Posztonként 2,5 millió forintot keres a világ legjobban fizetett robotinfluenszere

Közel két és félmillió forintot kap minden egyes Instagramon megjelent poszt után Miquela Souse, ismertebb nevén Lil Miquela. A jövedelmét azonban biztosan nem költi el, ugyanis Lil nem igazi, élő személy, hanem egy jó ízléssel megáldott digitális karakter, ahogy alkotója, a Brud vállalat nevezi. Éves, közel 10 millió dolláros bevétele jelentős része azonban valós céges együttműködésekből származik. A 2,8 millió követővel rendelkező Lil részt vett korábban Calvin Klein kampányban, működött együtt a Samsunggal, a közelmúltban pedig az Amazon Fashion termékeket tag-eli be bár szponzorációt erről nem tesz közzé.

Posztonként nyolcezer dolláros rátája a legjobb a robotinfluenszerek között az OnBuy online piactér becslése szerint.

Összehasonlításképp a második legnépszerűbb ilyen karakter @noonoouri posztonként 1600 dollárt, azaz félmillió forintot keres.

Folyamatosan nő a rózsaszín hajú Seraphine népszerűsége is: már majdnem 400 ezer követőt számlál a macskás posztjairól is ismert virtuális lány, aki péládul Shanghaiban promotál zenei tartalmakat, míg hús-vér társai a koronavírus miatt kénytelenek otthon maradni. Az influenszer média felívelését a koronavírus jelentősen megfékezte, az online terek valós képviselőinek mozgása igen korlátozott, így nincs alkalmuk a rajongók körében nagyon népszerű személyes, sokszor vásárlással összekötött találkozókon részt venni. Az influenszerek iránti kereslet a cégek részéről azonban nem csökkent.

A márkák 2022-ig durván 15 millió dollárt terveznek influenszer marketingre fordítani, valamivel kevesebb mint a 2019-ben elköltött 8 millió dollár dupláját, írja a Bloomberg a Business Insider Intelligence kutatását idézve.

Ennek egyre nagyobb részét virtuális karakterek (pontosabban a mögöttük álló cégek) kapják, miközben a valódi influenszerek bevétele a koronavírus miatt csökken, mivel a szponzorált utazásokat, rajongótalálkozókat és termékbemutatókat a márkák kénytelenek törölni.  

Miért jó virtuális véleményvezérekkel dolgozni? „Bár nem igaziak, a virtuális influenszerek nagyon komoly üzleti potenciállal bírnak”, nyilatkozta Christopher Travers, a virtualhumans.org alapítója, mely az iparágat térképezi fel.

„Szemben humán társaikkal olcsóbb velük dolgozni, működések teljesen kontrolált, egyszerre számos helyen jelenhetnek meg, és legfőképp sosem öregednek meg, vagy halnak meg”, mondta.

Más kérdés, hogy megvárná-e bárki is, hogy megöregedjenek, s hogy egy robotkarakter mennyire képes kötődést kialakítani követőivel, vagy hitelesen és őszintén reagálni a kommentekre. Ezzel lehet ugyanis lojális követőbázist építeni, s ez az, ami az érett szakaszba kerülő influenszerek hosszú távú fennmaradásának kulcsa.

Alkotója szerint az, hogy Seraphine nem valódi, nem jelenti azt, hogy nem lehet hozzá kötődni.

A virtuális valóságot és fantasy-t kedvelő fiatal közönségnek valószínűleg tényleg nem, nem beszélve arról, hogy a gyors pörgetés közben sokszor fel sem tűnik, hogy az influenszer nem valódi. (Alaposabban megnézve a képeket azért igen.) Az ilyen karaktereket, például Seraphine-t, az egyébként videójátékokat létrehozó alkotója, a Riot Games, bele is építi néhány konzolos játékba, tovább növelve népszerűségét.

S mivel így vagy úgy, de nagy közönséget érnek el és mozgatnak meg, egyre többen látnak bennük fantáziát –  befektetők is. A nem humán megjelenésű virtuális influenszerek mögött álló Superplastic animációs és szórakoztatóipar cég tavaly tízmillió, idén októberig pedig hatmillió dollár magbefektetést kapott. Ebből is látszik, hogy a világmárkáknak a nem emberi külső sem akadály: a Supercast Janky és Guggimon elnevezésű figurái (macska és nyúl alakok) szerepeltek Prada szponzorált posztban, ahol a divatház ruháit viselték.