Ön miért eszik ennyire sokat, amikor attól beteg lesz?

A társadalmak szinte reménytelen küzdelmet folytatnak az elhízásból következő problémák súlyának állandó növekedése ellen. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, az OECD szakértői áttekintették a folyamat gazdasági hatásait - olvasható a dw.com hírportálon. 

 Az elhízás egyre inkább kikerül a társadalom kontrollja alól

mondja az amerikai személyi edző és üzletasszony, Jillian Michaels, aki a jelenséget a „hamis élelmiszerek” könnyű elérhetőségére, olcsó áraira vezeti vissza.

Mindez arra csábítja az embereket, hogy többet egyenek. Azt hiszik, pénzt takarítanak meg, holott valójában szívbetegséget vásárolnak maguknak. 

Az OECD elhízás ügyében készített legutóbbi, „A kövérség nehéz terhe” című jelentése pontosan ezt a kijelentést erősíti meg.

Az OECD kutatóinak vizsgálatai szerint jelenleg kétszer annyi túlsúlyos és elhízott ember van a Földön, mint amennyi alultáplált. 

 A túlsúly egy sor krónikus betegséggel függ össze, így a cukorbetegséggel, a keringési zavarokkal és rákkal. Az OECD országokban a várható élettartam mindezek miatt áltagosan 2,7 évvel csökken. 

A tanulmány rámutat, hogy a következő 30 év során az OECD országok egészségügyi kiadásainak 8,4 százalékát a túlsúly következményeinek kezelésére kell fordítani, mivel az érintett emberek gyakrabban, bonyolultabb és drágább kezelést igényelnek. 

A tanulmány szerint az elhízás rontja a munkavállalási lehetőségeket és az érintett dolgozók termelékenységét. A krónikus betegségekkel küzdő emberek többször hiányoznak a munkából és nagyobb valószínűséggel válnak munkanélkülivé. 

Az OECD megállapította azt is, hogy „a túlsúly makrogazdasági hatása az OECD és az EU tagállamaiban átlagosan 3,3 százalékkal csökkenti a bruttó hazai össztermék (GDP) értékét.

Sajnos egyenlőre nincsenek jelei annak, hogy a tömeges elhízás problémáján hamarosan túl lehetne lépni. Ellenkezőleg, az OECD tanulmánya azt valószínűsíti, hogy az érintettek részaránya tovább növekszik.

Az Egyesült Államokban 2030-ra minden második polgár túlsúlyos lesz.

A Szervezet nem ismer olyan fejlett országot, amely átfogó megoldást talált volna a problémára. 

Míg a magasabb egészségügyi kiadások és a munkaerő piaci problémák az elhízás közvetlen költségeinek tekinthetőek, a közvetett ráfordítások még jelentősebbek lehetnek olyan területeken, amelyekre a szakértők eleinte nem is gondoltak. 

A kérdéskörrel foglalkozó kutatók rámutatnak a folyamattal együtt járó nagyobb élelmiszerfogyasztásra, amely negatív hatást gyakorol az üvegházhatású gázok kibocsátására. Az állatállomány több metánt termel, több műanyag csomagolóanyagra van szükség, nagyobb tömegű árut kell szállítani az üzletekbe és így tovább. 

Ami a közlekedést illeti, egyértelmű, hogy súlyosabb utasokat egyik helyről a másikra szállítani több üzemanyagot igényel. Az OECD egy korábbi tanulmánya azzal számolt, hogy az emberek testsúlyának csökkenése világszerte több 10 millió tonnával kevesebb CO2 – kibocsátást eredményezhetne.

Akármilyen szempontot választunk is, az elhízás elleni küzdelemnek van értelme. Szinte mind az 52 olyan országban, ahol az OECD a 2019-es jelentés összeállítása során vizsgálódott, már léteznek nemzeti akciótervek azoknak a gondoknak a kezelésére, amelyek az egészségtelen táplálkozással és az emberek mozgáshiányával kapcsolatosak. 

Ezek a tervek elsősorban az emberek megfelelő információkkal történő ellátására összpontosítanak. Csak néhány olyan van, amely különadót vet ki az egészségtelen cikkekre, így a cukorban gazdag ételekre és italokra, vagy korlátozza, illetve tiltja az egészségre káros áruféleségek reklámozását. 

„Egy sor esetben a programokat nem igazán hatékony formában valósítják meg” rögzíti az OECD jelentése. „Más esetekben a szűkös erőforrások vagy gyakorlatias problémák korlátozzák azok számát, akik számára a beavatkozás elvileg hasznos lehetne”. 

Általánosságban szólva a közegészségügyi akciók minden ország számára nagyon jó befektetésnek tekinthetőek. Az OECD azzal számol, hogy az elhízás elleni harcra fordított minden 1 dollár makrogazdasági szinten 5,6 dollár közép-vagy hosszú távú haszonnal jár.