A héten a legdinamikusabban fejlődő szektor, az építőipar publikálja friss számait. Ön tud mesterembert találni, ha valamit meg kell csináltatnia otthon? Nem? Hát nem véletlenül.
- Június 15-én, pénteken publikálják az építőipar friss számait.
Márciusban kisebb megtorpanás volt tapasztalható az építőipari termelésben, az előző év azonos időszakához képest mindösszesen 1,4%-kal növekedett az építőipar termelése. Ebben az időszak szokatlanul hideg időjárása játszott szerepet, amely késleltette a projekteket. Ehhez képest jóval kedvezőbb növekedési dinamikára számítunk áprilisban.
Várakozásunk szerint 2018-ban összességben kétszámjegyű bővülésre lehet számítani az építőiparban és a növekedés előreláthatólag 2019-ig eltarthat. Ebben egyaránt szerepet játszik az uniós pénzek gyorsuló felhasználása, az otthonteremtési program, a kedvezményes lakásáfa, valamint a kedvező finanszírozási környezet. A munkaerőhiány továbbra is problémát jelent az ágazatban. Ugyanakkor a vállalkozások igyekeznek hatékonyságnövelő beruházásokkal növelni termelékenységüket, amihez állami ösztönző programok (pl. GINOP) is rendelkezésre állnak.
- Június 13-án megismerhetjük a 2019-es költségvetést
A kormány a hét közepén nyújtja be az Országgyűlésnek a 2019-es költségvetést, amit júliusban el is fogadhatnak a képviselők. Az elmúlt hetekben a kormányzati kommunikáció alapján már néhány részlet kiderült, emellett a május elején bemutatott Konvergencia Program is iránymutatást jelent a következő évek gazdaságpolitikai irányát tekintve. A kormány 2019-ben is 4% feletti növekedéssel számol. A költségvetési hiányszámot is alacsonyabbra tervezik, a 2018-ra várt szintnél 0,6 százalékponttal alacsonyabb, 1,8%-os GDP-arányos hiányt terveznek a büdzsében. A kormány továbbá 4 ezer milliárd forint beruházással számol.
- Csütörtökön dönthet az ECB a QE sorsáról
Az Európai Központi Bank június 14-i, csütörtöki kamatdöntő ülésén várhatóan több információt kaphatunk a mennyiségi lazítás (QE) kivezetésével kapcsolatban. Az eddigi kommunikáció szerint szeptemberig tartana a jelenlegi 30 milliárd eurós havi keretösszeggel futó program és szükséges esetén tovább is. Az év elején az eurózóna növekedésének kisebb lassulását tapasztalhattuk, ami részben átmeneti tényezőknek, részben az üzleti ciklus előrehaladott állapotának következménye. A QE jövőjét illetően nagyobb szerepe lehet az inflációnak, ami májusban 1,9%-ra ugrott. Noha a hirtelen megugrásban nagy szerepet játszott az olajárok emelkedése, a maginflációban is nagyobb emelkedést tapasztalhattunk (1,1% vs. 0,7%). Ezen adatok tükrében már indokolt lehet a döntés a QE idei kivezetéséről. Az első kamatemelés azonban így is csak 2019 második felében várható. Következésképpen még jövőre is velünk maradhat az alacsony európai hozamkörnyezet, ami továbbra is teret biztosítathat az MNB-nek a laza monetáris kondíciók fenntartására.
MKB Elemzési Központ
