Az adatok időállapota: késletetett. | Jogi nyilatkozat

Grönlandra készül a maffia? - Ritkaföldfémek legfontosabb lelőhelye a célkeresztben

Elemzések20 órájaNövekedés.hu

Venezuela után a ritkaföldfémekben különösen gazdag Grönland lehet a következő terület, amit igyekszik megszerezni magának az USA. A sziget több olyan nyersanyagkészlettel bír, melyek létfontosságúak a globális ipar és energiaellátás számára. Itt található a föld egyik legnagyobb, uránban és cinkben gazdag ritkaföld-készlete, továbbá nagy tisztaságú grafit, amely kulcsfontosságú az akkumulátorgyártáshoz. Grönland példáján nyomon követhető, mennyire közvetlen hatást gyakorol a geopolitikára, hogy a klímaváltozás megkönnyítette a hozzáférést az északi területek földalatti nyersanyagaihoz.

Grönland lehet a következő terület, melyet igyekszik megszerezni magának az USA - így értesült a Politico. A hírportál a sziget megszerzésének négyféle lehetséges módját is részletezte. A Dániához tartozó, 2,1 millió négyzetkilométeren elterülő sziget ezzel újra a figyelem középpontjába került. Marco Rubio amerikai külügyminiszter is újra megerősítette, hogy Washington célja továbbra is Grönland megvásárlása.

A sziget megszerzése nem véletlenül fontos az USA számára: Grönland a digitális és zöld technológiákhoz elengedhetetlen ritkaföldfémek egyik legfontosabb lelőhelye, emellett olajban, földgázban is gazdag. Szerepe a klíma változásával megnyíló új nemzetközi tengeri szállítási útvonalak szempontjából is felértékelődött. A világ legészakibb részén hatalmas lantanoid-, skandium- és ittrium-lelőhelyek találhatók, amelyek alapvető fontosságúak az okostelefonok és az elektromos járművek akkumulátorai, valamint a megújuló energiatermelő berendezések gyártásához. Ezek a bányák még nem kerültek kiaknázásra, mert nehezen hozzáférhetők, de a globális felmelegedés nyomán egyre több értékes földterületek válik elérhetővé.

Új tengeri útvonal a láthatáron

A sarkvidéki területeken létrejövő infrastrukturális fejlesztések jelentős befektetési lehetőségeket nyújtanak nemzetközi szereplők számára, mert a jégsapkák visszahúzódásával kezd kialakulni egy új tengeri útvonal. Ez Ázsiát közelebb hozza Európához, és akár rövidebb lehet, mint a Szuezi-csatornán és a Gibraltári-szoroson átvezető jelenlegi útvonalak.

Az északi-tengeri útvonal elsősorban a kínai és az orosz kereskedelmi flották számára értékelődött fel: az itt szállított áruk mennyisége ugyan még csekély, de növekszik. Az orosz olaj bojkottja még közelebb hozta Moszkvát Pekinghez: az északi sarkkörhöz közeli szállítások 60 százaléka ugyanis az orosz kikötőkből Kínába tartó orosz nyersolaj.

Tavaly Grönlandon megnyitották az első nemzetközi repülőteret Nuukban. Dánia emellett 240 millió dollárt adott a grönlandi kormány és a dán kormány közös tulajdonában álló Grönland Airport International-nak, hogy új repteret építsen. A beruházás befejezése idén év végére várható.

Kritikus fontosságú fémek

Az új repterek és a megközelíthetőség elsősorban a Grönland délkeleti részén található Kvanefjeld bánya miatt fontos. Itt található a világ leggazdagabb ritkaföldfém-lelőhelye, amely egyben a hatodik legnagyobb uránlelőhely globális szinten. A ritkaföldfém lelőhelyek és a kitermelés tekintetében Kína kezeli jelenleg a termelési lánc több mint 90 százalékát. Még az Egyesült Államok is, amely szintén ritkaföldfém-termelő, több mint 70 százalékot importálni kényszerül. Az amerikai geológiai szolgálat, a United States Geological Survey elemzései szerint két év alatt akár egymillió tonna eudialit ritka ásványt és földpátot termelhetnek ki a szigetről. Ezekből tantál, cirkónium és nióbium nyerhető, amelyek többet érnek, mint az arany.

Grönland főbb erőforrásai a már említett Kvanefjeld bányában találhatóak: ez a bánya önmagában a világ ritkaföldfém-igényének 20-30 százalékát fedezhetné. Csakhogy 2021-ben, miután az új környezetvédő párt, az Inuit Ataqatigiit megnyerte a grönlandi választásokat, bezárták. Ez ellen a kitermelési jogokkal rendelkező vállalat, az Energy Transition Minerals fellebbezést nyújtott be a koppenhágai bírósághoz. Formálisan ugyan ausztrál a vállalat, de 2016 óta fő részvényese egy kínai kormányközeli holding, a Shenghe Resources.

Közbeszól a háború

A grönlandi helyzetet bonyolítja, hogy az orosz-ukrán háború megakadályozta az egyik legfontosabb együttműködési fórum, az Északi-sarkvidéki Tanács munkáját, amely 1991 óta a régió problémáit igyekszik megoldani. A fórum tagjai: Oroszország, Kanada, Dánia, Finnország, Izland, Norvégia, az Egyesült Államok (Alaszka révén) és Svédország. Emellett vannak állandó megfigyelő tagok is, azaz olyan országok, amelyeket azért választottak ki, mert valamilyen érdekeltségük van az Északi-sarkvidéken. 2004 óta Kína is rendelkezik egy tudományos kutatóállomással a szigetcsoporton: a Yellow River Station nevű állomás lehetővé teszi Peking számára, hogy állandó megfigyelő tagként részt vegyen az Északi-sarkvidéki Tanács munkájában.

Bűnözők térképén a sziget

Az északi befektetési lehetőségek bővülésével több maffia is szemet vetett Grönlandra - erről számolt be az Il Fatto Quotidiano című olasz lap. A kiadvány szerint olyan bűnözői hálózatok térképére került fel Grönland, mint az orosz és kínai klánok és a mexikói kartellek, amelyek az Egyesült Államokban irányítják a kábítószer-kereskedelmet, valamint motoros bandák, amelyek Kanadában, Norvégiában és Svédországban kábítószerrel (kokainnal, fentanillal és más szintetikus drogokkal) kereskednek. A kínai maffiát tartják egyébként a világ leghatalmasabb bűnszervezetének. Ők irányítják az egész hamisítási piacot, az illegális bányákból származó nyersanyagok kereskedelmét, a szintetikus drogok, főleg a fentanil előállításához szükséges anyagok üzletágát, és az illegális készpénzforgalomban is vezetők.