Pénzügyminiszer: Hamarosan lezárul az adóbevallások korszaka és kezdetét veszi a digitális adatbázisok kora

Az adóterhek csökkentése és a gazdaság kifehérítése is hozzájárult ahhoz, hogy a koronavírusra gyorsan és hatékonyan tudott reagálni az állam, mondta PwC Magyarország és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Pénzügyi Jogi Tanszék által szervezett konferencián Varga Mihály. A pénzügyminiszter beszélt az adórendszert érintő kihívásokról, az adóendszer átalakításáról. Ezek között említette az adminisztrációs terhek csökkentésére, a digitális átállásra, és a járulékok enyhítésére hozott intézkedéseket.

Az elmúlt évek adópolitikai lépései, a munkavállaló, a munkáltató, majd a vállalkozók terheinek csökkentése hozzájárult a foglalkoztatás növekedéséhez, a munkanélküliség visszaszorításához, mondta. A fentiek eredményeképpen az ország adócsökkentés terén az élen jár az Európai Unió, vagy az OECD-rangsorokban.

Az OECD legfrisebb adatai szerint 2017 és 2018 között az Egyesült Államok után Magyarországon csökkent a legnagyobb mértékben az adóteher 1,6%-al GDP arányosan, mondta.

A koronavírus miatt bevezetett adókönnyítések pedig összesen kb. 400 milliárd forintot hagyott az adózóknál, tette hozzá.

A terhek csökkentése mögött sikeres gazdaságfehérítés áll: nem új adókat kell kivetni, hanem a meglévőket kell eredményesen beszedni, hangsúlyozta.

A 2008-as válság idején a forgalmi adó 25%-a nem érkezett be az álamkasszába, csalás, feketegazdaság, stb. miatt.

A koronavírus jóval nagyobb károkat okoz, mint az előző válság, a különbség az, hogy most stabil a gazdaság, fehéredett a gazdaság, így az állam könnyebben tudott a költségvetésből átcsoportosítani. Mára az Európai Bizottság adatai szerint az ÁFA „csak” 7%-a nem érkezik be, mondta.

Az adópolitika az államháztartás és az államadósság csökkentésében is segített, mondta a pénzügyminiszter. Az adószerkezet átalakítása miatt a terhek csökkentek és a hazai adórendszer vonzóvá vált az EU-ban. Azonban nem szabad itt megállni, ha az ország a digitális adózás éllovasai szeretne lenni az unióban.

A tennivalók között szerepel az adminisztratív terhek csökkentése, ugyanis a vállalkozók ma árbevételük 1,7%-át költik adózásra.

Az állam célja, hogy a ciklus végére harmadával csökkentse az adófajták számát. Ez már elindult, a kezdeti hatvanhoz képest már közel tízzel kevesebb adófajta létezik, mondta.

Az adóügyintézés három lépcsőben történő digitalizációja révén egyszerűsödik az adózás. Ennek első lépése a magánszemélyek adóadminisztrációja volt, melyet már a NAV végez. A második lépcső a vállalkozókat segíti majd az ÁFA bevallás kitöltésével, a rendszer jövő év második felében debütál, s mely az állam becslése szerint durván félmillió vállalkozásnak segít majd.

A harmadik lépcső során az adóbevallások kora lezárul és indul a digitális adatbázisok kora.

Ezt a foglalkoztatásokhoz köthető adminisztráció lebontásával kezdi a Pénzügyminisztérium. Jelenleg az online foglalkoztatási portál kialakításán dolgoznak: a cél, hogy létrejöjjön egy olyan digitális adatbázis, ahol minden olyan adat szerepel, amit eddig közigazgatási szerveknek kellett elküldeni.

A vírus idején az online átállás egészségvédelmi szempontból is fontos. Az online számlázás jövőre kibővül egy olyan elemmel, ahol egy kattintás az adóhivatalnak küldött online számlaadatok egyben elektronikus számlaként is funkcionálnak, vagyis ki sem kell nyomtatni ezeket. A papír alapú számlák kiiktatásával a küldő és fogadó fél egyaránt időt és pénzt spórolhat, monda Varga. A COVID alatt népszerűbbé vált az elektronikus fizetés, ami január elsejétől, bár nem lesz kötelező, elérhető lesz mindenki számára. A Magyar Államkincstárat is bekapcsolják ebbe, a szervezet idén áprilisban vezette be az online értékpapírszámla nyitás lehetőséget, vagyis otthonról mindenki vásárolhat állampapírokat.

