Új állami élelmiszervédjegy: 2020-tól pörgetnék fel a pályázatokat

A szeptember végén zárult 79. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásáron (OMÉK) adta át elsőként az Agrárminisztérium azokat az elismeréseket, amelyek az újonnan létrehozott Kiváló Magyar Élelmiszer védjegy használatára jogosítják fel a nyertes cégeket. A védjegy alkalmazására most hét tejfölgyártó, illetve -forgalmazó vállalat – a Metro Kereskedelmi Kft., a Naszálytej Zrt., a Lidl Magyarország Kereskedelmi Bt., a Sole-Mizo Zrt., a Reál Hungária Élelmiszer Kft., a Kuntej Zrt. és a Nádudvari Élelmiszer Kft. – kapott engedélyt, amelyek összesen kilenc termékükön tüntethetik fel a KMÉ-jelölést.

Az új védjegyrendszer deklarált célja, hogy a kiváló minőségű hazai élelmiszereket megkülönböztesse a kereskedelmi kínálat egyéb termékeitől. Így a KMÉ a hivatalos várakozások szerint a fogyasztóknak hiteles információkat és valódi garanciákat nyújthat, az értékesítésben pedig a minőségre utaló megkülönböztetések révén kedvezhet az élelmiszeripari cégeknek.
Az egységesítés és az egyszerűsítés mellett szól, hogy ma Magyarországon összesen 47 tanúsító védjegy és ezernél is több megjelölés található az élelmiszereken. Ezért a jelenlegi helyzet az agrártárca szerint alkalmas arra, hogy összezavarja a vásárlókat. Ráadásul a meglévő védjegyek egy része kiüresedett, és esetenként nincs meg mögöttük a megfelelő ellenőrzés sem. Az új nemzeti védjegynél ugyanakkor a minisztériumhoz tartozó, hatóságként működő Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriumi és egyéb vizsgálatai teremtenék meg a megfelelő állami garanciális hátteret.

Az agrártárcánál a KMÉ-s élelmiszerek jelöléséhez kétszintű védjegyrendszert dolgoztak ki, amely alap és arany fokozatból tevődik össze. Az alap fokozatot elnyert élelmiszereken életfát jelképező népi motívumokkal illusztrált, zöld alapon ezüstszínű emblémát lehet feltüntetni. Az arany fokozatra érdemes termékeken pedig csodaszarvast jelképező népi motívumokkal díszített, bordó alapon arany színekben játszó embléma szerepelhet.

Az alap fokozatú védjegy használatát pályázatos úton lehet megszerezni, és a jelölt termékeknek át kell esniük egy tanúsítási procedúrán is. A pályázáshoz a gyártóknak meg kell indokolniuk, termékük mitől kiválóbb a piacon található többi áruféleségnél. Ha valamennyi információ és dokumentáció megfelelő, egy bíráló bizottság helyszíni audit után javaslatot tesz a védjegyjogosult számára, amely dönt a védjegyhasználatról. Védjegyjogosultnak a száz százalékos állami tulajdonban lévő, budapesti székhelyű Élelmiszerlánc-biztonsági Centrum Nonprofit Kft.-t jelölték ki, amelyet a Nébih alapított.

A második szintet képviselő, legkiválóbb élelmiszereknek tartogatott arany fokozat eléréséhez a termékeknek a pályázatos tanúsítási eljáráson túl további független vizsgálatokon kell megfelelniük, amelyek az élelmiszerbiztonságra, a minőségre és a kedveltségre vonatkoznak. Ezek teszteléséhez a benevezett élelmiszereknek kötelezően részt kell venniük, illetve a legjobbak között kell szerepelniük egy úgynevezett termékmustrán, amelyet a Nébih előreláthatóan félévente rendez meg. A nyertes termékeknél mind az arany, mind az alap fokozatú KMÉ-t a védjegyhasználati szerződés megkötésétől számítva három évig lehet használni, de ennek letelte után a védjegyhasználat újabb pályázati eljárásban megújítható.

