Együttműködési megállapodást kötött az Innovációs és Technológiai Minisztérium és az Európai Molekuláris Biológiai Laboratórium. A szegedi ELI ALPS Lézeres Kutatóközpont mellett elterülő Science Park Szeged első létesítményeként átadták a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Inkubátorházát is. A hazai kutatási tevékenység egy sikertörténet, folyamatosan bővül a szakembergárda - mondta a Növekedés.hu-nak Palkovics László innovációs és technológiai miniszter.
Kétségtelen, hogy a pandémia átrendezte a kutatás-fejlesztés (k+f) piacot is, ám az első félelem, hogy a vállalatok ezeken a területeken leépítenek, szerencsére nem történt meg. Sok helyen ugyanát kellett csoportosítani a személyi állományt, de az is sokat segített, hogy a mérnöki, kutatás-fejlesztési munkakörben dolgozók 40 százalékos állami bértámogatást kaptak, így nem volt elbocsátás
mondta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a Növekedés.hu-nak.
Mint fogalmazott, természetesen voltak olyan szektorok amelyeket a járvány jobban érintett, mint például a turizmus, vendéglátás, ahonnan nagyobb volt a dolgozói elvándorlás. Ám a szakembereket is meglepte, hogy az onnan érkezők közül sokan átképezték magukat és az informatika, műszaki ágazatok felé fordultak.
A nemzetközi kitekintésben is egyedülálló k+f bértámogatás a járványhelyzetben több tízezer magasan képzett szakember munkahelyének megtartásához járult hozzá összesen 30 milliárdos bértámogatással, így megtartva 1500 cég dolgozóit.
A munkaerőpiaci átrendezésnek az lett a következménye, hogy míg 2016-ban 39 ezer kutatói státusz volt, 2020-ra ez 52 ezerre ugrott, és 2021-ben a becsléseink szerint a több mint 60 ezret is elérheti.
Palkovics László a hazai kutatási tevékenységgel kapcsolatban azt mondta, hogy ez egy igazi sikertörténet, hiszen amikor megjelent a vírus, még nem ismertük a megfékezésével kapcsolatos megoldásokat. Se maszk, se lélegeztetőgép kellő mennyiségben nem állt rendelkezésre, nem beszélve a vakcináról.
A magyar kutatói közösség több évtizede nem látott módon fogott össze, ennek egyik eredménye, hogy létrejött a Virológiai Nemzeti Laboratórium. Itt többek között a vírus terjedésének matematikai módszerek alapján való szimulációját végezték el.
Arra a kérdésünkre, hogy a k+f tevékenységünkben az ország mely részén kell erősíteni, a miniszter kifejtette: köztudott, hogy Magyarország Budapest központú, amelyet 2014 óta próbál a kormány oldani. Ez sikerrel jár – mondta Palkovics – hiszen a nagy vidéki centrumok közül kiemelkedik Debrecen, Szeged, Pécs, Veszprém K+F ökoszisztémája, de felzárkózóban van például Zalaegerszeg, Kecskemét is.
Ha kutatásról van szó, többnyire egyetemvárost választanak. Ezért hoztuk létre a területi innovációs platformokat, ezt a célt szolgálják a Science Parkok is. Azaz az akadémiai tudás átalakuljon innovatív, kézzel fogható eredménnyé.
Ennek a globális sikertörténetnek is része, hogy az ELI ALPS Lézeres Kutatóközpont mellett elterülő Science Park Szeged első létesítményeként átadták a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Inkubátorházát.
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter az ünnepségen azt mondta, a kormány azt a célt tűzte ki, hogy 2030-ra Magyarország a jelentős innovátorok közé lépjen elő. Megnyitóbeszédében a miniszter emlékeztetett rá, hogy a kutatás-fejlesztésre fordított összeg a GDP 1,6 százalékra emelkedett, tavaly megközelítve az 800 milliárd forintot, melyből 251 milliárd forint volt állami forrás. A kormány célja, hogy 2030-ra 3 százalék legyen ez az arány.
A magyar szakemberek képességeinek kibontakoztatását a kutatói életpálya támogatásával és világszintű infrastruktúra létrehozásával ösztönzik.
Az ünnepség részeként együttműködési megállapodást kötött az Innovációs és Technológiai Minisztérium és az Európai Molekuláris Biológiai Laboratórium (EMBL).
A Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ (HCEMM) a Magyarországon leggyakoribb megbetegedések kialakulásának okait, diagnosztikáját, kezelését kutatja, amely a Szegedi Tudományegyetem és a Szegedi Biológiai Kutatóközpont kooperációjában, a Nemzetközi Európai Molekuláris Biológiai Laboratóriummal, azaz az EMBL-el partnerségben jött létre.(lsd. keretes írásunkat)
A K+F területén nagyon fontos a szinergia, így történik ez most is, amelynek szakemberei az új inkubátorházban közösen kutatnak – nyilatkozta lapunknak Szabó István, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnökhelyettese.
Mint mondta, azon felül, hogy a magyar kutatók együttműködnek, szerencsés ha ugyanez nemzetközi szinten is, kooperációban megvalósulhat. Ebben óriási segítséget nyújt az EMBL és itt jön a szinergia szerepe, amelynek hatására a magyarok hozzáadott értékével újabb előrelépés lehetséges a nemzetközi ökoszisztémában. Az EMBL a nemzetközi megvalósításban partner. Ez azt jelenti, hogy a magyaroknak is lehetővé válik a külföldi infrastruktúrához való hozzáférés, a külföldi kutatócsoportok munkájába való bekapcsolódás.
Fontos kutatási terület az öregedés is, hiszen az idős kort nem betegséggel, hanem aktívan szeretnénk megélni.
Hogy ez miként lehetséges egyszer, ezt is itt kutatják. Mindebből látszik, hogy az együttműködések aláírásával a hazai kutatás-fejlesztés jelentős állomáshoz érkezett, hiszen a kutatási rendszer ékköve az EMBL és a HCEMM – jelentette ki a Növekedés.hu-nak az elnökhelyettes.
(Fotók: ITM, MTI)
