Németország és Lengyelország harca az ukrán munkaerőért

Hírek2019. jan 31.Növekedés.hu

A már ma is kétségbeejtően nagy munkaerőhiánnyal küszködő lengyel vállalatok komolyan aggódnak. Attól tartanak, hogy azt a több százezer ukrán dolgozót, akik a lengyel gazdaság fontos részeivé váltak, a szomszédos Németország által kínált magasabb bérek elcsábítják.

"Elsősorban az ukrán dolgozókra alapozó építőipar és a mezőgazdaság esett pánikba” mondta Krzysztof Inglot, a Személyi Szolgáltatások munkaerőközvetítő ügynökség vezetője az AFP hírügynökség munkatársának. „Ezekben az ágazatokban gyakran illegálisan alkalmaznak munkavállalókat, akik tovább fognak menni Németországba” mondta Krzysztof Inglot, akinek ügynöksége 9 ezer ukrán dolgozót toborzott lengyel vállalatok részére. „Akik viszont jogszerűen dolgoznak Lengyelországban, kevésbé érdekeltek a továbblépésben, mivel a megélhetési költségek Németországban magasabbak”. Mivel sokan csak néhány hónapot dolgoznak, majd hazatérnek, nehéz pontosan meghatározni, hány ukrán dolgozik Lengyelországban. Számuk azonban óvatos becslések szerint is több, mint egy millió. Ők töltik be azt a rést, amelyet az elsősorban Nagy-Britanniába és Németországba távozó, jobban fizetett munkát kereső két millió lengyel távozása okozott az ország 2004. évi EU-s csatlakozását követően.

A Lengyel Vállalkozók és Munkáltatók Szövetsége (ZPP) első ízben novemberben kongatta meg a vészharangot egy újabb munkaerőkiáramlás lehetősége ügyében, amikor híre kelt, hogy Németország a nem EU-polgárok számára is megnyitni készül munkaerő-piacát. A német üzleti körök által várva várt törvénytervezet arra törekszik, hogy németül beszélő, szakmai képzettséggel bíró munkásokat vonzzon Németországba. Egyszerűsített vízumkiadást és csökkentett bürokráciát ígér. Akik például szakácsként, fémipari munkásként vagy IT-szakemberként kívánnak munkát vállalni, hat hónap időt kapnak arra, hogy állást találjanak maguknak. Ellátásukról azonban önmaguknak kell gondoskodniuk.

A Bundestag várhatóan az év második felében foglalkozik a törvényjavaslattal. Hivatalos statisztikák szerint jelenleg mintegy 140 ezer ukrán dolgozik Németországban. Tényleges számuk azonban magasabb lehet, mert a lengyel vízummal rendelkezők átmehetnek Németországba, ahol a fizetések az adott munka jellegétől függően akár háromszor magasabbak lehetnek. Szakértők úgy látják: Lengyelország és Németország munkaerőállományának öregedése miatt arra kényszerül, hogy egymással versengve töltse fel a munkaerőpiacaikon jelentkező hiányokat.  Lengyelország gazdasága az 1989. évi rendszerváltást követően évről évre növekedett; egyike az EU leggyorsabban fejlődő gazdaságának. Míg szélsőjobboldali PiS kormánya 2018-ra 3,8 százalékos növekedést jelez, a nemzetközi szervezetek, így az OECD, jóval dinamikusabb, 5,2 százalékos bővülést várnak. Ugyanakkor arra hívják fel a figyelmet, hogy a munkaerőhiány ezt az ütemet a 2020-as esztendőre 3,3 százalékig lassíthatja le.

A lengyel munkáltatók által a legrosszabb esetre összeállított előrejelzés azonban arra a következtetésre jut, hogy fél millió ukrán távozása esetén Lengyelország GDP-bővülése akár 1,6 százalékra is csökkenhet. Németország munkaerőpiacán jelenleg 1,2 millió üres állást tartanak nyilván.  A 81 milliós népességű országnak a következő három évben várhatóan 12 millió új dolgozóra lesz szüksége. A ZPP munkáltatói szövetség becslése szerint Lengyelország, amelynek lakossága jelenleg 38 millió fő, 2050-ig 5 millió munkavállalót kell befogadnia. Sok ukrán számára a külföldi munkavállalás az életet jelenti. Az életszínvonal Ukrajnában jóval rosszabb, mint nyugati szomszédjainál.  Szakértők becslése szerint az ország 45 millió lakosából 3,2 milliónak lehet állandó állása külföldön, 7-9 millió pedig szezonális munkákat vállal.

A Dragon Capital Investment egyik ukrán közgazdásza, Sergei Fursa azzal számol, hogy a külföldön dolgozók tavaly mintegy 10 milliárd eurót küldtek haza családjaiknak (1 euró =318,92 Ft). Lengyelország a munkát kereső ukránok kedvenc célpontja, mert a közelben fekszik és nyelve, illetve kultúrája is hasonló. A magasabb nyugat-európai bérek azonban sokakat továbblépésre csábítanak. Az OTTO Work Force munkaközvetítő ügynökség felmérése szerint a Lengyelországban dolgozó ukránok közel 40 százaléka nyilatkozott úgy, hogy foglalkozik a nyugat-európai munkakeresés gondolatával. Az esetleges eláramlás megelőzése érdekében az ZPP azt szeretné, hogy a kormány egyszerűsítse a külföldi munkavállalók szerződtetésének folyamatát, ajánljon nekik állandó letelepedési lehetőséget, sőt, az állampolgárság megszerzésének esélyét is.

A lengyel kormány készül is a munkavállalási vízumok időtartamának a jelenlegi hat hónapról egy egész évre történő kiterjesztésére, mondta Krzysztof Inglot. Hozzátette: bízik abban, hogy a vízum időtartamát egy újabb lépésben 18 hónapra hosszabbítják meg. Hasonló intézkedések már előkészítés alatt vannak vagy elfogadásra is kerültek a Cseh Köztársaságban és Szlovákiában, két kisebb EU-gazdaságban, amelyekben jelentős az járműgyártási ágazat súlya és hasonló munkaerőhiánnyal küzdenek - írja a thelocal.de.