Pénzügyminisztérium: 2024-ben lehet újra jelentősebb növekedés Magyarországon
HírekA legnagyobb problémát Magyarországon jelenleg a fizetési mérleg jelentős hiánya jelenti, s mindez az energiaárak miatt van. A forint is ennek köszönheti, hogy komolyabb gyengülést látni az utóbbi időben - mondta a Joint Venture Szövetség Makro konferenciáján Tóth TIbor, a Pénzügyminisztérium államtitkára.
Kifejezetten sikeresen kezeltük a helyzetet makroszempontból eddig Magyarországon. Erőteljes növekedésünk van, jól alakult az államháztartási hiány és az infláció is. A munkanélküliségi ráta is kedvező. Még az első félévben is fenntartható volt ez, de a második félév nehéz lesz - mondta Tóth Tibor, a Pénzügyminisztérium államháztartás finanszírozásáért és nemzetközi kapcsolatokért felelős államtitkára.
Mint kiemelte, a beruházások is jól alakultak eddig. Sőt idén is rekord befektetéseket vár az ország, és ez, amikor ilyen válság van, ez különösen nagy teljesítmény.
Kihívások
- az orosz-ukrán háborúnak súlyos következményei vannak Európára nézve. A háború okozta gondok viszonylag magas államadósság és fiskális hiány közepette érte el az európai gazdaságokat
- konjunktúra kilátások hónapról hónapra romlanak, különösen 2023-ra
- külső környezet erőteljes romlást mutat
Ezekre a helyzetekre minden európai országnak reagálnia kell. Az országok a GDP 1-2 százalékát állami támogatásra fordítják a lakosság és a vállalatok számára.
Tavalyhoz képest tízszeres a gázáremelkedés. Még mindig, amit itthon fizetünk az energiáért, közel nincs a világpiaci árhoz - emelte ki az államtitkár. Ez a tízszeres ár nem csak a háztartások hanem az egész ország költségvetését erőteljesen befolyásolja.
Fizetési mérleg tavalyig nagyjából egyensúlyban volt. Idén olyan szinten billent meg, hogy azt nehéz kezelni. A forint árfolyamának és gyengülésének legfontosabb oka a fizetési mérleg változása, ennek oka pedig az energiaárakhoz van köze.
A hollend tözsdén jegyzett TTF gáznál megfigyelhető, hogy amikor emelkedik az ár, akkor gyengül a forint. Ha beszakad az ár, akkor hirtelen elkezd visszaerősödni a forint - emelte ki Tóth Tibor.
A függőség, amelyet az energiaár okoz makroszinten is kezelést igényel.
Negatív hatással van a válság Magyarországra, de próbáljuk elkerülni a negatív hatásokat. Ehhez kell az orosz gáz - mondta az államtitkár.
Óriási az energiakitettség Oroszország felé, és ez nagy kihívás. A gáz importjának 90 százaléka Oroszországból jön. Ha nem kapunk gázt, akkor nem csak a háztartások, hanem a vállalatok is nehéz helyzetbe kerülnek.
Saját földgázmezők gyorsított kitermelését próbáljuk elérni és Oroszországgal próbálunk egyezkedni, hogy a földgáztárolókat maximumra tudjuk tölteni. Vállalati oldalon is energiatakarékosság kell és olyan beruházások, amellyel ezt az energiamegtakarítást elérjük. A szigetelés például drasztikusan csökkenti a számla összegét.
Magas az inflációnk, ezt minél hamarabb csökkentenünk kell. Csökkentjük a keresleti oldalt, ösztönözzük a megtakarításokat, és ez visszavesz a beruházásokból - részletezte az államtitkár.
Kilátások
Az idei és a jövő év lesz a legnehezebb. 2023 vége és 2024 elején lehet visszatérni az egyensúlyi pályára. Infláció tetőzése az idei év végére várható. Megközelíti majd a 20 százalékot, de utána drasztikusan csökkenni fog. Külső egyensúly javulása a költségvetési hiány javulásával fog rendeződni.
Bízunk abban, hogy 2023-ban javulás lép fel - emelte ki az államtitkár, majd hozzátette:
A GDP idén attraktív lesz, az EU-n belül is az egyik legnagyobb növekedés lesz. De 2023-ban lesznek kockázatok. A vállalatok és a lakosság is visszafogta és visszafogja majd a kiadásait. De a tervek szerint 2023-24-től újra visszatérünk a négy százalékos növekedési ütemre.
