Sencsenben már több a felhőkarcoló, mint New Yorkban - mi a gyors fejlődésük titka?

Juan Du, egy díjnyertes hongkongi építész és várostervező A Sencseni kísérlet című magyarul ismegjelent könyvét Eszterhai Viktor, a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány szenior kutatója, Zoltai Alexandra, a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány Kína-kutatója és Kocsis János Balázs, a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdaságföldrajz, Geoökonómia és Fenntartható Fejlődés Tanszékének egyetemi docense, a Magyar Urbanisztikai Társaság alelnöke mutatta be egy online pódiumbeszélgetésen.

- Amikor arról beszélünk, hogy Sencsen fejlődése milyen egyedülálló és különleges, akkor szembe kell néznünk azzal a ténnyel, hogy a hazai közönség számára nem annyira ismert ez a város – mondta Eszterhai Viktor. Hozzátette, egy rendkívül fiatal városról van szó, amit 1979-ben alapították. Az elmúlt 41 évben a kis halászfalu metropolisszá vált, a világgazdaság egyik központjává.

A Hongkong melletti kis halászfaluból egy olyan gazdasági központ emelkedett ki, aminek a gazdasági teljesítménye meghaladja magát Hongkongét is.

Eszterhai Viktor kiemelte, 2004-ben adták át a város első metróvonalát, mára Sencsennek a világ hatodik leghosszabb metróvonala van, év végére várhatóan a negyedik leghosszabb metróvonallal rendelkező város lesz, megelőzve Londont és Moszkvát is.

Sencsenben ma már több felhőkarcoló van, mint New Yorkban és várhatóan olyan léptékben alakul át a városkép, hogy 2025-re már kétszer több felhőkarcoló lesz, mint New Yorkban.

A hivatalos statisztikák alapján a város lakossága 2018-ban 13,6 millió fő volt. Azonban a nem hivatalos források 20 millióra teszik a lakosság számát, ennek oka, hogy rendkívül sok a belföldi migráns munkavállaló, és ezek gyakran illegálisan tartózkodnak ott – mondta el Zoltai Alexandra.

Fiatal városról beszélünk, ami a reformok élére állt – tette hozzá Eszterhai Viktor. Az alacsony hozzáadott értékű feldolgozóipari termeléstől inkább a szolgáltatás, kutatás és fejlesztés vezérelt gazdaság irányába igyekszik átalakítani a kínai kormány az ország gazdaságát.

Kiemelte, Sencsent ebben a tekintetben is mintavárosként szoktuk említeni, gyakran Kína Szilícium-völgyeként utalnak a városra.

Ahhoz, hogy Sencsen megőrizze a versenyképességét, és előnyét a többi városhoz képest Kínában, új növekedési stratégiát kellett kidolgoznia. Jelenleg a város Kína innovációs és technológiai központja – hangsúlyozta Zoltai Alexandra.

Olyan nagy tech cégeknek ad otthont, mint a Tencent, Huawei vagy a ZTE. Sok ösztönzőt használnak ahhoz, hogy odacsábítsák a tech cégeket globálisan, például adókedvezmények, lakhatás.

2013 óta a város vezetése több mint 4 százalékot fordít kutatás és fejlesztésre, összehasonlítva például az Egyesült Államokkal, ott 2,8-ra tehető ez a szám, de Hongkong is alig 1 százalékot fordít ezekre. Sencsen nagyon sok startup cégnek ad otthont, idén augusztusban a vezetés bejelentette, hogy teljesen átálltak az 5G hálózatra, így elsőként lett 5G város. 2018-ban haladta meg először Sencsen GDP-je Hongkongét,

tavaly pedig 390 milliárd dollár volt az össztermék Sencsen tekintetében, Hongkong majdnem 370 milliárd dollárjával szemben.

Kocsis János Balázs amellett érvelt, hogy Sencsen története nem annyira egyedi, de sok olyan jellegzetessége van, amire érdemes figyelni. Sencsen például létrehozott egy olyan kreatív környezetet, ami vonzotta az embereket. Hollywood is így jött létre, de New York esete is hasonló. Hozzátette, akkor tud egy ilyen város sikeres lenni, ha van egy olyan, többé-kevésbé koherens vízióban gondolkodó helyi elit, ami hosszú távú fejlesztésekben gondolkodik. (A Sencseni kísérlet című kötet a Pallas Athéné Könyvkiadó gondozásában jelent meg.)