Teljes káoszt okozott Donald Trump a pénzpiacokon

A befektetők érthető módon pánikszerű eladásokkal reagáltak a részvény- a kötvénypiacokon is. A magas vámkulcsokat Kína, Mexikó és Kanada kivételével végül 90 napra felfüggesztette a Fehér Ház, de a bevezetett vámok így is tartós károkat okoznak a világgazdaságban.

A felfüggesztés hírére 5 éve nem látott mértékben pattantak fel az amerikai részvényindexek.

Visszatérve a már bevezetett, és a jövőben várhatóan bevezetésre kerülő vámok makrogazdasági hatásaira, az amerikai kiskereskedelmi árak rövid távon nagyobb mértékben emelkedhetnek, bizonyos termékcsoportokban akár ideiglenes áruhiány kialakulását sem lehet kizárni a következő hónapokban.

Az Egyesült Államok gazdasága nagy valószínűséggel technikai recesszióba kerül a következő negyedévekben.

Különösen nehéz helyzetbe kerülhet a Federal Reserve, hiszen az infláció várható emelkedése miatt elviekben nem vághat kamatot, ugyanakkor a növekedési kockázatok miatt, melynek előbb-utóbb a munkaerőpiacon is látható jelei lesznek, lazítania kell a monetáris politikán. Nagy valószínűséggel hamarosan folytatják a kamatvágási ciklust, az ellentmondást pedig a hosszú távú inflációs várakozások csökkenésével oldhatják fel.

Az energia- és nyersanyagárak ugyanis a recessziós félelmek miatt jelentősen estek az elmúlt hetekben, emellett a gazdasági bizonytalanság továbbra is visszafoghatja a vállalati beruházásokat, illetve a lakossági fogyasztást.

Van-e valamilyen logika az elnök kiszámíthatatlan bejelentései mögött?

Már az előző ciklusában is megismerhettük Trump tárgyalási technikáját, a partnereit a lehető leghosszabb ideig bizonytalanságban tartja, illetve a legrosszabb feltételekkel indítja a tárgyalásokat, majd ebből tud engedni, így a másik tárgyalófél is sikerként könyveli el a megegyezést.

A bizonytalanság fenntartását szolgálhatják a sokszor egymásnak is ellentmondó bejelentések, cáfolatok, azonban ezekre a pénzpiacok nagyfokú volatilitással reagálnak, mely már önmagában is problémát okozhat.

Ráadásul az első ciklusában csak Kína ellen vívott kereskedelmi háborút, most kis túlzással az egész világ ellen. Tavaly ősszel megjelent a Project 2025 nevű kiadvány, amiről úgy kommunikáltak, hogy az nem a hivatalos gazdasági program, ugyanakkor a január óta eltelt időszak tapasztalatai alapján kijelenthetjük, hogy számos eleme visszaköszön a Trump-adminisztráció bejelentéseiben.

Vegyük végig a célokat

Több hosszabb távú célt is megfogalmaztak a kiadványban, többek között az adósságfinanszírozás költségeinek csökkentését, a dollár fokozatos gyengítését, illetve a külkereskedelmi hiány csökkentését.

A célok eléréséhez nemzetközi megállapodásokra lesz szükség, az irreális vámok bejelentésével Trump már el is érte, hogy a legtöbb ország hajlandó legyen vele tárgyalni.

Az adósságfinanszírozás költségeinek csökkentéséhez alacsony állampapírpiaci hozamokra, tehát valós keresletre van szükség az amerikai állampapírok iránt, illetve növelni szeretnék a kibocsátott papírok futamidejét. Felmerült úgynevezett zérókuponos kötvények kibocsátásának terve is. Itt fontos kiemelni, hogy amennyiben a kötvénycserére a kibocsátó „kényszeríti” a hitelezőt, az technikailag részleges csődöt jelent, így a konstrukció csak önkéntes swap-ügyletként működhet.

A dollár gyengítése több csatornán keresztül történhet, egyrészt a bizonytalanság fenntartása önmagában is devizagyengítő, a vámbejelentéseket követően rövid időn belül 3 százalékot gyengült a dollár az euróval szemben.

A recessziós félelmek megjelenésével erősödtek a kamatvágási várakozások, jelenleg a piaci szereplők 3, egyenként 25 bázispontos kamatvágást várnak az idei évben az amerikai jegybanktól. Annak is felmerült a gyanúja, hogy Trump azért okozott káoszt, hogy a jegybankot kamatvágásra kényszerítse, és bár ezt kategorikusan cáfolta a Fehér Ház, az tény, hogy Trump több alkalommal jelezte a jegybanknak, hogy kamatot kellene vágniuk. Amennyiben az alacsonyabb kulcsú, de érvényben lévő vámok visszavetik a keresletet az Egyesült Államokban a külföldi termékek iránt, a külső országok által tartott dollár mennyisége hosszabb távon csökkenhet. Ugyanebbe az irányba mutat a bizalomvesztés is, nem zárható ki, hogy a jegybankok a nemzetközi tartalékokban csökkenteni fogják a dollár súlyát az euró javára, mely emelkedő dollárkínálatot, és árfolyamgyengülést okozhat.

A dollár gyengülése, illetve az a kísérlet, ami az ipari termelés „hazahozatalát” célozza (függetlenül attól, hogy ennek jelentős akadályai, korlátai vannak), hosszú távon javíthatja a külkereskedelmi mérleget.

Kína, a fekete bárány

Az jól látszik, hogy a legnagyobb gazdasági ellenféllel, Kínával nem lesz könnyű megegyezni, pedig a célok megvalósítása érdekében szükség lenne rá.

Egyelőre az eszkaláció szakaszában vagyunk, szinte minden nap jöttek vámbejelentések mindkét oldalról.

A cikk megírásának pillanatában az Egyesült Államok 145 százalékos vámot vet ki minden kínai termékre, míg Kína 84 százalékos terhet az amerikai termékekre. A kiadványban a kínai gazdaságról való teljes leválás szerepelt célként, ugyanakkor ez tartós károkat okozhat az amerikai gazdaságban, és idővel saját támogatói között is csökkenhet Trump népszerűsége.

Veszélyes játékot játszik Trump

Összességében ki lehet jelenteni, hogy az elmúlt hetekben elindult folyamat a teljes globális kereskedelmi rend felbomlásának irányába mutat, az ellátási láncok részlegesen megszakadhatnak (a koronavírus-járvány alatt már megtapasztalhattuk ennek hatásait), a gazdasági növekedés, a lakosság életszínvonala csökkenhet, az infláció rövid távon emelkedhet, majd amennyiben ténylegesen recesszióba kerülnek a gazdaságok, visszaeshetnek az árak.

Ezeket a negatív hatásokat csak abban az esetben sikerülhet legalább részben elkerülni, ha a 90 napos felfüggesztés időszaka alatt a kereskedelmi partnerek nagyobb részével sikerülne megállapodni.

A cikk szerzője Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. senior elemzője.