Nem várható kamatcsökkentés

Hírek2020. okt 17.MKB Elemzési Központ

Jövő héten fókuszban az MNB kamatdöntése

Október 20-án, kedden tartja az MNB Monetáris Tanácsa soron következő kamatdöntő ülését, ahol várakozásunk szerint nem módosít a monetáris kondíciókon, így az alapkamat szintjén sem (marad 0,6%-on). Az MNB továbbra is elkötelezettséget mutat a tartósan alacsony kamatkörnyezet irányában, és ez a jegybanki eszközök mellett a kommunikációban is tükröződik.

Ugyan a legutóbbi, szeptember 22-i kamatdöntő ülés alkalmával nem módosították a 0,6%-os alapkamat szintjét, azonban két nappal később már effektív kamatemelés történt, hiszen az egyhetes betéti tender kamata 0,6%-ról 0,75%-ra emelkedett (emellett 3 és 5 éves fedezett jegybanki hiteltender kamata szeptember 30-ával nőtt 0,6%-ról 0,75%-ra).

A jegybank tájékoztatása szerint a lépések oka az volt, hogy megelőzzék az inflációs kockázatok fokozódását. Azonban fontos látni, hogy az egyhetes betéti tendereken minden héten egyedileg döntenek a kamatról és a szeptember 24-i kamatemelést követően már nem emelte tovább az MNB Igazgatósága az egyhetes betét kamatát.

Mind az egyhetes betét kamatának, mind az október 20-i kamatdöntés szempontjából fontos tényező, hogy az infláció szeptemberben 3,4%-ra lassult az augusztusi 3,9%-ról, így eltávolodott az MNB inflációs toleranciasávjának felső, 4%-os határától.

Ezért várhatóan az egyhetes betét kamata sem változik a jövő keddi kamatdöntő ülést követő csütörtöki tenderen (október 22.).

Az inflációs kilátásokat tekintve, rövid távon bázishatások miatt a inflációs mutató októberben tovább lassulhat, majd az év utolsó két hónapjában is várhatóan 3%-4% között tartózkodhat, vagyis nem lépi át az MNB toleranciasávjának tetejét.

Hosszabb távon a negyedéves inflációs mutatókat tekintve sem várható, hogy a ráta az előttünk álló években 4% fölé kerülne.

A külső környezet továbbra is támogathatja az MNB laza monetáris politikájának fenntartását: az USA-ban az irányadó ráta visszakerült a 2008-as 0-0,25% szintre, illetve jelentős kötvényvásárlási programot működtetnek a tengerentúlon, amelyet több alkalommal ki is bővítettek. Az ECB a gazdasági stimulus jegyében – több egyéb gazdaságösztönző intézkedésen felül – jelentős összegben folytatja régi és a pandémia során bevezetett eszközvásárlási programjait. Továbbá a régiós országok mindegyikében a monetáris lazítás jelei voltak megfigyelhetők az alapkamat esetében (a lengyel jegybank 0,1%-ra, a cseh 0,25%-ra, a román jegybank pedig 1,5%-ra csökkentette az alapkamat mértékét).

Mindemellett, több jel (sajtóban megjelent értesülések; az MNB által javasolt 50 pontos javaslatcsomag) is abba az irányba mutat, hogy az MNB közelíti a gazdaságösztönző eszköztárának határát. Nemcsak idehaza, hanem a világban is kezd általános jelenséggé válni a monetáris politikai eszköztár kimerülése.

Emiatt mindinkább előtérbe kerülhet a fiskális és a monetáris politika együttműködése: a két gazdaságpolitikai eszköztár összehangolása, illetve a közös, egymást kiegészítő intézkedések meghozatala; melynek alapot adnak az idei évre vonatkozó borús gazdasági kilátások (várható gazdasági recesszió) is.

Előretekintve, a következő fontos mérföldkő a jegybank december 15-i kamatdöntő ülése, melyen – szeptemberhez hasonlóan – ismét a friss prognózisok ismeretében dönt a Monetáris Tanács; ekkor kerülhet sor a jegybanki eszköztár finomhangolására. Ebben fontos tényező, hogy a koronavírus-járvány második hulláma mennyire lesz markáns, hiszen egy intenzívebb járvány jelentősebb piaci turbulenciákat, volatilisabb piaci mozgásokat eredményezhet. Ennek ellensúlyozását a jegybank további monetáris politikai lépésekkel teheti meg, az idei tapasztalatok alapján elsősorban szóbeli intervencióra kerülhet sor.