Százból 78 magyar férfi dolgozik, megállt a külföldre kivándorlók száma

A munkanélküliek száma 222 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,6 százalék volt januárban - írja a Központi Statisztikai Hivatal.

A munkanélküliség emelkedésének fő okai:

• a szezonális hatások,
• a tavalyi gazdasági lassulás,
• az inflációs sokk miatti visszaesett kereslet,
• a gyengébb nyugat-európai import-kereslet.

Az uniós átlagos munkanélküliségi ráta decemberben 5,9 százalék volt, a magyar adat ennél kedvezőbb.

Foglalkoztottak: emelkedett a női munkavállalók száma

• A 2023. november – 2024. januári időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma a 15–74 évesek körében 4 millió 718 ezer fő volt, 13 ezerrel több az egy évvel korábbinál.
• A férfiaknál a foglalkoztatottak létszáma lényegében nem változott, 2 millió 488 ezer főt tett ki, míg a nők esetében 15 ezerrel, 2 millió 230 ezer főre bővült.
• A hazai elsődleges munkaerőpiacon 4 millió 550 ezer fő dolgozott, 17 ezer fővel több, mint egy évvel korábban. A külföldön dolgozók létszáma lényegében nem változott, 105 ezer fő volt, míg a közfoglalkoztatottaké 8 ezerrel, 63 ezer főre csökkent.
• A 15–64 évesek körében a 74,6%-os foglalkoztatási arány megegyezett az egy évvel korábbi értékkel. 
• A ráta gyakorlatilag mindkét nem esetében változatlan maradt, a férfiaknál 78,4%-ot, a nőknél 70,8%-ot tett ki.

Munkanélküliségi ráta: kis mértékű emelkedés

• A 2023. november – 2024. januári időszakban a 15–74 éves munkanélküliek száma az előző évhez képest 30 ezer fővel, 226 ezer főre, míg a munkanélküliségi ráta 0,6 százalékponttal, 4,6%-ra nőtt.
• A férfiaknál a munkanélküliek száma 122 ezer fő volt, munkanélküliségi rátájuk 0,6 százalékponttal, 4,7%-ra emelkedett.
• A nőknél a munkanélküliek száma 104 ezer főt tett ki, a munkanélküliségi ráta pedig 0,5 százalékponttal, 4,5%-ra növekedett.
• A munkakeresés átlagos időtartama 9,3 hónap volt, az összes munkanélküli 43%-a 3 hónapnál rövidebb ideje, míg 33%-a legalább egy éve keresett állást.
• A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma 2024. január végén az egy évvel korábbihoz képest 4,4%-kal, 233 ezer főre csökkent.

Vegyes, inkább kedvezőtlen kép

Bár a foglalkoztatás továbbra is magas, 4 millió 699 ezer fő, azonban az elmúlt hónapokban ennél nagyobb, 4 millió 700 ezer fő feletti értékeket láthattunk az adatokban – március és december között e szint felett tartózkodott a foglalkoztatás - írja kommentárjában Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.

A foglalkoztatás decemberről januárra való csökkenése ugyanakkor nem meglepetés, ezt szezonális hatások magyarázzák és 2010 óta minden évben volt kisebb-nagyobb mérséklődés a foglalkoztatásban. A mai adatok ugyanakkor utalnak a munkaerőpiacon a feszesség csökkenésére: éves alapon a havi adat szerint nem tudott bővülni a foglalkoztatás, miközben a háromhavi mozgóátlag még mutat egy minimális növekedést – az elmúlt években inkább a bővülés volt jellemző.

Ugyanakkor a munkanélküliségi ráta az egy évvel korábbi 3,8 százalékról 4,5 százalékra emelkedett, ami azt mutatja, hogy nőtt az aktivitás, tehát többen szeretnének dolgozni. Ez egyben azt is jelenti, hogy van még tér a hazai foglalkoztatás bővülésére, ami persze nem olyan egyszerű feladat, hiszen a szabad munkaerőt sok esetben képezni kell.

