A jövő hiánya - Hogyan alakítja át a világot a születések csökkenése?
ElemzésekA demográfiai hanyatlás kérdése hosszú ideje jelen van a szakmai és közéleti diskurzusban, mégsem vált ki akkora társadalmi visszhangot, mint amekkorát a súlya indokolna. A Magyar Közgazdasági Társaság Demográfiai Szakosztályának kerekasztal-beszélgetése éppen erre a paradoxonra világít rá. Egy olyan válság zajlik a szemünk előtt, amely alapjaiban formálja át a gazdasági, társadalmi és geopolitikai viszonyokat, mégsem lett belőle „botrány”. A szakértők nemcsak a számok mögötti folyamatokat elemezték, hanem a lehetséges beavatkozás eszközeit is megvitatták.
A modern társadalmak egyik legsúlyosabb kihívása a népességfogyás.
Magyarországon ez a folyamat már évtizedek óta tart, az 1975-ös születésszám-csúcs óta folyamatos csökkenés figyelhető meg.
Egy közel 10 milliós ország népességének hosszú távú fenntartásához évente mintegy 140- 150 ezer gyermek születésére lenne szükség. Ehhez képest a jelenlegi szám körülbelül 70 ezer, vagyis alig fele a szükségesnek.
Ez nem pusztán statisztikai kérdés. A népesség újratermelődésének hiánya olyan strukturális problémát jelent, amely minden más társadalmi és gazdasági kérdést megelőz. Egy közösség fennmaradásának alapfeltétele, hogy képes legyen biztosítani a saját utánpótlását, ennek hiányában hosszú távon eltűnés fenyegeti.
A demográfiai hanyatlás nem kizárólag magyar jelenség.
Az előrejelzések szerint az Európai Unió népessége 2100-ig mintegy 12 százalékkal csökkenhet, még úgy is, hogy közben jelentős bevándorlás várható.
Magyarország esetében a helyzet még súlyosabb. A prognózisok 22,5 százalékos népességcsökkenést vetítenek előre, miközben a termékenységi ráta a jelenlegi 1,3-ról legfeljebb 1,5–1,6 körülire emelkedhet.
A demográfiai visszaesés világszintű jelenség. Japán példája különösen szemléletes: míg 1950-ben még 1,5 millió gyermek született, addig 2022-ben már kevesebb mint 800 ezer. Hasonló trendek figyelhetők meg Németországban is, ahol a születésszám történelmi mélypontra süllyedt0
- hangsúlyozta a probléma globális mértékét Tatár Mihály, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője.
A probléma nem korlátozódik a fejlett világra. Skandináv országok, latin-amerikai államok, sőt egyes afrikai és ázsiai térségek is egyre inkább a termékenység csökkenésével és a társadalom elöregedésével szembesülnek. A kivételt leginkább a hagyományos, törzsi vagy kláni szerkezetű társadalmak jelentik.
A demográfiai változások ráadásul nem maradnak meg a társadalom szintjén, hanem geopolitikai és gazdasági átrendeződéseket is kiváltanak.
A népességszerkezet módosulásával együtt változnak az erőviszonyok is, ami hosszú távon a globális hatalmi térképet is átrajzolhatja.
Fontos különbséget tenni a demográfiai folyamatok és a családpolitika között. A demográfia elsősorban a népesség számának, összetételének és területi eloszlásának hosszú távú változásait vizsgálja. Ezeket a folyamatokat mélyen befolyásolják kulturális normák, gazdasági körülmények és történelmi tapasztalatok.
Ezzel szemben a családpolitika tudatos beavatkozás, olyan politikai döntések összessége, amelyek célja például a gyermekvállalás ösztönzése vagy a családok helyzetének javítása. Bár a kettő szorosan összefügg, a demográfiai trendek nem alakíthatók gyorsan vagy egyszerűen politikai eszközökkel
- hívta fel a figyelmet a demográfiai folyamatok és a családpolitikai célkitűzések megkülönböztetésére Kiss-Kozma Georgina, az MCC Ifjúságkutató Intézetének igazgatóhelyettese.
Magyarországon 2011 és 2021 között több demográfiai mutató javulást mutatott,
ami részben a családpolitikai intézkedések hatásának volt köszönhető. Az elmúlt években azonban ezek a trendek ismét romlani kezdtek, ami arra utal, hogy a kedvező változások nem bizonyultak tartósnak.
A demográfiai válságról szóló teljes kerekasztal-beszélgetést az alábbi linken tekintheti meg.
