Új rákellenes terv az EU-ban: alkalmatlan a gyógyszerek negyede, ezeket szűrnék ki

Egy új vérrák kezelési eljárás egyetlen injekciója Európában több, mint 300 000 euróba (közel 102 millió forintba) kerül.

Ha pedig ez az égbekiáltó ár még kezelhető is lenne, nem vehető biztosra, hogy az új orvosság tényleg olyan hatékony lesz, mint amilyennek lennie kellene.

Hasonló kétségek fogalmazhatóak meg más új típusú gyógyszerekkel kapcsolatban is.

A Stiftung Warentest német fogyasztóvédelmi csoport tavaly a mintegy 2 ezer, gyógyszertárakban recept nélkül vásárolható gyógyszer negyedét „alkalmatlannak” minősítette.

Hogy miért? Mert tényleges hatásuk vagy elégtelen, vagy csekély a mellékhatásaik által okozott kockázathoz képest.

Annak érdekében, hogy e területen rendet tegyenek, az EU tagállamainak közösen kell fellépniük és elfogadniuk az Egészségügyi Technológiák Minősítéséről szóló EU-törvényt (HTA), amely két éve a törvényhozók asztalán fekszik, állítja Monique Goyens, az Európai Fogyasztó-védelmi Szervezet főigazgatója.

Az egészségügyi technológiák minősítésében történő hatékonyabb együttműködés biztonságosabb orvosságok és implantátumok, így csípő-protézisek és pacemakerek alkalmazásához vezethet, amelyeket a betegek gyorsabban kaphatnának meg.

A HTA eljárási rendje értelmében a nemzeti szervezetek elemzik a klinikai kísérletek adatait, illetve az egyéb olyan bizonyítékokat, amelyek igazolják az új gyógyszerek és gyógyászati eszközök értékét a forgalomban lévőkkel szemben.

A továbbiakban a kormányok erre az értékelésre alapozva döntenek arról, milyen árat állapítanak meg és arra mekkora állami térítést biztosítanak.

Ez az eljárás segít az értéktelen gyógyszerek kiiktatásában és a közösségi forrásokat az olyan innovatív orvosságok, sebészeti megoldások és egyéb egészségügyi beavatkozások finanszírozása felé irányítja, amelyek lényegesen javítják az emberek egészségét, vagy akár életeket mentenek. A tevékenység egésze tehát arra irányul, hogy a felhasznált pénz a lehető legjobban hasznosuljon.

A nemzeti HTA szervezetek közötti együttműködés önkéntességen alapul és nem igazán eredményes. Néhány országban vonakodnak felhasználni a közös eredményeket. Párhuzamos folyamatok zajlanak, amelyek a közpénzek pazarlását eredményezik.

Amennyiben a tagállamok együttműködése a HTA végrehajtásában javulna, számos tekintetben mindenki jobban járhatna. Mint ahogyan minden munkahelyen célszerű elkerülni egy-egy feladat többek által végzett, párhuzamos ellátását, az államok is tanulhatnak egymástól és közösen többre juthatnak, mint önállóan. A HTA keretében végzett hatékonyabb együttműködés biztonságosabb orvosságokhoz és implantátumok alkalmazásához vezethet, és gyorsabb lehet azok beszerzése is.

Néhány tagállam makacsul elutasítja, hogy alkalmazza az EU-szintű jelentésekben rögzített információkat. Valós indokok nélkül ragaszkodik ahhoz, hogy a klinikai értékeléseket nemzeti szinten megismételje

állítja Monique Goyens.

Mindenki egyetért abban, hogy a HTA jelentéseknek figyelembe kell venniük az egyes nemzeti egészségügyi rendszerek sajátosságait. Pontosan ebből az okból nem szabad a tagállamokat megakadályozni abban, hogy olyan kiegészítő klinikai tapasztalatokra támaszkodjanak, amelyek hazai viszonyaikon alapulnak. Mindezt tiszteletben tartva az Európai Bizottság egy olyan javaslatot dolgozott ki, amely a nemzeti mozgástér biztosítása mellett az együttműködés kötelezővé tételét célozza.

Ahol megvan az akarat, meg lesz a megoldás. Különösen, ha a nemzeti kormányok belátják, hogy

mindannyian a drága és kétséges hatású orvosságok problémájával szembesülnek.

Itt az ideje annak, hogy a tagállamok olyan megállapodásra jussanak, amely kedvező hatást gyakorol a fogyasztók életkörülményeire, mint ahogyan azt a Rák-ellenes Terv célozza. Nincs vesztegetni való idő, amikor az emberek egészségéről kell döntést hozni.