Történelmi megbékélés 70 év után: Miért most?
HírekAtomfegyvermentes Koreai-félszigetről, és még az idén megkötendő békeszerződésről állapodott meg Kim Dzsong Un észak-koreai és Mun Dzse In dél-koreai vezető a panmindzsoni találkozójukon. A megbékélés a koreai háború 1953-as befejezése óta tartó viszályt zárhatja le. Szinte hihetetlen számok mutatják a két ország között kialakult mély gazdasági szakadékot.
Ez alkalommal nem túlzás a történelmi szó használata: az 1953-as fegyverszünet óta észak-koreai vezető nem tette a lábát Dél-Korea földjére, és még soha nem került ilyen kézzel fogható közelségbe a békeszerződés aláírása. A Kínához ezer szállal kapcsolódó Észak-Korea enyhülése többek között gazdasági okokkal magyarázható: miközben fegyverkezésre és az atomprogramjára a dél-koreai költségvetés többszörösét költötte, a lakosság nyomorog.
Az alultápláltság miatt az emberek 3-8 cm-rel alacsonyabbak, és 12-15 évvel hamarabb halnak meg, mint néhány száz kilométerrel délebbre.
Az alábbi ábra mutatja, hogy az életszínvonal tekintetében fényévnyi távolságba került egymástól Észak és Dél 50 év leforgása alatt. 
Phenjan a 60-as évek szintjére esett vissza, míg Szöul a világ tíz legversenyképesebb gazdasága közé került.
A két ország GDP-je közötti különbség tavalyi becslések szerint már 50-szeres különbséget mutat.
Bár a népesség számának tekintetében Észak-Korea az 52.,
hadereje a világon a negyedik legnagyobb lehet, fegyverkezésre az állami bevételek negyedét költi.
A súlyosan elmaradott Észak-Koreának - a nemzetközi szankciók miatt is - szinte egyetlen kereskedelmi partnere maradt: Kína. A nemrég bevezetett új gazdasági szankciók, Kína nyomása, Dél-Korea (és a mögötte szövetségesként álló USA) hozzáállásának változása, és az észak-koreai atomfegyverek sikeres kipróbálása együttesen vezethetett a békülékenyebb hangnemhez. A békülés hírére szárnyalásba kezdtek az ázsiai tőzsdék. Nemzetközi sajtóforrások biztosra veszik, hogy Donald Trump és Kim Dzsong Un belátható időn belül találkozik egymással.
Miért most?
Az Észak-Korea legjelentősebb támogatójának számító
Kína is hozzájárult az Észak-Korea rakétaprogramja miatt kivetett legutóbbi ENSZ szankciók bevezetéséhez.
2018-as év azonban meghozta az enyhülést: az észak-koreai elnök újévi üzenetében békülékenyebb hangot ütött meg Dél-Koreával szemben, majd Észak–Korea részt vett a phjongcshangi téli olimpián és végül bejelentésre került a két Korea közötti áprilisi csúcstalálkozó. A nemzetközi közvéleményt mostantól már inkább az észak-koreai–amerikai csúcstalálkozó köti le, köszönhetően a két államfő kiszámíthatatlannak tűnő viselkedése miatt. Kim Dzsong Un március végi pekingi útja a két fontos csúcstalálkozó - a koreai és az amerikai - előfutárának tekinthető, amelyen a két szocialista állam egyeztette stratégiáját a következő hónapok eseményeivel kapcsolatban, a Pallas Athéné Geopolitikai Kutatóintézet véleménye szerint.
Forrás: indexmundi.com 