Az online eszközök (EÁKER, online pénztárgép, stb.) a nyomon követhetőséget is segíti, és a teljesítményre is jobb rálátást ad, mondta Varga. Ennek köszönhetően a gazdasági növekedést a járvány időszaka alatt is gyorsabban tudja az állam követni.

A pénztárgépek adataiból kiderül, hogy tavaly áprilisban a vendéglátósok 82 milliárd forintot, idén áprilisban mindössze 26 milliárd forintot ütöttek be.

Azonnal látszott, hogy probléma van, és a kormány is gyorsabban tudott lépni, nem kellett felmérésekre, statisztikai adatokra várni, mondta Varga.

Az elmúlt évek digitális átállásból adódó kötelezettségei a vállalkozások számára egyúttal lehetőség is lehet a folyamatok optimalizálásra, mondta Szabó Ildikó, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Pénzügyi Jogi tanszék megbízott oktatója. Példaként hozta az ún. támogató eljárás bevezetését, mely során a bevallásban szereplő adatok és más szervezetek adatai közötti esetleges eltérések –  például a foglalkoztatottak száma – „feloldására” korábban csak ellenőrzés keretében volt lehetőség, most azonban önellenőrzéssel, pótlék megfizetésével az adózók is tudják módosítani.

Az újítások egyik előnye, hogy a NAV által megállapított adókülönbözet mértéke jelentősen visszaesett, ugyanakkor a NAV által beszedett összeg nem csökkent, mondta. A digitális eljárás tehát humán erőforrást takarít meg, miközben hatékonyság nem csökken.

Az elektronikusan folytatott ellenőrzések száma nő, előnyük, hogy gyorsabban, rövidebb idő alatt lefolytathatóak és kevesebb a hiánypótlás. Ezután rátért azon digitális megoldásokra, ahol az adóhatóság sokat tett, ám az adózok nem használják ki az ezekben rejlő lehetőségeket. Ilyen például az, hogy a hatóságnál lévő adatokat az adózó is használja fel az adókötelezettsége teljesítésekor. A másik alternatíva a felhőalapú iratmegőrzés, mely egy adóellenőrzés, vagy egy kontrollfolyamat során is hasznos lehet.

A digitalizáció kihívások elé állította az adóhatóságokat, mondta Varga Erzsébet, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Pénzügyi Jogi tanszék megbízott oktatója. Az országok jelentős adóbevételtől esnek olyan digitális vállalatok miatt, melyek a jogszabály adta lehetőségeket kihasználva adókötelezettségeik akár csupán 50%-át fizetik be.

Erre akkor kerülhet sor, ha például a cég nincs jelen fizikailag abban az országban ahol értékesít, vagy szolgáltatást végez, de minimális fizikai jelenlét esetén is megoldható

, hogy az adózás nem a telephely országban keletkezik.

Az OECD és az unió már tett javaslatot arra, hogy megelőzzék az országokon keresztül történő adóalap átcsoportosítást az alacsonyabb adóterhekkel bíró országba, valamint arra, hogy elérjék, hogy az adózás a fogyasztás keletkezésének helyén történjen. Egyelőre  azonban nincs megegyezés.

Az unióban napirenden van az információcsere bővítése, mely szerint a platformok üzemeltetőinek felelőssége a felületen értékesítők átvilágítása és az adatok továbbítása az adóhatóságnak, mondta Varga.

A PwC Magyarország adó- és jogi osztályának igazgatója, Farkas Gábor beszélt az (online) cégek adóelkerülése ellen hozott uniós intézkedésekről és azok eredményeiről az elmúlt években. Ezután ő is áttekintette a hazai adópolitikai lépéseket, melyek a digitalizációs folyamatokat támogatják. A PwC a jövő év legfontosabb adóügyi feladatainak az új online bekötés szabályok implementálását, a teljeskörű belföldi elektronikus számlázás bevezetését, a belföldi bejövő számla bekötési adatok alapján történő automatizált könyvelését, valamint az SAF-T adatszolgáltatást támogató riportálások kialakítását tartja.