A hazai inflációs adatokat, a kiskereskedelem teljesítményét és az ipar augusztusi számait ismerhetjük meg a jövő héten.
- A hazai kiskereskedelmi szektor friss, augusztusi teljesítményét publikálják hétfőn
A júliusra vonatkozó gazdasági indikátorok, hangulatindexek alapján 2020 júliusára már túljutottunk a koronavírus okozta járványhelyzet mélypontján, amely a hazai kiskereskedelmi adatokon is látható.
A még márciusban is tapasztalható bővüléssel szemben az év negyedik hónapja 10,2%-os csökkenést hozott, májusban pedig 2%-kal maradt el a kiskereskedelmi üzletek forgalma az előző évitől.
Július volt a járvány utáni első hónap, amely bár alacsony ütemben, de bővülést hozott a kiskereskedelmi forgalomban. A legfrissebb, idén augusztusra vonatkozó kiskereskedelmi adatokat október 5-én, hétfőn publikálja a KSH.
Várhatóan az augusztusi adat az egy évvel ezelőttit meghaladja, dinamikusabb bővülés várható.
Hazánkban egyre nagyobb mértéket ölt a második hullám, ez pedig a következő hónapokban ismét visszavetheti a kiskereskedelmi forgalmat és mélyítheti a válságot.
Amennyiben az első hullámhoz hasonló lezárásokra lesz szükség, az újabb elbocsátásokhoz és jövedelemkieséshez vezethet, emiatt csökkenhet a kiskereskedelmi fogyasztás szintje.
Azonban a jelenlegi állás szerint nem valószínű ez a forgatókönyv, hiszen a kormányok világszerte a vírussal való együttélésre törekednek, nem pedig a lezárásra, ellentétben az első hullámban tapasztaltakkal.
- A magyar ipari termelés augusztusi, előzetes adatai érkeznek kedden
Az ipari termelés volumene 2020 júniusában 7,8%-kal, míg júliusban 8,1%-kal csökkent 2019 azonos időszakához képest.
A KSH adataiból kiolvasható, hogy az ágazatban a mélypontot április jelentette, amikor a gyárak folyamatosan jelentették be a leállásokat. Ezt követően fokozatosan elkezdett felépülni a termelés, azonban üteme lassabb, mint Kínában. A visszaesés még májusban is jelentős volt, ennél a júniusi adat már kedvezőbbnek bizonyult.
A kérdés az, hogy a gyárak milyen ütemben tudják felfuttatni a termelést, amely leginkább a kereslet élénkülésének ütemétől függ. Az ipar teljesítményét eddig leginkább az autóipar húzta le, ez az ágazat pedig különösen függ a nemzetközi kereslet alakulásától.
Várhatóan az augusztusi számok már enyhébb visszaesést fognak mutatni, hiszen a nagy autógyárak fokozatosan futtatják fel a termelést, és térnek vissza két-három műszakos munkarendben – köszönhetően a kereslet élénkülésével növekvő rendeléseknek.
- Csütörtökön szeptemberre vonatkozó inflációs adatokat ismerhetünk meg
Várakozásunk szerint a hazai infláció szeptemberben 3,9%-os mértékű volt (augusztusban is 3,9%-on állt, év/év alapon mérve), így továbbra is közel tartózkodott az MNB toleranciasávjának (2%-4%) felső határához.
Előretekintve, októbertől – bázishatásokból kiindulva – lassulást mutathat az infláció az év végéig. Hosszabb távon, a negyedéves inflációs mutatók tekintetében sem várható, hogy az infláció az előttünk álló években 4% fölé kerülne.
Legfrissebb, júliusban kiadott előrejelzésünkben a koronavírus-járvány második hullámának érkezése, annak jellege, illetve mértéke körüli bizonytalan gazdasági környezet miatt két, egyenlő valószínűségű makrogazdasági pályát fogalmaztunk meg.
Enyhe vírushelyzetet feltételező makrogazdasági pályánk esetében a járvány második hullámának lefutása a tavaszinál kisebb korlátozások mellett mérsékelt gazdasági érintettséggel járna. Ugyanakkor a súlyosbodó vírushelyzetet feltételező pálya esetében a második járványhullám miatt erősebb korlátozások várhatóak (akár kijárási korlátozást is), amely a hazai gazdaság teljesítményére is jelentősebb negatív nyomást helyezne.
Enyhe vírushelyzet pályánk esetében az idei évben várakozásunk szerint 3,2%, míg 2021-ben 2,3% lehet a hazai (headline) infláció, majd 2022-ban 2,6%-ra gyorsulhat (éves átlag, év/év alapon).
A súlyosbodó vírushelyzetet feltételező pálya esetében első pályánkhoz képest alacsonyabb inflációs előrejelzések (2020: 3,0%, 2021: 1,1%, 2022: 1,7%, éves átlag, év/év alapon) hátterében a magasabb gazdasági visszaesés és a mérsékeltebb jövő évi visszapattanás áll elsősorban.
Összességében elmondható, hogy a változatlanul borús gazdasági kilátások ellenére a hazai inflációs nyomás továbbra is megmarad, nem várható az előttünk álló években defláció a világgazdaságban várható extrémen alacsony inflációs környezet ellenére sem (az eurózónában 0% körüli infláció várható 2020-ban).
A Danube Capital negyedévente vizsgálja felül makrogazdasági prognózisait, október közepén várható a következő helyzetértékelés. Az idei évre vonatkozó inflációs prognózisunk esetében a legfrissebb adatok tükrében felfelé mutató kockázatok láthatóak.
