Uniós vétó - Brüsszel az uniós bíróságot javasolja Magyarországnak és Lengyelországnak

Von der Leyen az uniós tagországok állam- és kormányfőinek decemberre terveztett ülését előkészítő EP-vitában felszólalva úgy vélekedett, hogy

a jogállamiság elvére vonatkozó politikai feltételrendszerrel összefüggésben elért megállapodás szükséges, megfelelő és arányos.

A brüsszeli bizottság vezetője emlékeztetett, hogy az Európai Tanács (ET) júliusi tanácskozásán megegyezés született az unió hosszú távú költségvetéséről és a koronavírus-járvány okozta károk helyreállítását célzó alapról, valamint a hozzá kapcsolódó feltételrendszerekről. Az EP továbbfejlesztett feltételrendszereivel összefüggésben azonban két tagállam a kételyét jelezte - tette hozzá. 

Szerint "nehezen képzelhető el", hogy a megállapodással kapcsolatban bárkinek Európában kivetnivalója lenne. Akiknek mégis kételyei vannak, egyértelmű út áll rendelkezésükre: az Európai Unió Bíróságához fordulhatnak, és ellenőriztethetik az új szabályokat.

Kiemelte, a jogi nézeteltérések tisztázásának a helyszíne az uniós bíróság. Nem engedhető meg, hogy a segítségre szoruló európaiak milliói válasz és megoldás nélkül maradjanak. Az EU-nak azokért is cselekednie kell, akik féltik a munkahelyeiket, beleértve Magyarországot és Lengyelországot is - mondta.

A legjobb az lenne, ha ezeket a kételyeket mihamarabb meg lehetne szüntetni - mondta.

Az EU zöld jelzést vár az EP-től a hosszú távú költségvetés és a koronavírus-járvány okozta károk helyreállítását célzó alappal összefüggésben

- tette hozzá az Európai Bizottság (EB) elnöke.

Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti képviselőcsoportjának vezetője a vita során azt mondta, megfelelő mechanizmus jött létre az által, hogy az EP kijavította a júliusi csúcstalálkozó nem megfelelő ajánlásainak hibáit.

Magyarország és Lengyelország vétója felelőtlen; az EP semmit sem enged a mechanizmusból - húzta alá Manfred Weber.

Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő felszólalásában kijelentette, a Fidesz-KDNP EP-képviselőcsoportja egyetért az EPP vezető politikusainak azzal az álláspontjával, amellyel egyértelműen és határozottan elutasítják a jogállamisági feltételesség politikai zsarolóeszközét.

Mint sorolta, Donald Tusk, az EPP elnöke szerint a költségvetési forrásokat nem szabad tisztán politikai kritériumoknak alávetni. Jean-Claude Juncker, még Európai Bizottság elnökként úgy fogalmazott a javaslatról: a fenyegetőzés nem alkalmas a jogállamisággal kapcsolatos szabályok betartására. Manfred Weber korábban kifejtette: fennáll a veszélye, hogy a jogállamisági eljárást politikai ütközetekhez használják. Angela Merkel német kancellár a Magyarország és Lengyelország egyetértésének hiányában kialakult helyzetről pedig azt mondta: az EP ugyan többséget hozott létre, de ha az Európai Tanácsban, az állam-, illetve kormányfők között nincs egyhangúság, akkor a megállapodás nem lehetséges. Az egyik oldalon ott van a tagállamok egyhangúsága.

A Fidesz-KDNP EP-képviselőcsoportja változatlanul kiáll a politikai zsarolóeszközt elutasító néppárti álláspont mellett - emelte ki Deutsch Tamás.

Cseh Katalin, a Momentum Mozgalom EP-képviselője felszólalásában azt mondta, "a jogállamisági mechanizmushoz nem kell egyhangúság". Az EP nem hajlandó visszalépni a mechanizmust illetően. "Minden olyan szándék, ami az ellenkező irányba mutat, történelmi hiba és a politikai gyengeség" - fogalmazott.

Azt mondta, nem működik, továbbá óriási hibát jelent az autokraták békítésének kísérlete. Ehelyett az európai jobboldalnak és a konzervatívoknak az emberek és az európai értékek mellett kellene kiállniuk - tette hozzá.

Gyöngyösi Márton, a Jobbik EP-képviselője felszólalásában azt mondta, az uniónak olyan eszközökre van szüksége, amelyek kikényszerítik a jogszabályok tagállami betartását. Ennek hiányában Európa sosem lehet erős. Az Orbán-kormány belülről bomlasztja Európát, az eddig okozott megosztottságot csak erős egység által lehetet felszámolni - tette hozzá.

Ujhelyi István, az MSZP EP-képviselője az MTI-hez eljuttatott közleményében úgy vélekedett, "történelmi bűn" lesz, ha a tagországok állam-, illetve kormányfői "ismételten hátba szúrják" a közel 450 millió európai állampolgár akaratát képviselő Európai Parlamentet, és alkut kötnek a "maffiózókkal".

Elutsította Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő az Európai Bizottság (EB) elnöke, Ursula von der Leyen szerdai javaslatát arról, hogy az uniós költségvetési feltételrendszerről szóló lengyel és magyar kételyeket az Európai Unió Bírósága elé vigyék.Morawiecki hangsúlyozta, hogy csak az Európai Unió által elfogadott jogi aktusokat lehet megtámadni az Európai Bíróságon.

Az EB-elnök kijelentésére vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva, Morawiecki varsói sajtóértekezletén hangsúlyozta: ahhoz, hogy egy jogszabályt az EU Bíróságához vigyenek, az adott dokumentumot először is jóvá kellene hagyni.

"Mi pedig minden erővel elutasítjuk az uniós alapszerződéseket felülíró jogszabály elfogadását" - ismételte meg a lengyel miniszterelnök.

Az ellenzéki többségű lengyel szenátus szerda este megszavazott egy határozatot, melyben arra szólítják fel a kormányt: fogadja el az uniós költségvetési megállapodást a jelenleg javasolt formájában.

A 100 fős szenátusban a határozat mellett 49-en szavaztak, míg 47 kormánypárti, valamint egy független szenátor ellenezte azt. A dokumentum szerint a lengyel vétó sérti az ország gazdasági, politikai és stratégiai érdekeit.