Skandináv országok az EU munkanélküliségi dobogóján

Júliusban 2,930 millió fiatal (25 év alatti) volt munkanélküli az Unióban, ez 15,1 százalékos munkanélküliségnek felel meg. A nők munkanélküliségi rátája 6,3, a férfiaké pedig 5,9 százalékos volt.

A legalacsonyabb munkanélküliség Csehországban (3,3%), és Lengyelországban (3.4%), valamint Szlovéniában (3,5%) és Máltán (3,5%) van.Hazánkban szintén jóval alacsonyabb, 4,5 százalékos a munkanélküliség, mint az uniós átlag.

Az EU három legmagasabb munkanélküliséggel rendelkező országa közül kettő skandináv: Finnország és Svédország. 10,5 százalékos munkanélküliségi rátával a finnek állnak a legrosszabbul, őket követik a spanyolok (10%), majd jönnek utánuk a svédek (8,7 %).

Finnország gazdasága a magas hozzáadott érték előállításával jellemezhető, de most sok olyan diplomás vár munkalehetőségre, aki még egyáltalán nem dolgozott. A finn gazdaság évek óta stagnál, az államadósság-GDP aránya pedig 93 százalék fölé emelkedett, komoly gazdasági problémák miatt áll a növekedés. Mivel a gazdaság nagy mértékben exportorientált, kifejezetten érzékeny a globális piacok rezdüléseire. Az elmúlt években a növekedés szinte teljesen leállt többek között az Oroszország ellen bevezetett szankciók miatt.

Svédországban a munkanélküliség helyzete 2024 elejétől kezdett el látványosan romlani. A svéd kormány értékelése szerint az elhúzódó gazdasági visszaesés és a szerkezeti problémák egyszerre sújtják a munkaerőpiacot. Az országban építőipari és ingatlanpiaci visszaesést mértek, a belföldi kereslet gyengélkedik, miközben a fiatalok munkanélkülisége kiemelkedően magas, 24,4 százalékos.