Kedvező hír ugyanakkor, hogy nem folytatódott a külföldre vándorlás sem januárban – a külföldi telephelyen dolgozók száma nem változott éves alapon.

Ez arra utal, hogy Nyugat-Európában a gazdaság stagnálásával együtt a munkaerőkereslet is stagnál.

A következő időszakban a nagyberuházások elkészülésével van esély a foglalkoztatás növelésére, ám ez akkor lehetséges, ha a munkaadók elsősorban a belföldi piacról próbálják betölteni az üres álláshelyeket. A szezonális hatások nyomán a foglalkoztatás februárban jó eséllyel visszakerül 4 millió 700 ezer fő fölé, ám szabad munkaerő továbbra is elérhető lesz.

A korábbinál kevésbé feszes munkaerőpiac kedvezőtlen hír a bérek emelkedése szempontjából, hiszen ha nincs akkora verseny a munkaerőért, akkor kevésbé kell a munkaadóknak megfizetni munkavállalóikat.

A járvány ideje alatt mért munkanélküliségi szint felett 

A foglalkoztatottak száma az utóbbi hónapokban kismértékű csökkenést mutatott, ebben egyrészt a szezonális hatások játszottak szerepet, tekintve, hogy éves alapon nőtt a foglalkoztatás - írja kommentárjában Molnár Dániel, a Makronóm Intézet szenior makrogazdasági elemzője.

Emellett a mérséklődésben szerepe lehetett a gazdasági teljesítmény visszaesésének, az év második felében a német gazdaságból begyűrűző lassulásnak – elsősorban az ipari termelésen keresztül –, miközben a belső kereslet még nem állt helyre az inflációs sokkot követően.

Ezzel együtt is, a foglalkoztatási szint továbbra is magasnak tekinthető, miközben az aktivitás is fokozódik a bérnövekedés és a jövedelmi helyzet romlása nyomán.

Az aktivitás fokozódása járult hozzá nagyobb mértékben ahhoz, hogy a munkanélküliségi ráta a 2023. november - 2024. januári időszakban a koronavírus-járvány idején tapasztaltnál is magasabb szintre, 4,6 százalékra emelkedett. Ez ellenben továbbra sem tekinthető magasnak, az uniós átlag ennél 1,3 százalékponttal magasabb.

Előrejelzésünk szerint a foglalkoztatottak száma éves átlagban idén tovább nőhet.

A gazdasági növekedés beindulásával, illetve a beruházások termőre fordulásával ismét fokozódhat a munkaerő iránti kereslet, amelynek eredményeként erősödhet a munkaerőhiány, ez pedig pozitív hatást gyakorolhat a bérdinamikára is.

Ugyanakkor a kedvezőtlen demográfiai folyamatok nyomán a plusz munkaerő bevonása egyre nehezebb feladat a vállalkozások számára. Emiatt az extenzív növekedés helyett előtérbe kerülhet a meglévő munkaerő-állomány hatékonyságának javítása beruházások és képzések révén.A magyar társadalomban viszont jelentős munkaerőpiaci tartalékok találhatóak.

Az Eurostat elérhető adatai alapján a tavalyi harmadik negyedévben 78,2 százalékos volt a hazai aktivitási arány, amely ugyan 3 százalékponttal meghaladja az uniós átlagot, azonban 10 tagországban – nyugati és északi országokban – is arányaiban többen jelennek meg a munkaerőpiacon, mint hazánkban. Az uniós tagországok közül Hollandiában a legmagasabb ez az arány: a 15-64 éves korosztály 85,7 százaléka megtalálható a munkaerőpiacon. 

Hollandiához vagy az északi államokhoz viszonyítva a nők, a 25 éven aluliak, kisebb mértékben az 55 év felettiek, valamint az alacsonyan képzettek körében találhatóak jelentős munkaerőtartalékok. Az ő mobilizálásukhoz elsősorban képzési programokra lehet szükség, illetve az atipikus foglalkoztatási formák (pl. részmunkaidő) szélesebb elterjedésére. Ebben jelentős segítséget jelenthet a GINOP Plusz keretében bejelentett munkaerőpiaci aktivitást növelő program.