Oeconomus: Az erős forint elriasztja a külföldieket, ami a GDP-re is negatívan hat

A magyarországi turizmus drasztikus visszaesést szenvedett el 2026 nyarán, ami súlyos fordulatot jelent az ágazat korábbi teljesítményéhez képest. 2025 decemberében még rekordévről és rekord adventi időszakról szóltak az adatközlések. 2026-ra több légitársaság indított új járatokat Budapestre az ígéretes számok tükrében, így 2025 augusztusi megállapodás alapján az Egyesült Államokból a koronavírus-járvány óta először indult közvetlen járat hazánkba 2026 májusában - írja friss elemzésében az Oeconomus Gazdaságkutató.

Megtorpanás után zuhanás

Az elmúlt években tapasztalt, 10 százalékot meghaladó éves növekedés a külföldi turisták számában nemcsak megtorpant, de az idei főszezon végére nyílt zuhanásba váltott. A KSH adatai szerint augusztusban a külföldi vendégek száma 13 százalékkal esett vissza az előző évhez képest. A tendencia nehezebb helyzetbe hozta a szolgáltatási külkereskedelmi mérleget: a forint erősödése miatt a beutazó külföldiek kevesebbet költöttek nálunk, miközben a magyarok külföldi devizaköltései megugrottak, közvetlenül rontva az ország bevételeit. A kedvezőtlen valutaárfolyam mellett a belföldi drágulás, a nemzetközi marketingkampányok hiánya, a rövidebb látogatásokra épülő trendek és az aszály klímahatásai egyszerre gyengítették a szezont, így a rekordmennyiségű új repülőjárat ellenére sem valósult meg a várt növekedés. A Magyar Turisztikai Ügynökség az elmúlt évek sikerei ellenére nagyszabású koncepcióváltást hajtott végre a teljes turizmusirányítás átalakításával és egy új marketingmodellel, új stratégiát csak a gyenge nyári szezon után alkottak.

Hiányoznak a külföldiek!

Az augusztusi látványos visszaesés pecsételte meg a nyári turisztikai szezont, amikor a vendégek száma 7,3%-kal, a vendégéjszakáké pedig 5,8%-kal zuhant be az előző évhez képest a KSH augusztusi jelentése szerint. A negatív trendet elsősorban a külföldi turisták erőteljes elmaradása hajtotta – az ő számuk 13 százalékkal esett vissza –, amit a belföldi turizmus az összesített adatok alapján már nem tudott kompenzálni, mivel a hazai vendégéjszakák száma is 2,1%-kal csökkent. Ez a gyenge nyárvége rányomta a bélyegét a teljes szezonra is, amely eleve visszafogottan indult.

Két vesztes: Budapest, Balaton

A legkedvezőtlenebb trend a két legfontosabb főrégiónkat érintette: augusztusban a külföldi vendégek száma Budapesten 15%-kal, a Balatonnál pedig 14%-kal esett vissza. A Balatonnál ráadásul látványos strukturális átalakulás zajlik: a klasszikus, többhetes családi nyaralásokat felváltották a last-minute foglalások és a rövidebb, 1-2 éjszakás hétvégi utazások. A visszaesés hátterében a belföldi turisták fokozott külföldi nyaralási kedve áll: sokan választották a magyar tenger helyett az Adriát vagy a Földközi-tenger partjait. Noha a megugró közlekedési költségek, így a repülőjegy-árak és az üzemanyagköltségek miatt a külföldi utazás objektíven már egyáltalán nem olcsóbb a hazainál, a forint erősödésének pszichés hatása – a kedvezőbb devizaátváltás miatti olcsóságérzet – döntő érvként hatott a magyar utazók külföldi célpontválasztásánál.

A makrogazdasági folyamatokat nézve az erős forint kifejezetten kedvezőtlen a külkereskedelmi (és azon belül a szolgáltatási) mérleg szempontjából. A hazai fizetőeszköz magas árfolyama egyrészt valóságos fogyasztási exportot generál, mivel a magyar turisták külföldi vásárlóereje megnő, ami a külföldi költéseik drasztikus megugrásához vezet. Másrészt az erős forint megdrágítja Magyarországot a külföldiek számára: emiatt a beutazó turisták nemcsak kevesebben érkeznek, de a nálunk tartózkodásuk alatt is jóval kevesebbet költenek, ami közvetlenül rontja az ország devizabevételeit és külső egyensúlyi pozícióját.

Ezért érkezett kevesebb turista:

• A forint-euró árfolyam pszichés és reálhatása: Bár a hazai fizetőeszköz erősödése olcsóbbá tette a külföldi utazásokat a magyaroknak, a Magyarországra érkező külföldiek számára jelentősen rontotta az euró vásárlóerejét. Így a korábbi évekhez képest Magyarország már nem számít olcsó desztinációnak.
• Marketingköltések és a beutazás dinamikája: A nemzetközi imázsépítésre az állam jelentős erőforrásokat fordított az elmúlt években, ami látványos eredményeket hozott. Bár a korábbi időszakban az olyan nagyszabású kampányok, mint a Budapest Influencer Trip, komoly szakmai vitákat váltottak ki, a turisták ekkor tömegesen áramlottak az országba. 2026-ban viszont már nem indult hasonló kaliberű nemzetközi kampány. 
• A forintárfolyam és a belföldi drágulás reálhatása: Az erős forint miatt a külföldiek eurója itthon kevesebbet ért, amit a hazai szolgáltató szektor árainak és szervizdíjainak folyamatos emelkedése tovább súlyosbított. Magyarország elveszítette korábbi „budget” jellegét, az átlagos napi reálköltés jelentősen megemelkedett, így a küldő piacok árérzékeny utazói számára a hazai kínálat már nem volt versenyképes.
• Csökkenő forgalom a rekordmenetrend ellenére: A Budapest Airport 2026-os nyári menetrendjében rekordmennyiségű, 17 új diszkont járat indult el. A megnövekedett repülőtéri kapacitás és a közvetlen légi összeköttetések történelmi bővülése ellenére a turisták száma a főszezonban mégis csökkenést mutatott.
• Az időstruktúra átalakulása: Fontos tényező az is, hogy a globális trendekkel összhangban a külföldi látogatók utazási szokásai végleg megváltoztak: a klasszikus, akár egy- vagy többhetes tartózkodásokat a fapados járatok és az alternatív szálláshelyek miatt a lényegesen rövidebb, néhány napos villámlátogatások (city break) váltották fel.
• A 2026-os klímahatások: Miközben a nyári extrém aszály miatt a nemzetközi szállodahajós forgalom nehézségekbe ütközött a Dunán, ez a visszaesés a hazai turizmusnak csupán egy szűk szegmensét érintette, a magyarországi szálláshelyek elmaradó forgalmával szemben pedig a dél-európai régió a hőkupola ellenére is szárnyalt. Az olasz turisztikai minisztérium és az ISTAT (Olasz Statisztikai Hivatal) jelentése szerint 2026 augusztusában az olaszországi érkezések száma 3%-kal, a vendégéjszakák pedig 4,2%-kal nőttek az előző évhez képest, de a spanyol INE adatai is rekordévre utalnak a nyár végi főszezonban.
• A marketingstratégiai átalakítása 2026-ban: A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) csak  2026 szeptemberében váltott új ügynökségi modellre. 2026 nyári szezonjára még nem volt stratégia.