Elértük a német bérszint 40 százalékát

A KSH által közzétett kereseti adatok meglehetősen kedvezők, legalábbis a bruttó átlagkeresetek szintjén, amibe minden bérjövedelem beletartozik, így a prémiumok, külön juttatások, éppen ezért hónapról hónapra változhat is az adat. Mindenesetre a decemberi bruttó 655 ezer forintos és a kedvezmények figyelembe vételével számított nettó 451 ezer forintos adat euróban is jól mutat.

Komoly szinthez közeledünk

A nettó átlagbér így 1160 eurónak adódik, míg a 2023-as év nagy részében még csak kicsit több mint 1000 euró volt.

Kétségtelen, hogy ha a rendszeres béreket nézzük, a bruttó kereset 565 ezer, a nettó csak 390 ezer forint, azaz éppen 1000 euró, ha pedig a medián adatot nézzük, amelynél a dolgozók fel kap többet, a fele kevesebbet, akkor ez csak 343 ezer forint, ami a 900 eurót is csak közelíti.

Maradjunk azonban a szép adatnál, hisz hivatalosan mások is azt adják meg, egy másik elemzésben majd a mediánbérek összehasonlítására is kitérünk.

Az 1160 eurós adat a 2780 euró körüli német adat 42 százaléka, ami már egész jó érték, tekintve, hogy még sosem érte el eddig a 40 százalékot. Ha néhány másik fejlett, de nem kiugró átlagbérű nyugat-európai országot nézünk, még jobb a helyzet:

a francia, a belga és a brit átlag egyaránt 2470 euró körüli, és ennek már 47 százaléka a decemberi magyar szint.

Ez azt jelenti, hogy ha nem lassul érdemben a folyamat, akkor közelítjük, majd elérjük a fejlett országok bérszintjének felét, ami óriási eredmény ahhoz képest, hogy a rendszerváltás környékén nagyjából 10-20 százalék között volt ez az adat.

A tömeges hazavándorláshoz mág nem feltétlenül elég, de a kifejezetten anyagi indíttatású távoli munkavállaláshoz mért nem igazán vonzó, figyelembe véve a kinti lakhatás addícionális költségeit.

Ausztria esetében más a helyzet: a közelség és 13-14. havi bérekkel növelt bérszint még komoly vonzerőt jelenthet.

Régiós összevetés

Nézzük ezek után, hogy állunk régiós összehasonlításban. Korábban említettünk három országot, melyek nagyon nekilendültek: közülük Szlovánia áll az élen közel 1600 euróval, a cseh és észt szint még 1500 alatt van, így hozzájuk most közeledtünk is valamelyest.

A sorban a következő a térség legnagyobb, és az utóbbi években igen jól fejlődő állama, Lengyelország, ahol az 1300 eurós szintet közelíti a nettó átlagbér.

Ha Nagy-Britannia újra megnyitná piacát, az eleinte a legnagyobb számban odavándorló lengyelek ma már meg sem mozdulnának, hacsak nem a nyelvi környezet vonzza őket, hisz a dupláját sem kapnák,mint otthon.

A lengyeltől kevéssel marad el Litvánia adata, ellenben az 1200 eurós horvát szintet majdnem behoztuk, és a letteket is ismét utolértük. Kétségkívül csalóka lehet, hogy nálunk decemberben volt minimálbér emelés, a többieknél januárban, így elképzelhető, hogy jövő hónapban náluk lesz kisebb-nagyobb ugrás.

A lényeg azonban az, hogy a felzárkózás az EU egész szintjén erősen zajlik (Románia 1020 és Bulgária 860 eurós adata is nagy ugrás a korábbiakhoz képest).

Reális felzárkózási forgatókönyv

Ha a folyamat kitart még ebben az évtizedben, lecsökkenhetnek annyira a különbségek, ahol már nem zavaró az eltérés, már nem vesszük észre, hogy érdemben még hátrébb lennénk. Kivételek persze vannak, mint Svájc vagy Hollandia, de ők világméretekben is kimagaslóak: bérszintjük még az USA átlagát is meghaladja, így

akár még a németeknek is vonzó lehet esetenként egy svájci állást elvállalni.