniós forrásvesztést, 2022 decemberben megállapodás történt a kohéziós alapokról, 2023 decemberben pedig a Helyreállítási Alap (RRF) is megindulhatott. Jelenleg három operatív programban még mindig a keret 55 százaléka van felfüggesztve - mondta Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter.

Hangsúlyozta, hogy a 27 uniós tagállam közül a hetedik legjobbak vagyunk, míg az előző pénzügyi ciklusban az első helyen végeztünk Csehországgal együtt. Mint mondta, cél, hogy a felfüggesztések szűnjenek meg.

December elsején kezdett el működni az új összetételű Európai Bizottság, januárban felvehetjük újra a fonalat, de addig is folyamatos a konzultáció a Magyarországnak járó forrásokról

- tette hozzá.

Kitért arra, hogy a hetedik helyet megtartjuk, és abban bízunk, hogy előrébb is léphetünk, a közeljövőben új GINOP pályázatok kerülnek kiírásra.

Bízunk abban, hogy több szabad forrás lesz a jövőben. Lengyelország példája mutatja, hogy nem csak jogi alapon dönt a Bizottság az uniós feltételek teljesítéséről. Ha a Bizottság megtagadja az uniós forrásokat Magyarországtól, akkor nem csak nekünk, hanem a saját versenyképességének is árt

- fogalmazott Navracsics Tibor.

Jelezte, hogy az új Bizottság alatt nagyobb hangsúlyt fognak kapni a közvetlenül az önkormányzatok által igényelhető uniós források.

A versenyképes Magyarország programmal kapcsolatban elmondta: 65 milliárd forintos kerettel indul a program január elsején. 174 járásból 135 járásban 250 millió forintra kiegészítik a pályázati pénzeket, hat járásban pedig 500 millió forintra egészítik ki a pályázati összeget ebből a keretből. Mint fogalmazott: nem pártalapon egészítik ki a forrásokat, ellenzéki és fideszes városvezetés egyaránt kap az alapból.Az a kérdés, mennyire hajlandóak megosztani a pénzt a város környéki településekkel, feljebb lépne a fejlesztéspolitika, ha az önkormányzatok együttműködnének, és térségekben is gondolkodnának

- fejtette ki.

Kérdésre válaszolva közölte: az önkormányzatoknak nem tilthatják meg, hogy csökkentsék az iparűzési adót és az építményadót növeljék, hogy a szolidaritási adót csökkenthessék, ilyen tiltásra nincs jogszabály.

Az önkormányzatok rendkívüli kiadásairól szólva elmondta: a rendkívüli kiadások alap 5,5 milliárd forint, amelynek keretében több mint 1100 önkormányzat kapott támogatást, főleg kisebb önkormányzatok.

Hozzátette: a vis maior alap keretét 4,7 milliárd forintra emelték, ebben a természeti csapásokban kár szenvedett önkormányzatok kaphatnak támogatást.Harmadrészt a szociális tüzelőanyag támogatás is igényelhető, erre 5 milliárd forintot szánt a kormány, és az önkormányzatok kétharmada igényelt is ebből a keretből.

A digitális állampolgárság programra vonatkozó kérdésre válaszolva elmondta: a tervek szerint bővül a digitálisan intézhető ügyek száma, azonban a digitális ügyintézés nem fogja teljesen kiváltani a személyes ügyintézést.