Putyin "pénztárcája" kalandosan menekült meg a szankciók alól

A szankciók feloldását Szlovákia kezdeményezte, de Franciaország vétózta meg a szankciók meghosszabbítását - írja a Kyiv Independent összeállítása.A hírek szerint Párizs azért szorgalmazta Usmanov mentesítését, mert Azerbajdzsán ehhez kötötte két francia fogoly szabadon bocsátását. Párizs legfőbb motivációja, hogy elérje a kémkedés vádjával fogva tartott francia állampolgárok (köztük Martin Ryan üzletember) szabadon bocsátását. Baku és nemzetközi partnerei Uszmanov szankcióinak feloldását kérték cserébe, így Franciaország ezt az ügyet használta fel alkupozícióként.

Mivel az EU-s szankciók meghosszabbításához mind a 27 tagállam egyhangú szavazata szükséges, Franciaország a szankciókat régóta ellenző Szlovákiával összeállva blokkolta a rutinszerű hosszabbítást, amíg nem teljesültek a feltételeik.

A szankciók feloldását élesen bíráló balti és kelet-európai tagállamok megnyugtatására egy nagyobb alkut kötöttek: a két oligarcha levételéért cserébe a többi közel 3000 orosz egyén és vállalat szankcióit az eddigi fél év helyett rendkívüli módon 3 évre bebetonozták.

Ki Aliser Usmanov, és miért kulcsfigura?

Usmanov Üzbegisztánban született 1953-ban, és a Forbes mérése alapján 2026-ban Oroszország 10. leggazdagabb embere mintegy 14,5 milliárd dolláros vagyonnal, 2012 és 2014 között ő volt a leggazdagabb orosz. Az EU „Putyin pénztárcájaként” és az orosz elnök egyik kedvenc üzletembereként hivatkozik rá, aki pénzügyi folyamatokat kezel és üzleti problémákat old meg a hatalom számára. Dmitrij Medvegyev korábbi elnök például az Usmanov által ellenőrzött luxusingatlanokat használta korábban.

Oroszország egyik legnagyobb bányászati és acélipari konglomerátumának tulajdonosa. A cég leányvállalatai vasércet szállítottak az orosz védelmi minisztériumnak harckocsikat gyártó Uralvagonzavodhoz kapcsolódó vállalatoknak.

Szibériában a világ harmadik legnagyobb rézlelőhelyének társtulajdonosa.2000 és 2014 között a Gazprominvestholding vezérigazgatója volt, emellett részesedéssel rendelkezett a Gazpromban és a Sberbankban.

2014-ben szerezte meg a Vkontakte közösségi hálózatot, miután az alapítót, Pavel Durovot elüldözték Oroszországból. Ezzel a legnagyobb orosz közösségi felületet állami ellenőrzés alá hajtotta. 2006-ban megvásárolta a vezető üzleti lapot, amelynek szerkesztési elveit ezt követően a Kreml befolyása alá vonták.

Citadel: Részesedése volt a cégben, amely megfigyelési és lehallgatási technológiákkal látta el az orosz titkosszolgálatot..Nemzetközi Vívószövetség (FIE): 2008-tól töltötte be az elnöki tisztséget, majd a 2022-es invázió után lemondott. 2024-ben újraválasztották, de felfüggesztette tevékenységét a szankciók elkerülése érdekében.Korábban korai befektető volt a Facebookban és az Apple-ben, valamint 2018-ig társtulajdonosa volt a londoni Arsenal futballklubnak. Jelentős ingatlanvagyonnal rendelkezett az Egyesült Királyságban.

Mikhail Fridman kettős állampolgár

Mikhail Fridman orosz és izraeli állampolgár, aki 1964-ben született a ukrajnai Lvivben, majd később Moszkvába költözött. Az Alfa Group befektetési konglomerátum alapítója. A Forbes adatai szerint 2026-ban Oroszország 9. leggazdagabb embere 16,5 milliárd dolláros vagyonnal (2005-ben pedig az első helyen állt).

Tagja volt a „hét oligarchaként” ismert csoportnak, akik finanszírozták Borisz Jelcin 1996-os újraválasztási kampányát. Az EU leírása szerint szoros kapcsolatot ápolt Vlagyimir Putyin adminisztrációjával, állami vagyonhoz jutott kormányzati kapcsolatain keresztül, és politikai támogatásért cserébe szívességeket tett a hatalomnak. Kiemelkedő üzleti érdekeltsége az Alfa Bank, Oroszország egyik legnagyobb magánbankja, amelyet 2024-ig ellenőrzött. Az Alfa Group társtulajdonosa a dubaji székhelyű VEON csoportnak, amely a mai napig ellenőrzi az egyik legnagyobb ukrán mobilszolgáltatót, a Kyivstar-t.

2013-ig társtulajdonosa volt a TNK-BP olajvállalatnak, a brit BP-vel közösen. Usmanovhoz hasonlóan ő is jelentős ingatlannal rendelkezik az Egyesült Királyságban.Az EU, az Egyesült Királyság és az USA 2022–2023-ban vetett ki rá szankciókat. Az Európai Unió Bírósága korábban kimondta, hogy a 2022-es szankciók elrendelése nem volt kellően megalapozott.