Tervpályázatot ír ki az MCC az Aranybika felújítására
HírekTervpályázatot ír ki a Mathias Corvinus Collegium (MCC), így rövidesen megújulhat az Aranybika épülettömb. A szocializmusban felhúzott, rendkívül rossz állapotú szárnyat elbontják, a helyén a történelmi Aranybika Szálló stílusával harmonizáló épületrész állhat majd. Ezt követően megtörténik az Aranybika műemléki rekonstrukciója és felújítása. A program a debreceniek bevonásával zajlik, a bírálóbizottság tagja lesz a város polgármestere és főépítésze is. Az MCC keddi konferenciáján az érdeklődők megismerhették a patinás épület több évszázados történetét, valamint a felújításával kapcsolatos terveket. Az eseményen Orbán Balázs, az MCC kuratóriumi elnöke; Papp László, Debrecen MJV polgármestere; Gábor István, debreceni főépítész és Bognár István regionális képviselet-vezető beszéltek az Aranybika jövőjét érintő kérdésekről.
Az Aranybika szálló 1915-ben nyerte el mai formáját, Hajós Alfréd tervei alapján, a szocializmusban az épületet egy újabb szárnnyal bővítették. Azóta több tulajdonosváltás is történt, de az épület komplex felújításon sosem esett át, állapota folyamatosan romlott. A szocializmus idején épült épületszárny pedig tragikusan rossz állapotban van, a debreceni főtéren tájsebként tátong.
Debreceniek az Aranybika felújítása mellett
A debreceniek döntő többsége azt szeretné, ha egy a történelmi városképbe illeszkedő, hagyományos építészeti stílusú, felújított épület állna Debrecen főterén – áll egy az MCC által rendelt friss, reprezentatív közvélemény-kutatásban.
A felmérés azt mutatja, hogy a debreceniek a Nagytemplom után az Aranybika Hotelt tartják a legikonikusabb, történelmi, a városképet meghatározó épületnek.
A cívis város lakóinak legnagyobb része azzal ért egyet, hogy az Aranybikát a történelmi szárny stílusával egyezően kell befejezni és felújítani. Szinte valamennyi nyilatkozó támogatja a Mathias Corvinus Collegium felújítással kapcsolatos célkitűzéseit. A debreceni polgárok több mint háromnegyede hallott már a Mathias Corvinus Collegiumról, illetve ismeri tevékenységét, 86%-uknak szimpatikus az intézmény tehetséggondozó munkája a városban.
A városképbe illeszkedő Aranybika ékesíti majd a Piac utcát
Az MCC tervpályázatot ír ki, a szocializmusban emelt, rendkívül rossz állapotú szárny helyett, hagyományos, az eredeti Aranybika stílusában megépülő épületszárny megalkotását támogatja az MCC.
Az Aranybika eredeti épülete pedig teljes körű, műemléki felújításon esik majd át. Cél tehát, hogy a patináns épület történelmi stílusát követve egy, a 21. századi elvárásokat kielégítő, az MCC oktatási programjainak befogadására alkalmasabb új épületrész jöjjön létre. A tervek szerint a városképbe illeszkedő Aranybika ékesíti majd a Piac utcát. Az MCC a debrecenieket is bevonja a tervezésbe, a tervpályázat bírálóbizottságába felkéri a város polgármesterét és főépítészét is. Az Aranybika rekonstrukciójával a Mathias Corvinus Collegium célja nemcsak az, hogy új központ jöhessen létre, hanem az értékmentés is. Már most is nem csak az MCC-s diákok, hanem a város polgárai is birtokba vehették az épület egyes részeit, hiszen különféle szakmai, közéleti és kulturális rendezvényeket szervez az MCC az Aranybikában.
A tudás és a tehetséges debreceni diákok oktatásának fellegvára is kell, hogy legyen a megújult Aranybika – fejtette ki Orbán Balázs a sajtótájékoztatón. Az MCC kuratóriumának elnöke hangsúlyozta, komplex építészeti feladatot kell teljesíteniük a pályázóknak: újra kell gondolniuk a szocializmusban épült részt, rekonstruálni és felújítani szükséges a történelmi szárnyat és meg kell teremteni a harmonikus kapcsolatot a várossal, a környező épületekkel és terekkel. A tervek szerint idén lezárul a tervpályázat és jövőre pedig indulhat az építkezés.
Debrecen támogatja az MCC elképzeléseit, céljait
Papp László, Debrecen MJV polgármestere hatalmas lehetőségként tekint arra, hogy az MCC méltó köntösbe öltözteti az Aranybika szállót, valamint, hogy az alapítvány képzései már a városban is elérhetők. A városvezetés mindenben támogatja az MCC elképzeléseit, céljait. Emlékeztetett, a debreceniek nem tudták elfogadni a szocializmusban emelt épületrészt, egyetért azzal, hogy a tervpályázat útján meg kell adni alkotóknak a lehetőséget, hogy megtalálják a helyes megoldást a hagyományos épülethez való illeszkedés, a városképbe illeszkedés terén. Szerinte az MCC jelenlétének már most érezni a pozitív hatásait: kiváló képzést kap a rengeteg tanulni, fejlődni vágyó fiatal, a szakmai, kulturális események révén pedig egyfajta közéleti fórum jött létre az Aranybikában működő MCC-ben.
Hangsúlyozta:
az Aranybika része a debreceni identitásnak.
Bízik benne, hogy a felújított épület visszanyeri korábbi funkcióit is: szálláshelyként és kulturális központként is működik majd – tette hozzá a polgármester.
Az MCC segít a kárpátaljai magyar családokon – Az Aranybikában is elszállásol kárpátaljaiakat
Annak érdekében, hogy segítsük a háború miatt bajba jutottakat – ezáltal az MCC-s csapat külhoni tagjait – munkatársaink és hallgatóink folyamatosan gyűjtik az adományokat. Eddig 8 és fél tonna élelmiszert, tisztálkodási szert és egyéb szükséges tárgyi adományt gyűjtöttünk. A háború miatt nehéz helyzetben lévő MCC-s oktatóink, diákjaink, valamint családjaik számára emellett szálláslehetőséget is biztosítottunk, az Aranybikában is jelenleg több család lelt menedékre és ellátásra.
Egyetemi hallgatók jelentkezését várja az MCC
Az debreceni MCC képzési központban jelenleg a Fiatal Tehetség Program (FIT), a Középiskolás Program (KP), valamint az Egyetemi Program (EP) első állomása, a Juniorképzés érhető el, jelenleg pedig az EP iskolarendszerébe zajlik a jelentkezési időszak, az MCC várja az egyetemi hallgatók jelentkezését az intézmény honlapján.
Jelenleg 14 magyarországi és összesen 23 Kárpát-medencei helyszínen van jelen az MCC.
November 29-ével pedig hivatalosan is átadja az intézmény 15. képzési helyszínét Nyíregyházán. Jelenleg már 5300 diák oktatását látja el az intézmény, a következő években Kárpát-medence-szerte 35 magyarlakta településen teszi elérhetővé ingyenes programjait 10 000 fiatal számára.