A KMÉ-s jelöléseket nem ingyen szerezhetik meg, illetve használhatják az élelmiszerpiaci szereplők, mivel a tanúsítási eljárásért és védjegy gyakorlati alkalmazásáért egyaránt fizetni kell. A helyszíni tanúsítási audit belföldi díja kiszállásonként nettó 80 ezer forintba, míg a védjegyhasználati díj az alap fokozatnál évente 120 ezer, arany fokozatnál 180 ezer forintba kerül.

Az első évben azonban a védjegyhasználat díjmentes, illetve a díj magában foglalja a tervezett utóellenőrzések költségeit is. A kötelező önellenőrzések kiadásai viszont a használókat terhelik, és egyes esetekben szintén nekik kell állniuk több más, védjeggyel kapcsolatos költségtételt is.
Az agrártárca elképzelései szerint a KMÉ védjegy termékcsoportonként válik elérhetővé, folyamatosan bővülő mértékben. Az első pályázatokat 2020 elején hat termékkategóriában a tejtermékekre - a tejfölökre, a fogyasztói tejekre, a vajakra, a joghurtokra, a kefírekre és a túróféleségekre - nyújthatják majd be a vállalkozások, amelyek számára a pályázati lapokat és konkrét feltételeket várhatóan az év végén teszik közzé. Amint azonban az OMÉK kapcsán kiderült, a Nébih a tejfölöknél kivételt tett, mivel az idén kiírt és lebonyolított egy termékmustrát annak érdekében, hogy az első KMÉ-s védjegyhasználati elismeréseket már a kiállításon oda lehessen ítélni.

A minisztérium a további termékköröknél és élelmiszeripari ágazatoknál az érintett vállalkozások jelzéseit is figyelembe kívánja venni annak eldöntéséhez, hol jelenjenek meg újabb pályázatok. A tárca mindenesetre azt tervezi, hogy a különböző szektorokban évente nyit majd új pályázati lehetőségeket. Nagy István agrárminiszter ugyanakkor közelmúltbeli nyilatkozataiban azt is egyértelműsítette, hogy a tárca az új védjegyrendszertől nem vár gyors eredményeket, és a KMÉ használatának kiterjesztését hosszabb folyamatnak tekinti.

Az óvatosság azért is indokolt lehet, mert a KMÉ új rendszeréről egyelőre nem alakult ki teljes szakmai konszenzus. Egyes ma meglévő és jól működő védjegyeknél például az ágazati szereplők azt szeretnék, ha az érintett élelmiszerek újabb pályázatok és termékmustrák nélkül, automatikusan megkaphatnák az állami védjegy használati lehetőségét. Más vélemények pedig azt hangsúlyozzák, hogy a tárca kidolgozott rendszere több ponton szubjektív, nem teljesen egzakt vizsgálati elemeket tartalmaz, amelyek csökkenthetik az új védjegyek értékét és megbízhatóságát.

Több ágazati szakértő az új magyar védjegyrendszert a hosszú ideje működő, AMA elnevezésű osztrák élelmiszervédjegy-szabályozás mintájára alakítaná ki, mert ennek objektivitását és gyakorlati tapasztalatait tartja követendőnek. Az AMA előnyei közül elsősorban „a termőföldtől az asztalig” tartó, független minőségbiztosítást emelik ki, amelynek működéséhez Ausztriában keretjogszabályi hátteret hoztak létre.
Az osztrák védjegyrendszer felépítését nemrég a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is bemutatta egy olyan rendezvényen, amelyen ausztriai minőségbiztosítási szakemberek is részt vettek. A közölt statisztikák szerint az AMA védjegyes élelmiszerek ausztriai piaci részesedése ma meghaladja az 50 százalékot, egyes termékeknél – például a tejeknél és a tojásnál – pedig eléri a 95 százalékot is. A védjegy osztrák ismertsége megközelíti a 95 százalékot, de használata szerepet játszik a külpiaci értékesítésekben is, mivel az ausztriai mezőgazdasági termékek exportja több mint hatszorosára nőtt az ország 1995-ös európai uniós csatlakozása, illetve az AMA-rendszer alkalmazása óta.