Negyedével több jut idén kutatás-fejlesztésre és innovációra

A tavalyi, közel öt százalékos gazdasági növekedés lehetőséget nyújt arra, hogy a gazdaságot egyre inkább innováció alapúvá lehessen átalakítani - mondta Palkovics László. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) vezetője az idei évre vonatkozó terveket ismertető sajtótájékoztatóján közölte:

mintegy 32 milliárd forinttal, vagyis 25 százalékal több lesz idén a kutatás-fejlesztési és az innovációs célokat szolgáló keret a költségvetésben.

Palkovics László utalt arra, hogy az iparon belüli high-tech részaránya mintegy 70 százalékos, a gazdasági teljesítmény részben ennek köszönhető. Mint mondta, jelenleg hazánk mérsékelt innovátor országként szerepel az Európai Unióban, ahol a k+f költéseket tekintve még mindig csak a 21.helyen áll, annak ellenére, hogy az utóbbi években előrelépésre került sor, és a tíz évvel ezelőtti adatokhoz képest megduplázódott az ilyen célú kiadás. Hangsúlyozta, hogy tavaly év végén 85 milliárd forint értékű projektekről hozott támogatói döntést a kormány, ezeknek a beruházásoknak több év a megvalósítási ideje.

Az egyik legfontosabb célnak nevezte egy olyan pályázati rendszer kialakítását, amely az eddigieknél jobban segíti a hazai pályázókat abban, hogy hazai és uniós k+f, illetve innovációs forrásokból kapjanak támogatásokat.

Ehhez az innovációs és pályázati stratégián is módosítanak - tette hozzá a miniszter.

Az új tudományos kutatóparkokról szólva elmondta: mintegy 300 milliárd forintot szán a kormány a nyolc science park létrehozására. Ebből kettő Budapesten működik majd a Budapesti Műszaki és Gazdasági Egyetemmel, illetve a Semmelweis Tudományegyetemmel együttműködésben. Vidéken Debrecenben, Szegeden, Pécsett, Győrben, Zalaegerszegen és Miskolcon építik ki a k+f központokat.

Az egyetemek fenntartói modelljét is átalakították a versenyképességük növelése érdekében, amire a Budapesti Corvinus Egyetem a példa, a jogszabályi környezet kialakult, mára pozitív eredmények vannak. Hasonló modellt több más egyetemen is terveznek bevezetni, ami az osztrák finanszírozási formával egyezik meg. Egy kutatóhálózat vagy felsőoktatási rendszer sem önmagában létezik, ezért ezek nemzetközivé tétele komoly feladat.

Most öt magyar egyetemen zajlik egy pilot program a nemzetközi színtérre lépés érdekében.

Neves nemzetközi egyetemekkel is tárgyalnak magyarországi intézmény-tanszék létrehozásáról, jelenleg a Fudan kínai egyetemmel. Fontosnak nevezte az Andrássy Egyetem továbbfejlesztését, oktatási portfóliójának szélesítését.

A pályázati forrásoknak is új struktúrát vezettek be, minden pályázati forrás egy kézbe kerül, ennek kezelője a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap. Létrejött az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat a Bay Zoltán Nemzeti Alkalmazott Kutatóintézet Hálózat mellett - fűzte hozzá a miniszter.