Történelmi mélypont felé közelít a Fertő-tó vízszintje

Egyre drámaibb a helyzet 

A mérések szerint a tó aktuális vízszintje az Adria feletti 115,05 méteres magasságon áll. Ez az érték mindössze tíz centiméterrel haladja meg az augusztus közepére vonatkozó, 1965 óta regisztrált eddigi negatív rekordot.

Az eddigi legszárazabb augusztusi időszakot 2022-ben jegyezték fel, amikor a vízszint 114,95 méterig süllyedt. A helyzet komolyságát jól mutatja, hogy a tavalyi év azonos időszakához képest is már most 25 centiméteres hiány mutatkozik a mederben.

Ha a hosszú távú statisztikai átlagokat vesszük alapul, a hiány még szembetűnőbb: a tó jelenleg 37 centiméterrel marad el a megszokott szinttől. Az 1996-ban mért, erre az évszakra jellemző történelmi maximumhoz képest pedig elképesztő, 71 centiméteres a vízveszteség.

Az elmúlt hat évtized abszolút negatív rekordját egyébként 2022 októberében mérték, amikor a vízállás 114,87 méterre esett vissza – ez a mostani, egyébként is aggasztó szintnél már csak 18 centiméterrel alacsonyabb.

Turizmus a szárazság árnyékában: még bírja a tó, de meddig?

A rendkívül alacsony vízszint ellenére a Fertő-tó osztrák és magyar oldalán a turisztikai és szabadidős tevékenységek egyelőre nincsenek közvetlen veszélyben. A helyi üzemeltetők és hatóságok mindent megtesznek a meder karbantartásáért, így a fürdés, a vitorlázás és a szörfözés továbbra is zavartalanul működik. A sétahajók és menetrend szerinti járatok közlekedése ugyanakkor a sekélyebb szakaszokon már fokozott óvatosságot és részleges korlátozásokat igényel.

A szakemberek szerint a tó stabilitása és jövője nagyban függ az olyan beavatkozásoktól, mint a szippantókotrás, amely segít tisztán tartani a hajózási útvonalakat és a kikötőket a felhalmozódó iszaptól. A párolgási veszteség és a leégés veszélye azonban folyamatosan fennáll, ami hosszú távon fenntarthatatlanná teheti a jelenlegi állapotot komolyabb utánpótlás nélkül.

Ökológiai vészhelyzet a Fertőzugban: halmentés a Darscho-tóból

Míg a Fertő-tó fő medre még tartja magát, a környező kisebb állóvizek és a Seewinkel (Fertőzug) egyedülálló szikes tavai már a túlélésért küzdenek. Ezek a sekély, speciális mikroklimatikus környezetet biztosító tavak sokkal gyorsabban reagálnak a hőségre, mint a nagyobb víztestek.

A legsúlyosabb helyzet a Darscho szikes tónál alakult ki, ahol a vízszint olyannyira minimalizálódott, hogy az már a helyi halállomány puszta életét veszélyeztette. A kritikus oxigénhiány és a fojtogatóan sekély víz miatt a napokban azonnali ökológiai mentőakciót kellett végrehajtani. A szakemberek a hét elején sikeresen kimentették a tóból a pikkelyes pontyokat, amelyeket speciális szállítójárművekkel a környező, mélyebb és biztonságosabb vizű tavakba költöztettek át. 

Ez a drámai epizód is világosan jelzi, hogy a Fertő-táj vízháztartásának egyensúlya felborult. Amennyiben a tartós aszályos időszakok a jövőben is rendszeressé válnak, úgy nemcsak a turizmus, hanem a régió felbecsülhetetlen értékű, UNESCO világörökségi védelmet élvező madár- és vadvilága is helyrehozhatatlan károkat szenvedhet.

A határon átnyúló vízügyi együttműködés és a fenntartható vízpótlási megoldások kidolgozása mostanra már nem halogatható opció, hanem a túlélés záloga.