A vegán bőr az új divat
HírekVáltozik a bőr megítélése, a fogyasztók egyre inkább elégedettek a bőr alternatíváival, sokan pedig teljesen lemondanak az állati eredetű anyagról. Miért ne hordjunk bőrt és milyen vegán bőralternatívák hódítanak?
Az Egyesült Királyságban az emberek 37 százaléka, az Egyesült Államokban pedig 23 százaléka gondolja úgy, hogy a bőr „nem megfelelő anyag” a ruházati termékek előállításához – számol be a Vogue Business egy közvélemény-kutatás eredményeiről.
A bőrgyártóknak sok fejtörést okoz a változó fogyasztói igény, és arról is beszámoltak, hogy bár a luxus bőrkiegészítők iránti kereslet továbbra is magas, a bőr ára folyamatosan csökken.
A marhabőrt, amit régen az olcsóbb luxus-termékekhez használtak, ma már csak töredékéért tudják eladni ahhoz az összeghez képest, amennyit öt éve kaptak érte.
A bőrtermékek leggyakrabban egyébként tehénbőrből készülnek (65 százalék), de juh (15 százalék), sertés (11 százalék), kecske (9 százalék), bivaly és egzotikus bőrök, például kígyó és aligátor is kapható már. Jelenleg a legtöbb cserzett bőrt (cserzéssel válik az állati nyersbőrből készbőr) Kína, Olaszország, India, Brazília, Korea és Oroszország gyártja.
A világ bőrtermékeinek 80 százaléka Kínában készül.
Mi a gond a bőrrel?
Bár sokan azért váltanak alternatívákra, mert nem gondolják etikusnak, hogy egy állatot kizárólag azért megöljenek, hogy ruházati célokra használják fel a bőrét, vannak, akik azzal érvelnek, hogy bőr a húsipar "mellékterméke". Ez ugyanakkor téves felvetés: az olyan helyeken, mint India, Kína és Brazília az elejtett állatok közül sokat kifejezetten a bőrük miatt ölnek meg.
De fel lehet hozni a környezeti és társadalmi károk kérdéskörét is. A bőrgyártás (és annak negatív mellékhatásai) a fejlődő országokban összpontosul, ami új etikai kérdéseket vethet fel. Például ott van Hazaribagh: az aktivisták és az egészségügyi szakemberek állítása szerint a bangladesi bőrtermelő régió cserzőműhelyei felelősek a város folyóinak súlyos szennyezettségéért és tízezrek szisztematikus mérgezéséért. Az itt található gyárakban az sem ritka, hogy gyerekeket fognak munkára.
A következő adat is beszédes: a The Higg Materials Sustainability Index a ruhagyártásban használt anyagok környezeti fenntarthatóságát méri. Három éve a tehénbőr minden anyag közül a legrosszabb besorolást kapta.
Etikus alternatívák: a „vegán bőr” lehet a megoldás
Egyre többen választják a „vegán bőrt”, ami egy jóval környezetbarátabb alternatíva. A divatipar is reagált a trendre. Stella McCartney tervező „vegán bőrt” használ, ami valójában újrahasznosított poliészter, állítása szerint ez 24-szer kisebb környezeti hatást eredményez. Magyarországon például a Nanushka márka gondolkodik vegán bőralternatívában.
A luxusmárkák által kedvelt stratégia a hamis bőrt vegánnak hívni, ami azt sejteti, hogy a termék megvásárlása egy környezettudatosabb fogyasztói döntés.
Néhány bőr alternatíva valóban környezetbarát: a Piñatex a gyümölcsiparból megmaradt ananászok leveleinek rostjából készít bőrhelyettesítő anyagot, az Apeel almahéjból, a Malai pedig kókuszvízből.
De sok más márka poliuretánt és PVC bőrt használ - ami olcsó, nem biológiailag lebomló és fosszilis tüzelőanyagokból származik -, és elkezdték ezeket a termékeket vegánnak jelölni, hogy fenntarthatónak sugallják őket. A bőriparban sokan úgy gondolják, hogy sem a „vegán bőr”, sem a műszőrme nem igazán fenntartható megoldás.
