Nyílik az olló: Lengyelország elhúz, Csehország botladozik, Magyarország útkeresőben

A termelékenységet az egy órára jutó reál munkatermelékenységi érték alapján vizsgáljuk. A bérköltségeket pedig a nominális értékek alapján hasonlítjuk össze. Az adatok munkahatástól és szezonalitástól tisztítottak.

1. ábra. A termelékenység alakulása (2020 = 100)

Forrás: Eurostat, 2026. 09. 07.

Az 1. ábrán hosszabb időtávon látjuk a termelékenység alakulását.

A 2020 évi átlaghoz viszonyítva 2026 II. félévében a magyar érték 106,1 lett, vagyis 6,1 százalékos növekedés következett be.

Ez a V4-en belül, a cseh érték után a második legalacsonyabb, de jobb az EU-s átlagnál.

A lengyel termelékenység növekedés 19,6 százalékos volt. Fel kell figyelnünk arra, hogy a cseh érték 2020-hoz képest 2,3 százalékkal romlott. Feltűnően magas értéket látunk viszont Horvátország esetén (22,1 százalékos javulás).

2. ábra. A termelékenység alakulása a II. negyedévben éves összehasonlításban (2025 II. negyedévhez mért, %-os változás)

Forrás: Eurostat, 2026. 09. 07.

A 2. ábrán egy rövidebb időtávon, az egy éven belüli változást látjuk. A helyzet ez esetben is hasonló.

A cseh csökkenés után a nagyon alacsony, 0,1 százalékos magyar érték következik. Ez az EU-s átlagnál is jóval gyengébb. A lengyel növekedés ismét jelentős, 2,7 százalékos. Csökkenést még Románia esetén tapasztalunk. Nagyon alacsony azonban az osztrák érték is. (0,5 százalék)

3. ábra. A termelékenység alakulása 2026 II. negyedévben az előző negyedévhez mérve (%)

Forrás: Eurostat, 2026. 09. 07.

A 3. ábrán még rövidebb, az egy negyedéves termelékenység-változást figyelhetjük meg. A cseh érték továbbra is negatív. A magyar adat (0,7 százalék) jobb a szlováknál (0,4 százalék), és jobb a lengyelnél is (0,6 százalék). Érdekes, hogy a dán és az osztrák termelékenységi érték egyaránt romlott, a negatív sávba került.

Az okok részletesebb elemzése még több időt igényel, hiszen látni kellene az ágazati és a cégméret szerinti adatokat is ahhoz, hogy hosszabb távú következtetéseket vonhassunk le. Egy érdekes adat azonban már megjelent, ez a bérköltség alakulása.

A 4. ábrán az éves és a negyedéves bérköltség alakulását látjuk. A legszembetűnőbb adat a negyedéves összehasonlításban látható 4,1%-os csökkenés, míg éves összehasonlításban jelentős, 8 százalékos növekedés következett be.

Mint ahogyan a 3. ábrán láttuk,

negyedéves szinten jelentős, 0,7 százalékos termelékenységnövekedés volt Magyarországon, ez járt együtt a 4,1 százalékos bérköltség-csökkenéssel.

Egy minimális, 0,5 százalékos csökkenést még Romániában látunk. A bérköltség-csökkenés okait is részletesebben kell majd elemeznünk, amikor megjelennek a további ágazati és cégméret szerinti adatok.

4. ábra. Az egy munkaórára vetített nominális bérköltség változás 2026 II. negyedévben éves összevetésben és az előző negyedévhez mérve (%)

Forrás: Eurostat, 2026. 09. 07.

Azt a KSH adatokból tudjuk, hogy júliusban nem volt foglalkoztatás csökkenés, továbbá, hogy júniusban enyhén nőtt a munkanélküliség: 4,3 százalékról 4,4 százalékra, illetve ez júliusban tovább emelkedett 4,5 százalékra. Ez lehet részben a bérköltségek csökkenésének az oka. De a feltűtően magas, 4,1 százalékos bérköltség csökkenés további elemzést tesz szükségessé.

Figyelemre érdemes adat, hogy Csehországban minden vizsgált időtávon csökkent a munkatermelékenység, a bérköltségek viszont jelentősen emelkedtek.

A bérköltségekkel kapcsolatban meg kell említeni, hogy nominális értékekről van szó, így a munkavállalók szintjén még figyelembe kell venni az infláció változását is.

Továbbá a bérköltségeken kívül az aktuális fogyasztás is fontos adat, hiszen összefügg azzal, hogy a bérekért mennyit tudnak az emberek vásárolni a boltokban. A fogyasztási adatokat az 5. ábrában látjuk.

5. ábra. A háztartások végső fogyasztása 2026 II. negyedév (euró/fő, folyóáron)

Forrás: Eurostat, 2026. 09. 07.

Az 5. ábrán azt látjuk, hogy a vizsgált adatok közül 2026 II. negyedében, amikor a cégek bérköltségei jelentősen csökkentek, a háztartások fogyasztása - euró/fő értékben mérve - Magyarországon, Románia után a második legalacsonyabb értéket mutatja. Ez az érték az EU-s átlag csupán 62,8 százaléka. Ennél alacsonyabb értéket, a románon kívül csak Bulgáriába és Lettországban látunk. Természetesen ezt az értéket is úgy tudnánk még meggyőzőbben elemezni, hogy minden ország esetén látnánk a megtakarításokat is.

Versenyképességi szempontból azt kell végül megemlíteni, hogy a termelékenység további növelése feltétlenül indokolt, hiszen bár régiónkban nem állunk rosszul  versenyképességben, de a fejlett gazdaságú országokhoz mérve jelentős az elmaradásunk.

A kulcskérdés természetesen az, hogy hol, melyik ágazatban és mely cégtípusok esetén van különösen nagy termelékenység elmaradás, mert csak alapos, részletekbe menő elemzések után lehet érdemi termelékenységnövelő stratégiát kidolgozni.