Évi 800 program Magyarország legnagyobb rendezvényhajóján

„Talán nem véletlen, hogy azóta sem nyílt egyetlen ilyen hajó sem Budapesten, nem ez a legegyszerűbb kenyér a világon” – mondta Bognár Attila, a 2003 tavaszán megnyitott A38 Hajó alapító társtulajdonosa a Budapest Business Club által szervezett előadáson azzal kapcsolatban, hogy milyen sok előírásnak, feltételnek kell megfelelni ahhoz, hogy egy állóhajón koncerthelyszínt, kulturális központot lehessen üzemeltetni.

„Sokkal drágább a vízen élni. Több matrózt is alkalmazunk, akik közül kettőnek folyamatosan a hajón kell tartózkodniuk. De van hajóskapitányunk, gépüzemvezetőnk is, akikre egy szokványos épületben nem lenne szükség” – sorolta az A38 vezetője, aki 2000-ben álmodta meg az úszó koncerthelyszín ötletét, miután Párizsban járt a Batofar nevű állóhajón, ahol egy, a budapesti kulturális életet bemutató eseménysorozaton vett részt, ugyanis a programon az általa alapított Bahia lemezkiadó is bemutatkozhatott.

„Gépészmérnökként végeztem, illetve az apósom a hajógyár főmérnökeként dolgozott, így volt némi fogalmam arról, mivel is jár egy ilyen projekt, milyen esélyei vannak annak, hogy egy hajót át tudunk-e alakítani koncerthelyszínné, kulturális központtá” – mesélte. Csapatában hajóépítő mérnök, banki szakember, jogász is helyet kapott, a beruházást hitelből valósították meg. 

Duna-deltából a Petőfi híd mellé

Magára a hajóra a Duna-delta ukrán szakaszán találtak rá, ahol egy ideje vesztegelt, mivel Belgrád 1999-es NATO-bombázása során megrongálódott hidak hajózhatatlanná tették a Duna alsó szakaszát. A kijevi hajógyárban1968-ban épült áruszállító teherhajó hajó eredeti neve Tripolje volt, az A38 nevet onnan kapta, hogy az Artemovszk folyami szállítóhajó-osztály 38. egységeként gyártották le. Felújítása, külső-belső átalakítása a révkomáromi hajógyárban történt.

Az ötlet kigondolása után mintegy két és fél évbe telt, mire 2003 tavaszán megnyílt a hajó a Petőfi híd szomszédságában. „Azóta tart a kegyetlen üzemeletetési szakasz. Ettől függetlenül mindenkit rábeszélnék arra, hogy merjem nagyot álmodni” – mondta az egyetem egyik előadótermét megtöltő, mintegy 2-300 fős hallgatóságnak. „Utánunk tíz évvel megnyílt a Budapest Music Center (BMC), így már nem egyedül, hanem ketten küzdünk abban a tekintetben, hogy egy magántulajdonú nagy kulturális intézményt próbálunk életben tartani” – tette hozzá. A közép- és hosszútávú tervekkel kapcsolatban viccesen megjegyezte: „a hajógyár 50 év garanciát adott a hajótestre, így van még úgy 35 évünk, ezt jól lenne kihúzni”.

Évi 700-800 program

A történeti bemutatás után Berta Zsuzsi, a hajó digitálismarketing-vezetője az A38, mint élőzenei és produkciós hub működését, valamint a tavalyi arculatváltást, illetve annak eredményeit ismertette. Az amúgy a Corvinus kommunikáció szakán 2014-ben végzett szakember elmondta: évente 700-800 program zajlik a hajón, ebbe a koncerteken kívül a különböző kiállítások, rendezvények, workshopok is beletartoznak. Emellett évi mintegy 300 televíziós produkciót is gyártanak. A köztévé M2 Petőfi TV stúdiója 2015-ben költözött az eredeti hajóhoz 2010-ben hozzáépített hajótestbe, ahonnan az Én vagyok itt című műsor élő bejelentkezéseit veszik fel. Emellett az A38 gyártja az M2 csatorna Akusztik, Az A38 Hajó színpadán és a Kulisszák mögött című műsorait is. 

Európa legnagyobb online élőzenei archívuma a cél

A koncertekről készült felvételeket feltöltik a műfaji zsánerekre szabott, 2016-ban elindított You Tube csatornáikra. Ezzel kapcsolatban Berta Zsuzsi kiemelte: az a céljuk, hogy Európa legnagyobb online élőzenei archívumát hozzák létre. YouTube csatornáiknak összességében mintegy 21 ezer feliratkozott felhasználója van, az összesített nézettségi idő pedig több mint 71 évet tesz ki.

Az A38 azonban nemcsak koncerthelyszínként, illetve televíziós műsorgyártó és produkciós központként, hanem oktatási platformként is működik. Az A38 Akadémia ugyanis OKJ-képesítést adó mozgóképgyártó-, hang- és világítástechnikus-képzéseket tart. Ezzel biztosítják a technikusaik utánpótlását.

Bevételnövelő arculatváltás 

A tavaly végrehajtott arculatváltásról a digitálismarketing-vezető elmondta: annak egyik kiindulópontja a digitális jelenlétük fókuszálatlansága volt. Az egységesebb megjelenés megteremtésén kívül az arculatváltással, a médiaportfolió fejlesztésével a digitális csatornákból származó jegybevételük növelését is megcélozták. Ez sikerült is, hiszen a teljes online bevételük 12 százalékkal nőtt tavaly 2017-hez képest, illetve a Facebook-ból érkező jegyvásárlás 32, míg a Facebook appal érkező jegyvásárlás 85 százalékkal nőtt. Kiemelte azt is, hogy az online jegybevételt hozó felhasználói útvonalak egyre nagyobb részében, tavaly már 80 százalékában legalább egyszer szerepelt valamilyen közösségimédia-platform.