Súlyos gondokkal küzd Európa egykori mintaországa
ElemzésekA szociális, oktatási és jóléti szempontból mintaállamnak tekintett Finnországban most magasabb a munkanélküliség, mint Spanyolországban, Görögországban vagy Kolumbiában. A NATO-tagsággal járó fegyverkezési kiadások, az Oroszország elleni szankciók, a finn nyugdíjreform és a bevándorlás is szerepet játszik a válságban.
A boldogsági mutatókban rendre a listák elején végző, a kiváló oktatási és szociális rendszeréről híres Finnországban már 10,5 százalékra emelkedett a munkanélküliségi arány a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállam szerint: jelenlegitt a legmagasabb az állásra várók aránya a 38 OECD tagállam közül, illetve az egész Európai Unióban. Így még a hagyományosan kedvezőtlenebb munkaerőpiaci helyzetben lévő spanyol a görög munkanélküliségi adatoknál is rosszabb - az Eurostat friss adatai szerint. Sőt, az OECD új foglalkoztatási jelentése szerint az egész szervezetben a finn mutatók a legrosszabbak, tehát már nem csak a spanyl és a görög, hanem a kolumbia és a chilei munkanélküliségnél is magasabb a finn adat.
A munkanélküliségi ráta az OECD tagállamaiban (forrás: OECD)
Az adat azért is meglepő, mert az uniós munkanélküliségi ráta átlaga 5,9 százalék körüli, vagyis jelentős a különbség az egyébként 2,6-2,7 millió főt foglalkoztató finn munkaerőpiac helyzetéhez képest.
A munkanélküliségi ráta változása (2024-2026 első negyedév, forrás: OECD)
Statisztikai hiba?
A munkanélküliség megugrása mögött részben az is áll, hogy alapjaiban változtatták meg a statisztikai adatrögzítést, mert szigorították a segélyezési szabályokat, csökkentették a lakhatási támogatásokat és a keresethez kötött munkanélküli segélyeket.
A támogatások megtartásához a jogszabályok előírják, hogy a keresőknek havonta meghatározott számú állásra kell jelentkezniük, ami nyilván emelte a munkanélkülinek regisztráltak számát.
A szigorítások miatt az érintettek nem esnek ki a munkaerőpiacról, nem válnak inaktívvá, hanem regisztrált, aktív álláskeresőként jelennek meg. Ez papíron jelentősen megdobja a hivatalos munkanélküliek számát.
A nyitott pozíciók olyan magasan kvalifikált szakemberekre (orvosok, zöld átálláshoz értő mérnökök, informatikusok stb.) vonatkoznak, akiket nem lehet egyszerű és rövid átképzéssel a munkaerőpiacra „helyezni”.
Finnország gazdasága egyébként a magas hozzáadott érték előállításával jellemezhető, de most sok olyan diplomás vár munkalehetőségre, akik még egyáltalán nem dolgoztak.
Az orosz szankciók igazi vesztesei
A finn gazdaság évek óta stagnál, az államadósság-GDP aránya pedig 93 százalék fölé emelkedett, komoly gazdasági problémák miatt áll a növekedés. Mivel a gazdaság nagy mértékben exportorientált, kifejezetten érzékeny a globális piacok rezdüléseire. Az elmúlt években a növekedés szinte teljesen leállt többek között az Oroszország ellen bevezetett szankciók miatt.
A szomszédos Oroszországgal folytatott kereskedelem, (ami az export tizedét jelentette), és turizmus szinte teljes leállása súlyos sebet ejtett a finn keleti régiók gazdaságán és az exportcégeken.Az energiaválság során megugró energiaárak és az infláció visszafogták a vállalkozások beruházási kedvét, ami rengeteg embert kényszerített az álláskeresők táborába.
Az idősebb korosztályok eközben a nyugdíjreform miatt, leginkább szükségből tovább maradnak aktívak a munkaerőpiacon, ami főleg a fiatalok magas munkanélküliségi arányában is jól látszik.Harmadrészt az utóbbi években megnőtt a nettó migráció, főleg Ukrajnából. Rövid távon sok új érkezőnek időbe telik a nyelvtanulás és a beilleszkedés, ők átmenetileg a munkanélküliségi statisztikákat növelik.
A legtöbb külföldi munkavállaló az ukránokon kívül Észtországból, Lengyelországból és Svédországból érkezett, de sok bosnyák, iraki, szomáliai és afgán migráns is megjelent a munkaerőpiacon.Végül az állam maga is kevesebb új álláshelyet tud adni: az államháztartási hiány növekedése miatt a finn kormány komoly megszorító intézkedéseket vezetett be. Ennek hatására
a korábban stabil foglalkoztatónak számító állami és szociális szférában is leálltak a toborzások,sőt, létszámcsökkentések kezdődtek az egészségügyben és az oktatásban is.
Átmeneti, de mély válság
Finnországban tehát nem szerkezeti válságról van szó, hanem egy átmeneti, de mély ciklikus visszaesésről, ahol a munkaerő kínálata gyorsabban nőtt, mint ahogy a stagnáló gazdaság új álláshelyeket tudott volna teremteni.
A finn jegybank előrejelzései szerint a munkanélküliség idén év végétől, a gazdaság lassú magára találásával párhuzamosan kezdhet el érezhetően csökkenni.
A gazdaság egy jó ideje stagnál, az inflációs hullám miatti magasabb kamatlábak súlyosan érintették az építőipart, de a kiskereskedelemben és a feldolgozóiparban is jelentős létszámleépítések történtek, így alig van nyitott pozíció.
A globális geopolitikai feszültségek magasan tartják az energiaárakat, ami növeli a vállalatok költségeit és rontja a munkaadók toborzási kedvét.
A finn foglalkoztatottság egyébként magas, 75 százalékos, ami 2,6 millió főt jelent, de a fiataloknál negyede számít álláskeresőnek, most zömében nyári munkát kereső nappali egyetemista.
Fegyverkezésre megy el sok költségvetési forrás
Finnország Európa egyik legnagyobb amerikai katonai felszerelésvásárlója lett új NATO-tagként az orosz katonai fenyegetés miatt.
Az adatok azt mutatják, hogy Finnország 2008 és 2026 között mintegy
42,3 milliárd dollár értékű védelmi vásárlásokra költött vagy kapott amerikai export-engedélyt,ezzel az országot a négy legnagyobb európai vásárló közé helyezte az amerikai katonai felszerelésekre.
