Néhány jel, ami arra utal, hogy közeledik a következő válság
HírekGazdasági elemzők szinte kivétel nélkül egyetértenek abban, hogy az elmúlt negyven év tapasztalatai azt mutatják, átlagosan tíz évente kisebb-nagyobb gazdasági válság sújtja a világot. A világgazdaság egén gyűlnek a felhők, az eladósodottság már most túlszárnyalja a 2008-as válság előtti szintet. Pontokba szedtük, mi magyarázza egy újabb válság közeledését.
Rekordszintű adósság
A Standard and Poors’ hitelminősítő adatai szerint a nagy világcégek 37 százaléka halmozott fel hatalmas adósságokat, ami öt százalékponttal haladja meg az előző válság előtt, 2007-ben mért értéket. De ha a teljes hitelállományt nézzük, akkor is megállapítható, hogy csaknem harmadával magasabb az eladósodottság mértéke a világban, mint tíz évvel ezelőtt volt. Az Egyesült Államokban már a háztartások is elkezdtek költekezni, melynek jele, hogy hitelállományuk – főleg a meredeken emelkedő autó- és diákkölcsönök miatt – már eléri a 13 ezer milliárd dollárt, ami 500 milliárd dollárral haladja meg a 2008-as válság idején felhalmozott adósságot. Eközben jövedelmüknek már csak 5 százalékát rakják félre.
Túl olcsó pénz
Az évek – szinte a 2008-as krach – óta tartó laza monetáris politika segített kilábalni a visszaesésből, de egyúttal magában rejtette a következő válság bekövetkezésének lehetőségét is. Miután a gyakorlatilag nulla százalékos kamatok miatt szinte ingyen lehetett tőkéhez jutni, boldog-boldogtalan eladósodott. De a vállalkozások nemcsak a termelésbe fektették a tőkét, s nem is bankban tartották, tartják a pénzt, hanem olyan eszközökben, amelytől nagyobb hozamot remélnek. Így részvényeket, kötvényeket, műtárgyakat, ingatlanokat vesznek, vagy olyan bizonytalan eszközökben tartják, mint a kriptovaluták valamelyike. Mindennek eredményeként lufi fújódik a gazdaságban, amelynek valamikor a nem is távoli jövőben ki kell majd pukkadnia. A tíz évvel ezelőtti válsággal szemben most nem elsősorban a lakosság adósodott el felelőtlenül és nagy mértékben, hanem a vállalkozások, ahogy Greg Lippmann, a 2008-as válsághoz vezető okokat bemutató Nagy dobás című film pénzügyi tanácsadója fogalmaz.A pénzügyi szabályok fellazítása
Az USA-ban nemrég fogadták el a 2008-as válság után bevezetett, a bankokra vonatkozó pénzügyi szigorítások egy jelentős részének eltörlését (Dodd-Frank és Volcker szabályok), amely egyértelműen a pénzpiaci szereplőknek kedvez, és rontja a stabilitást. A szigorítások lazítását már évek óta kérik a bankok, Donald Trump elnök és a törvényhozás most beadta a derekát.Kamatemelések
Az is sokatmondó, hogy a jegybankok, érzékelve a kihívásokat – a sokszor a népszerűséget hajhászó kormányokkal szemben – próbálják lassan leereszteni a lufit, nehogy tovább fújódjon, s később maga durranjon szét sokkot okozva a gazdaságban. Az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) például már elindította kamatemelési ciklusát, azaz visszafogja a gazdaságba áramló olcsó pénzt, s a jegybankok többsége várhatóan világszerte követni fogja példáját.Túlárazott részvények
Az utóbbi másfél évben egymást döntik a tőzsdei rekordok, amit például a BUX-index többszöri csúcsdöntésén mi magyarok is érzékelhettünk. S miután ez nem tarthat örökké, a fellendülést kiigazításoknak kell követniük, azaz lejtmenetbe kerülhet a tőzsde, ami szintén hozzájárulhat a válság kialakulásához, illetve ha már elindult, erősítheti annak hatását.Politikai populizmus
Erősíti a válság kitörésének esélyét, hogy a kormányok – legtöbbször politikai érdekektől vezérelve – nem veszik figyelembe a realitásokat, s a rövid távú szempontokat szem előtt tartva tovább fűtik az amúgy is túlfűtött gazdaságot, s ezzel erősítik az egészségtelenül túlfújódott lufi kipukkanásának esélyét. Az utóbb időszakban egyre több országban nő a politikai bizonytalanság: legutóbb Olaszországban, ahol két populista párt győzelmét követően senki nem tudja, megvalósítják-e a választási ígéreteiket, valóban ki akarnak-e lépni az eurózónából, amit ugyan nem hangoztattak a kampány idején, de rendszeresen felemlegetnek. Az USA-ban az adócsökkentések miatti bevételkiesés idén rekordszintre tolhatja az államadósságot, de Észak-Korea kiszámíthatatlan lépései, vagy a Brexit okozta bizonytalanság mind a krízis kitörésének esélyét növelik.
